Az asszony nem ember?

137

Ezerkilencszázhetvenhét óta – első önálló nyelvművelő kötetének megjelenése óta – a kolozsvári nyelvésznek a tizenharmadik anyanyelvi ismeretterjesztő munkája hagyta el nemrégiben a nagyváradi Europrint Könyvkiadó nyomdáját. Címe megkapó: Az asszony nem ember? Kérdőjellel figyelmezteti a szerző azokat az olvasókat, akik kijelentő módban szokták használni ezt a mondatot – sokszor a medvével és a sörrel egyszerre emlegetve –, hogy a köznyelvi használatban bizony az asszony is ember ’homo sapiens’. Magyarázatát szótörténeti eszmefuttatással teszi színesebbé, közérthető, olvasmányos módon. Akárcsak más esetekben, ha a szavak jelentéseit, jelentésárnyalatait, használati körüket fejtegeti.


Az azonos vagy hasonló tárgykörű írásokat a szerző egymás utáni sorrendbe helyezte, formai elhatárolás nélkül. A vaskos és tetszetős külsejű, 425 oldalas, 234 cikket tartalmazó kötet az alábbi fejezetekre osztható: szavak, szólások, személynevek, helynevek, nyelvjárások. Az írások sok információval, tudnivalóval szolgálnak, Murádin László széles körű nyelvtudományi ismereteiről, jó magyarázókészségéről és kiváló stílusáról tanúskodnak.
A nagy tapasztalatú, nyelvünk őrző-védő szolgálatát több mint hat évtizede ellátó szerző könyvének első részében az olvasó által is érdekesnek tartott szavakról beszél (bumm, farba, balfék-balfácán, franc, pesztra-pesztonka, hetedhét ország, susztervasárnap, darvadozik, eltakar-kitakar stb.; nem feledkezik meg a mindennapi beszédben jelen lévő szleng szavakról sem (haver, meló, csaj, csávó, pia, kaja, lóvé stb.); figyel a divatszavakra is: igazándi, tulajdonképpen, nem igazán. Irányt mutat az idegen szavak helyes használatára (kurzus), rávezeti az olvasót, hogy a szó szerinti fordítás nem mindig jó megoldás (férfi kosztüm!). Fiatal vagy viszonylag fiatal szavakkal is foglalkozik a szerző: dizájner, drog, blog és blogger, e-mail és ímél, rohanó idő, kóla és Coca-Cola stb.
Embertársaink általában kíváncsiak a szólások jelentésére és eredetére. Remekül megírt magyarázatot kapunk például ilyen szólásokra: Kivágja a rezet!; Nem árulok zsákbamacskát; Nem kerget a tatár; Lenyeli a békát; Kár a benzinért; Iszik, mit a gödény; Vigyorog, mint a fakutya. A nevek világa is nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mert a szerző a több típusú családnevek kialakulásának bemutatása mellett ajánlatot tesz a keresztnévválasztásra (Mi legyen a gyermek neve?), azt mondja például: nem árt kerülnünk az egyhangúságot: a túl rövid vezetéknév mellett nem hangzik jól a túl rövid keresztnév és fordítva. Olvashatunk még költői nevekről, becenevekről, ipszilonos és más, régies írású családnevekről, névdivatról, sok más egyébről. A földrajzi, illetve a helynevek, településnevek jelentésének, eredetének magyarázata is a sok érdekes és hasznos ismereteken túl biztos fogódzót jelenthetnek jogainkért folytatott küzdelmeinkben is.
Murádin László mint kiváló nyelvjáráskutató, a Romániai Magyar Nyelvjárások Atlaszának szerzője rövid bevezető után a hazai magyar nyelvjárásokból mutat be néhányat. Köznyelv – nyelvjárás című eszmefuttatásában figyelmeztet: meg kell ismertetni mindenkivel, így a tanulókkal is, a köznyelvet, de anélkül, hogy a nyelvjárásiasságot üldöznénk, a nyelvjárási elemeket irtanánk. Helytelen volna bárkinek is megtiltani, hogy saját szűkebb környezetében nyelvjárásban beszéljen. Megismerhetjük Magyarbikal, Magyarszovát, Bágyon, Györgyfalva, Torockó, Kisiratos, Szatmár megye és Ara­nyos­szék nyelvjárását.
Bátran kijelenthetjük, hogy Mu­rádin László az 1977-ben, első anyanyelvápoló kötetében megfogalmazott célját: „az anyanyelvi ismeretek gyarapításá”-t sikeresen szolgálta mind a tizenhárom kötetével, erősítve általuk anyanyelvi és nemzeti tudatunkat.
Lehetőséget nyújt ez a könyvismertető arra is, hogy közelgő születésnapja – november 29. – alkalmából erőt, egészséget kívánjunk a Csíkszépvízhez is kötődő nyelvtudósnak. Isten éltesse sokáig!

Komoróczy György

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.