Keressük tudatosan a dolgok pozitív oldalát

37

Október 10-e a lelki egészség világnapja volt. Mit jelent ez a fogalom, mit tehetünk a saját lelki és mentális egészségünkért és melyek a leggyakoribb pszichiátriai problémák manapság – kérdeztem dr. Moldovan Mónika pszichiáter szakorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház pszichiátriai osztályának és Lelki Egészség Központjának munkatársát.

– Mit jelent a lelki egészség? Mikor mondhatjuk azt, hogy én lelkileg jól vagyok? 

– A lelki egészség fogalma ma­gában foglalja a mentális, az emocionális és a szociális egészséget. Ennek értelmében akkor mondhatjuk el magunkról, hogy jól vagyunk, amikor mindezek egyensúlyban vannak, gondolataink, érzelmeink, közléseink, viselkedéseink és különböző szándékos tevékenységi formáink között teljes összhang és egyensúly figyelhető meg, orvosi szempontból nincs okunk panaszra, a külső ingerhatásokra pedig adekvát és hatékony reakciókat vagyunk képesek nyújtani.

– Mit tehetünk a saját lelki és mentális egészségünkért? Milyen általános tanácsokat tudna megfogalmazni?

– Elsősorban tisztában kell lennünk önmagunkkal, saját képességeinkkel, és ennek függvényében alakítsuk az életünket és tűzzük ki céljainkat. Fontos, hogy szeressük, amit csinálunk, mindig figyeljünk oda arra, amivel éppen foglalkozunk és tudjuk elengedni a többi problémáinkat. Ez egyaránt fontos, ha tanulunk, dolgozunk, vagy ha éppen kikapcsolódunk. Tudatosan keressük a dolgok pozitív oldalát, néha nehéz, tudom, de mindennek van jó oldala is, csak nézőpont kérdése. Szükségesek a képességeinkhez mért akadályok és a nehézségek is, mert másképp nem élhetnénk meg sikereket sem, ami fontos a lelki egyensúlyunk és önbecsülésünk megőrzésében.

– A pszichiátriai betegséggel küzdőkről, a gondozásukkal kapcsolatos problémákról, újdonságokról is több szó esik a világnap kapcsán. Manapság melyek a leggyakoribb és a legtöbbeket érintő pszichiátriai megbetegedések?

– Az elmúlt hónapokban a szorongásos és depressziós kórképek száma ugrott meg, amely magyarázható a jelenlegi bizonytalan helyzettel, amit a világjárvány hozott magával. Az új helyzettől, az ismeretlentől való félelem, valamint az anyagi bizonytalanság, melegágya e betegségek kialakulásának. A demenciák esetében nagyon sok gondozással kapcsolatos probléma adódik, mivelhogy a súlyos állapotban lévő demens betegek 24 órás felügyeletet igényelnek. Vannak hozzátartozók, akik folyamatosan kórházban tartanák őket, amíg meggyógyulnak. Az ilyen betegeknek speciálisan kialakított intézményekre volna szükségük, de ezekből sajnos nagyon kevés van, és legtöbb esetben megfizethetetlen költségekkel járnak. A gyakran előforduló betegségek közé sorolhatjuk az alkoholproblémákat is. A székely ember iszik, ha szomorú, ha boldog, ha dolgozik, ha nem, szóval mindig van ok a fogyasztásra. A legnagyobb probléma, hogy nem ismerik el betegségnek. Annak a kevés betegnek, aki szabadulni szeretne ettől a függőségtől, nincs könnyű dolga, mert túlságosan is elfogadott az alkoholizmus a térségünkben.

– Az alkoholfogyasztásnak milyen konkrét problémáival szembesülnek önök a pszichiátriai osztályon?

– A legtöbb alkoholproblémával küzdő páciens nem önként jelentkezik az osztályon, hanem sürgősségi beutalás során kerül hozzánk. Ilyenkor már sokszor egy epilepsziás krízis után vannak, egy életveszélyes állapotban, például a delirium tremens állapotában, amelynek a mortalitása 30 százalék. Az alkohol számos betegség kialakulásához hozzájárul, mint például különböző gasztro-intesztinális betegségek, szív-érrendszeri betegségek, neurológiai kórképek és nem utolsósorban az alkohol okozta elbutulás, amelyek az alkoholelvonás során súlyosbodhatnak és a beteg halálát is okozhatják.

– A szorongásnak melyek a tünetei és mikor kell ezzel szakemberhez fordulni? És ki lehet ez a szakember, lelki segítő, pszichológus, pszichiáter?

