Zűrzavar a nemzetközi piacokon

49

A fogyasztói árak alakulása kapcsán a minap utaltunk arra is, hogy 2018 decemberéhez viszonyítva a sertéshús ára 3,86%-kal drágult, május hónaphoz viszonyítva pedig 1,04%-kal. Feltételezhető, hogy a vásárlók túlnyomó többsége ezt másként érzékeli, mert az üzletekben látható árcímkék mást „közölnek”, és ezt a húsipar egyes képviselői is elismerik. Amúgy egy nem új keletű és nem csupán hazai jelenségről, tendenciáról van szó, mint ahogy az sem vitás, hogy a „sertéshús-ügy” nemzetközi szinten is egyre bonyolultabbnak és aggasztóbbnak bizonyul…

A sertéshús árának ilyen vagy olyan arányú hazai megemelkedésében mindenképp közrejátszott és közrejátszik a sertéspestis, amely az elmúlt esztendőben drámai helyzetet, sőt akár tragikusnak is nevezhető helyzetet idézett elő Románia sertéstenyésztésében is. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy az ország számos településén rákényszerültek az állomány kiirtására, farmok tevékenységének ideiglenes felfüggesztésére került sor, bizonyos korlátozó intézkedéseket vezettek be stb. Ez az állomány „megrostálásán” túl, jelentős kiadásokat, illetve veszteségeket is okozott, annak ellenére is, hogy a kárt szenvedett farmok, tenyésztők kárpótlására uniós pénzalapokat is biztosítottak. Ha pedig valami hiánycikk, akkor óhatatlanul bekövetkezik az árdrágulás. Nemcsak Romániában, hanem másutt is, ez esetben a világ számos országában. A hazai hivatalos statisztikai adatokat már említettük, de utalhatunk az anyaországiakra is: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) július 9-i közleménye szerint júniusban a sertéshús ára 12,1%-kal volt drágább, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában és 2,1%-kal nagyobb, mint ez esztendő májusában. Az elmúlt időszakban amúgy Magyarország élő sertésből és sertéshúsból is nettó importőr volt. Ugyanakkor az élősertés-behozatal a sertéspestis miatt (a legnagyobb beszállítók egyébként Szlovákia, Németország és Csehország voltak) 18%-kal csökkent, a sertéshúsimport volumene pedig 11%-kal nőtt (értéke viszont 1%-kal csökkent). A KSH egy régebbi adata szerint Magyarország élősertés-kivitele 2018 első 10 hónapjában 22%-kal bővült 2017 azonos időszakához viszonyítva. A legfőbb exportpiacok Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia volt. Az exportpiac viszont így is egyharmadával csökkent az afrikai sertéspestis következtében, az Ázsiába szánt termékeket pedig a cégek más csatornákon keresztül és csak áron alul tudták értékesíteni. Országunk esetében sokkal súlyosabb a helyzet, mert az anyaországban gyakorlatilag nem jelentkezett a sertéspestis, ám ott az exportkorlátozó és -tiltó intézkedések okoztak „piacvesztést”. Ez vonatkoztatható Romániára is, de ugyanakkor az is nyomatékolandó, hogy a sertésállomány tekintetében eddig sem dicsekedhetett országunk, s 2018-tól errefelé még inkább nem. A hivatalos adatok szerint hovatovább nő az élősertés- és sertéshúsimport: az első évnegyed folyamán az uniós tagállamokból származó élősertés­import az első évnegyed folyamán 2018 azonos időszakához viszonyítva 20,3%-kal növekedett, a sertéshúsé pedig 4,73%-kal, elérve a 64 2343 tonnát. Ez pedig a jövőben sem lesz/lehet másképp…

