39 gyergyói népdal

287

Gyergyóremete község önkormányzata – a kultúra iránt elkötelezett polgármestere révén – számos művelődési rendezvény szervezője, gyakoriak a gyergyói nagyközségben a színházi előadások, más színpadi produkciók, könyvbemutatók, kultúra-népszerűsítő események. Ugyanakkor kiadványok megjelentetésének támogatójaként is szerepet vállalnak: a 39 gyergyói népdal című CD elkészítéséhez járultak hozzá legutóbb. A kiadvány létrejöttének körülményeit Sarány István ismerteti.

11973886_970313873010826_364456202_o

[dropcap]A[/dropcap]z alkotó emberek örömével és elégedettségével újságolja Laczkó-Albert Elemér, Gyer­gyó­remete polgármestere, hogy a napokban jelent meg a 39 gyergyói népdal című kiadvány, amely – mint címe is mutatja – 39, a Gyergyói-medencében Kodály Zoltán, Bartók Béla és Molnár Antal által a 20. század elején gyűjtött népdalt tartalmaz. A kiadvány tartalmazza a dalok zenei kíséret nélküli hanganyaga mellett a dalok szövegét és kottáját is.
– Házi használatra szántuk a kiadványt, ugyanis segítségével otthon mindenki könnyedén megtanulhatja a már egyre kevésbé ismert dalokat – hangsúlyozza a polgármester.
A CD-n Erőssné Sándor Judit, a csíki és a sepsiszentgyörgyi közönség számára egyaránt ismert népdalénekes hangja hallható.
Az előadóművész a kiadvány elkészültének előzményeit összefoglalva emlékeztetett, hogy idei kiadása immár negyedik volt a gyergyóremetei zene- és tánctábornak, ahol a résztvevők a gyergyói tájegység zenéjével és táncaival ismerkedtek.
– A táborokban tanult dallamokat szerettük volna olyan formában összegyűjteni, hogy ha valaki szeretné azokat ismételni, tanulni, akkor azt minél hitelesebben tudja megtenni a kiadvány segítségével – mondja. – Lévén, hogy a táborban a népdalokat én tanítottam, azok a dallamok kerültek a kiadványba, amit már tanultunk, vagy a közeljövőben szándékozunk megtanulni.
Megjegyezte, hogy az előző években füzetekben csak a dallamok szövegei jelentek meg, kotta nélkül, most a dallamokat is lejegyezték.
– De ez önmagában nem elég, ha egy népdalt szeretnénk megtanulni, ugyanis a hangzóról tudjuk megérezni a dallam hangulatát, ízét – fűzte hozzá.
Megjegyezte, hogy a dallamok egy részét régi fonográffelvételekről tanulta, s arra gondolt, talán nem volna a legcélravezetőbb azokat a recsegő felvételeket mellékelni a kiadványhoz.
– Tehát így jött az ötlet, hogy a táborban tanult népdalokat népszerűsítés céljából adjuk ki –mondta. – Ígéretes, hogy a gyergyóremetei táborban minden alkalommal több mint 200 gyerek és ifjú vesz részt, érdeklődve tanulja a vidék táncát és dalait, s ha ezek a gyerekek később szülőként visszatanítják a gyerekeiknek, akkor reménykedhetünk, hogy ezek a népdalok még 100 év múlva is élni fognak.
A dallamok megtanulásával kapcsolatban elmondta, nem jelentett akkora kihívást, mint egy, más vidékről már ismert dallam helyi változatát megtanulni. De szeretem az ilyen kihívásokat – jegyezte meg.
Véleménye szerint a gyergyói dallamok egyediségét a gyergyói ember vérmérséklete, érzelemvilága, az egészséges székely huncutság adja.
A kiadvány létrejöttének másik szorgalmazója Erőssné Sándor Judit bátyja, Sándor Csaba néptáncoktató, a balánbányai Ördögborda néptáncegyüttes vezetője. A szakember a gyergyói népzene és néptánc egyik zászlóvivője. Meggyőződése, hogy a közösségek egyik meghatározó eleme a zene és a tánc, mint mondja, „amelyik nép nem énekel, annak az alapja hiányzik”.
Elmondta, hogy miközben a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveitől a felcsíki és a gyimesi népzenei és néptáncanyag az érdeklődés homlokterébe került, divatos lett, addig a gyergyói anyagot kissé mellőzték, holott azt is ugyanúgy kutatták, rögzítették annak idején Bartókék és Kodályék.
– A CD-re választott 39 népdal közül legalább 35 eredetisége, értéke szavatolt, ugyanis azokat Bartók vagy Kodály tartotta rögzítésre, lejegyzésre érdemesnek, az ő értékítéletüket pedig nem kell felülbírálni – mondta.
Hozzáfűzte, hogy a népszerű magyarországi előadóművész, Berecz András kitartó érdeklődésének eredményeként sikerül fokozatosan a gyergyói népzenei és néptáncértékekre irányítani a figyelmet, archívumokban lehet kutatni a gazdag anyagot, ugyanakkor még a terepen is akadna bőven gyűjtenivaló – ha akadna elegendő számú felkészült szakember, aki ezt a munkát elvégezné –, míg nem késő. S ezt a munkát a Gyergyóból kitelepedett közösségekre – pl. Budajenő gyergyói telepeseire – is ki kellene terjeszteni.
– A kiadványban olyan újabb dallamok is szerepelnek, amelyeket ma is énekelnek – teszi hozzá Erőssné Sándor Judit.
Mint mondta, ezek a dallamok helyi fiatalok lelkes munkájának köszönhetően kerültek elő, „de sajnos sokan még nincsenek tudatában annak, mennyire fontos, hogy továbbadják, megtanítsák a fiataloknak”.
A népdalénekes – aki maga is fél lábbal gyergyói – reményét fejezte ki, hogy e kiadvány hozzásegíti a vidék lakóit ahhoz, hogy egyre többen büszkén énekeljék ezeket az énekeket, megőrizzék és átadják őket az utókor számára.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.