– Nagyon változatos tünetekkel jelentkezhet a szorongás. A tipikus tünetei között találhatók a gyomorideg, „gombóc”-érzés, de atipikus tünetként különböző testi tünetek jelentkezhetnek, amelyek nem magyarázhatók semmi szervi elváltozással. Érdemes minél hamarabb felkeresni egy pszichológust, és ha már gyógyszeres kezelés is indokolt, akkor egy pszichiátert. Ha több napon át tartanak a tünetek és semmi kiváltó ok nincs, amivel magyarázhatná a beteg, akkor mindenképp segítséget kell kérni, mert nem fog elmúlni magától a szorongás, épp ellenkezőleg, fokozódhat, pánikrohamok formájában vagy akár pszichotikus intenzitást is elérhet. Fontos, hogy ez a szakember (pszichológus, pszichiáter, lelkész/pap, jó barát) olyan ember legyen a páciens számára, akinek meg tud nyílni, bátran elmondhatja a bánatát, meg tud bízni benne.

– Ahogy az orvoslás más területein, úgy a pszichiátria terén is sokat változtak az elmúlt évtizedben, években a gyógymódok?

– Valóban sokat változtak a dolgok a gyógymódok tekintetében a pszichiátria területén is, új gyógyszerek jelentek meg a piacon. Modern gyógyszerek váltották fel a régi, drasztikusabb kezelési módszereket, mint például az elhíresült elektrosokk-terápiát is. Ezt a módszert már csak nagyon  ritkán, csak terápiarezisztens esetekben és sokkal humánusabb körülmények között (intenzív terápiás osztályon, altatásban) alkalmazzuk.

– Dr. Veress Albert pszichiáter főorvos sokszor mondta korábban, hogy mekkora gondot jelent a pszichiátriai problémákkal küzdők kezelésében a társadalmi megbélyegzés. Hogyan látja, enyhült a stigmatizálás?

– Mindig is megbélyegzett volt a pszichiátriai beteg és sajnos úgy látom, hogy most sincs nagyon másképp. Az emberek többsége csak „bolondként” említi a pszichiátriai betegeket, nem tartják igazi betegségnek, mivel nem kézzelfogható, legtöbb esetben nem bizonyíthatók labor vagy képalkotó eljárásokkal, és gyakran a pszichiátriai betegek végigjárnak minden szakterületet, a betegségüket keresve, amíg elérnek hozzánk. Sok beteg nem tudja elfogadni és elutasítja, hogy pszichés problémákkal küzd. A társadalmi megbélyegzés miatt szégyenérzetük van és sérül az önbecsülésük is. 

– Mit lehetne még tenni ezen a téren?

– Előadások tartásával lehetne elfogadtatni a pszichiátriai betegségeket szélesebb körben, lehetne előadásokat tartani iskolákban, munkahelyeken. Az emberek nevelése lenne a megoldás, nevelés az elfogadásra, a bátorságra, hogy bátran vállalhassák problémáikat. Ugyanakkor lehetne ösztönözni a vállalkozókat a pszichiátriai betegek alkalmazására, esélyt lehetne adni a pszichés problémákkal küzdőknek arra, hogy a társadalom hasznos tagjaként funkcionálhassanak.

– Tavaly óta dolgozik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban pszichiáterként. Miért ezt a szakterületet választotta és hogyan vezetett ide az útja?

– Csíkszeredában születtem, itt végeztem tanulmányaimat a Nagy Imre Általános Iskolában, majd a Márton Áron Gimnáziumban, és innen felvételiztem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre. 2014-ben államvizsgáztam, és nem volt kérdés, hogy a pszichiátriát választom, annak ellenére, hogy előtte nem volt sok betekintésem ebbe a szakterületbe, csak a féléves képzés az egyetem alatt. Nem tudtam még magamnak sem megválaszolni a kérdést, hogy miért éppen ezt szeretném csinálni, egyszerűen csak ez volt az érzésem, hogy ezt kell választanom, és úgy érzem, jól döntöttem. A Marosvásárhelyi II-es számú Pszichiátria Klinikán végeztem rezidensképzésemet, utolsó éven pedig már a Csíkszeredai Pszichiátria osztályon ügyeleteztem, szakvizsga után a Lelki Egészség Központban meghirdetett állásra vizsgáztam, ahol tavaly január óta dolgozom.

– Hol és mikor lehet a Lelki Egészség Központhoz fordulni?

– Jelenleg a Lelki Egészség Központ a Nicolae Bălcescu utca 1-es szám alatt található, a pszichiátria osztály szomszédságában. Járóbeteg-szakrendelés történik itt hétköznaponként 8 és 15 óra között, csütörtökönként pedig 11 és 18 óra között, előzetes előjegyzés alapján. A vizsgálathoz családorvosi beutaló szükséges. Kivételes esetekben, amikor a páciens nem szállítható, akkor háznál is végzek konzultációt.

 

Hozzászólások lezárva.