A húspiac nehéz éve…
Az egyik legnagyobb hazai húsipari cégcsoport, a bukaresti székhelyű Cris-Tim többségi tulajdonosa és ügyvezetője, Radu Timiș szerint az idei esztendő kényes évnek bizonyul a húspiac számára. (Amúgy a cégcsoportnak két jelentős hentesáruüzeme van Prahova megyében (Filipești de Pădure és Măgureni helységekben) és két félkészáru-gyártóegysége Filipești de Păduren és Bukarestben, tavalyi üzleti forgalma pedig meghaladta a 150 millió eurót. Radu Timiș szerint a hazai sertéshússzükségletnek jelenleg több mint 60%-át importból fedezik. Ez önmagában talán nem is jelenthetne különösebb problémát vagy gondot, de számolni kell azzal, hogy a sertéspestis nem csupán a hazai állományt „dézsmálta meg”, hanem azon egyes országokét is, ahonnan Románia élő sertést vagy sertéshúst exportált. A piac beszűkülése pedig maga után vonta az árak megemelkedését. Ilyen összefüggésben utalt arra is, hogy a világ legnagyobb sertéshúsfogyasztója, Kína egyik legnagyobb beszállítóját, Kanadát is súlyos helyzetbe hozta, hogy ott is elterjedt a sertéspestis. Előhozakodott egy másik példával is: a múlt hónap végén a egy 22 kilogrammos malacot a tőzsdén 70 euróért árultak, de az mire Romániába szállítódott 100 euróba került. Elismerte továbbá, hogy a sertéshús polci ára 20-30%-kal emelkedett, a hentesáruké pedig 10-15%-kal. Most már csak az a nagy kérdés, hogy kinek higgyünk, a statisztikának vagy a romániai húsipar egyik legnagyobb és legtekintélyesebb szereplőjének? Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük azt is, hogy a Cris-Tim hentesáru-termelésének több mint 15%-át exportálják, 18 európai országba, köztük lévén Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság.

Ázsiában burjánzik…
Hazai viszonylatban az elmúlt esztendő vége felé sikerült megfékezni a sertéspestist, de azt végérvényesen felszámolni nemigen. Az állategészségügyi szakhatóság múlt hét végi tájékoztatása szerint az ország 18 megyéjében, illetve 77 helységében jelentettek sertéspestist, másik 6 megye esetében csak vaddisznók esetében észlelték a betegséget. Amúgy 2017 augusztusától errefelé mintegy 370 000 sertést kellett elpusztítani, s eddigelé 8774 tenyésztő kapott kártérítést, összesen több mint 252 millió lej értékben. Nem idetartozik, de utalhatunk arra, hogy Magyarországon afrikai sertéspestist eddig csak a vaddisznóban észleltek, s a feltételezések szerint Romániából átvándorolt fertőzött vaddisznók tetemeiről van/lehet szó. Ha az európai országokban inkább a bizonytalanság uralkodik, mint maga a sertéspestis, nem így egyes ázsiai országokban, s nem véletlenül tartják a szakemberek, hogy a betegség az utóbbi hónapokban leginkább Ázsiában burjánzott, burjánzik. Nem is olyan régen írtunk a Kínában pusztító járványról, amely okán több mint 1,2 millió sertést kellett kényszerből leölni. Egy május hónapi előrejelzés szerint összességében akár 30-40%-kal is csökkenhet Kína sertésállománya, ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az azzal szomszédos és az ahhoz közeli országokban is regisztráltak afrikai sertéspestist. Mongóliában például ez esztendő januárjában, s abból kifolyólag az ország teljes sertésállományának több mint 10%-a pusztult el vagy került leölésre. Vietnamban februárban ismerték el hivatalosan az ASP kitörését, azt követően pedig több mint 89 000 sertés pusztult el vagy lett levágva. A Nemzetközi Állategészségügyi Szervezet (WOAH) szerint Vietnamból nemigen érkeznek hivatalos jelentések, de úgy tudni, hogy május vége felé a vírusos fertőzés már 1,2 millió sertést érintett. Egyes értesülések szerint folyókba dobják bele az elhullott sertéstetemeket, a mezőgazdasági minisztérium pedig nem ismeri el, hogy nem képes ellenőrzése alatt tartani a helyzetet. Hasonlóképpen Kambodzsában is észleltek ASP-t. A fentebb vázoltak is összefüggésbe hozhatók mindazzal, ami világszerte bekövetkezett a sertéshús piacán. Egyes elemzők szerint az Európai Unióban azért emelkedett a sertéshús ára az utóbbi 5 esztendő maximumára, mert a tagállamok szállítják be Kína húsimportjának mintegy 50%-át.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek