Kincs, ami nincs kihasználva

165

Noha Székelyföldön minden természeti és környezeti feltétel adott a vadon termők begyűjtésére, illetve a legtöbb fajta termeszthetőségére, a gyógy-, fűszer- és aromanövények feldolgozásában, csomagolásában és értékesítésében mégis csak néhányan látnak lehetőséget, üzleti fantáziát. A hogyanokra, miértekre pénteken, a Pro Agricultura alapítvány csíkszeredai rendezvényén kerestek válaszokat a szakemberek.

Nyárádi Imre: nemcsak a szakértelem, hanem a gyógynövénygyűjtők, -feldolgozók és a kereskedők közötti gazdasági harmónia is hiányzik
Nyárádi Imre: nemcsak a szakértelem, hanem a gyógynövénygyűjtők, -feldolgozók és a kereskedők közötti gazdasági harmónia is hiányzik

Helyi és anyaországi kutatók, vállal ozók, gazdák, mezőgazdasági és környezetvédelmi szakemberek részvételével Gyógynövény – Vidék – Fejlesztés címmel szervezett pénteken Csíkszeredában a gyógynövény-termesztés és -feldolgozás székelyföldi lehetőségeinek boncolgatására egynapos szakmai konferenciát, a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. Magyar Ferenc, az alapítvány operatív alelnöke köszöntőjében elmondta, a jelenlegi immár a negyedik olyan térségi léptékű agrárinnovációs fórum, ami egy-egy újszerű tevékenységi ágazat szereplőit összekapcsolva az információcserére és az együttműködésre is keretet teremt. Leszögezte: ez a munka és a tudásközvetítő törekvés nem ma kezdődött, így az alapítvány a gödöllői Szent István Egyetemmel karöltve a magyar nyelvű mezőgazdasági szakemberképzés elindításának és székelyföldi felsőoktatási szerepvállalásának idén immár 25-dik évfordulóját ünnepelheti.

Újabb képzéshez nyújtanak segítő jobbot
A pénteki rendezvényt részvételével Tóth Katalin, a magyar Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is megtisztelte.
– A Pro Agricultura Alapítvánnyal évek óta együtt dolgozunk és próbálunk olyan programokat támogatni, amelyekről úgy gondoljuk, a térségbe beágyazódnak, jól működnek. Mögé tesszük a szükséges képzést, az együttgondolkozást segítő magyarországi szakmai tanulmányutakat, látogatásokat szervezünk, ahol meg tudjuk mutatni a székelyföldi fiataloknak, hogy miért is érdemes egy-egy szakterülettel mélységeiben is foglalkozni. Korábbi programjaink elsősorban az ökogazdálkodás köré szerveződtek. Az akkreditált képzéshez anyagi támogatást is nyújtottunk, s ennek máris vannak továbbérő gondolatai: a következő lépcsőfok a csíkszeredai mintagazdasághoz szükséges telek megvásárlása, a gazdaság kiépítése és a helyben megvalósítható jó példák bemutatása lesz – hangsúlyozta Tóth Katalin. Az államtitkár leszögezte: a szaktárca az alapítvánnyal együttműködésben – a székelyföldi gazdák rendelkezésére álló értékek, kincsek, természeti adottságok hatékonyabb kiaknázása érdekében – kész további anyagi segítséget nyújtani egy akkreditált gyógynövény-termesztési, -feldolgozási tanfolyam elindításához is.
– Nemcsak termelésben kell gondolkozni, hanem vidékfejlesztésben is. Olyan kapacitásokra kell építeni, amelyek kézzelfoghatók, fenntarthatóan kiaknázhatók, aminek gazdasági potenciáljára családi vállalkozásokat lehet alapítani, amiből meg lehet élni, és ez adja magát ezen a területen” – utalt lehetőségként a székelyföldi gyógynövénytermesztés, -begyűjtés, -szárítás, -feldolgozás, -értékesítés ki­használatlanságára és szervezetlenségére Tóth Katalin.

Ahol a gyógynövény 30 millió eurós üzletág
A népes, mintegy hatvanfős hallgatóságnak a magyarországi gyógynövényipar helyzetéről elsőként Czirbus Zoltán, a magyar Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke, egyben a legnagyobb gyógynövény-feldolgozó cég vezetője számolt be. Elmondta, az anyaországban elérhető 120-130 növényfajból 70-80-at vadon termőként, a természetes élőhelyükről gyűjtenek be a szedők, míg a feldolgozásra kerülő további félszáz – az összfeldolgozott mennyiség 30 százalékát biztosító – gyógy-, fűszer- és aromanövényt éves szinten 18 és 21 ezer hektár közötti változó termesztőterüle­ten, részint magas fokon gépesített technológiákkal állítják elő. Beszámolójából kiderült, Magyarországon a gyógynövénybegyűjtés és -feldolgozás ágazati szintje 20-25 ezer ember számára biztosít megélhetést, évente pedig közel 10 milliárd forintot – azaz nagyjából 30-33 millió eurót – termel: az elsődleges feldolgozásban 20-25 üzem, míg a másodlagos feldolgozásban mintegy száz élelmiszer-ipari és gyógyászati cég vesz részt.

A hazai piacot a kiszámíthatatlanság jellemzi
A magyarországi ágazati szervezettségnek ugyanakkor a romániai gyógynövénytermesztők és -feldolgozók épp az ellenkezőjét tapasztalhatják – legalábbis ez derült ki dr. Nyárádi Imre-István előadásából. A Sapientia egyetem marosvásárhelyi kertészmérnök tanszékének oktatója előbb történelmi visszatekintőjében a gyógynövénygyűjtés és -termesztés legmeghatározóbb erdélyi személyiségeinek – Páter Béla, Kopp Elemér, Gidófalvi István – munkásságát elevenítette fel, majd a romániai ágazat termelési mutatóira, valamint a fejlődést gátló problémáira is kitért. Előadásában rávilágított, annak ellenére, hogy a gyógynövények iránti érdeklődés és piaci kereslet Romániában is fokozottan növekszik, a hazai gyógynövénybegyűjtésben és -termesztésben érintett felek a fogyasztói igénnyel nem tudnak lépést tartani, a hazai piacot nem tudják ellátni. Nyárádi a legfontosabb korlátozó tényezőként a szakismeret hiányát, a szedők alacsony jövedelmezését, a megfelelő infrastruktúra és műszaki felszereltség hiányát, az érdekérvényesítő szervezek gyengeségét említette, aminek összességeként nem alakult ki harmonizált gazdasági viszony a gyógynövénygyűjtők, -termesztők, illetve a -feldolgozók és a gyógynövény-kereskedők között sem. A felvásárlói hálózat szétesett, a piaci kapcsolatok esetlegesek, és az sem segít, hogy a hazai gyógynövény-felvásárló piacot döntően három feldolgozó uralja. Ennek megfelelően a gyógynövénytermesztésre szánt mezőgazdasági területek nagysága is hektikusan mozog. Így például míg 1990-ben a legfontosabb ötven gyógy-, fűszer- és aromanövényből 27 400 hektáron
20 500 tonnát termesztettek, addig 2000-ben 4300 hektárra és 1400 tonnára visszazuhant termelést 2010-ben a 15 900 hektáros és 15 800 tonnás felívelés, 2013-ban pedig az állapotokat a 4700 hektárra, 2014-ben 3200 hektárra zsugorodott termelőfelület és a 4200-4400 tonnára csökkent éves össztermelés jellemezte.

Domjan Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek