Zuhanórepülésben az autóipar

A „minimalizálás” útján az eladásszám

50

Az már eddig is bebizonyosodott, hogy az autóipar számára igen nagy kihívást jelent a hibrid és az elektromos meghajtású járgányok térhódítása, valamint a hovatovább igényesebbé váló környezetszennyezési normák. Azok következményei éreztették hatásukat a piacon is: már közel egy éve, hogy tapasztalni lehetett a kereslet csökkenését. A koronavírus jelentette pandémia újabb olyan megpróbáltatást jelentett és jelent, amely nyomán nem mély-, hanem zuhanórepülésbe került a világ autóipara. Erről tanúskodnak a hivatalos statisztikák is…

Mioveni április 22-én: a munkaruhához tartozik a védőmaszk is…

Visszatekintve az elmúlt esztendőre újólag meg kell említenünk, hogy a piaci visszaesés érdekes módon először Kínában jelentkezett, még az elmúlt esztendő derekán, s ez amolyan vészjelzés volt számos neves autógyár számára, főleg olyanokéra, amelyeknek leányvállalatai működnek az ázsiai országban. Következett a múlt esztendő végén a „koronavírus”, amely visszavette a kínai gazdaságot, egyidejűleg a kínai felvevőpiac zsugorodásával. Mindezt megérezték a világ autógyárai, majd ez esztendő februárját követően a koronavírus európai rohamos terjeszkedése ugyancsak lebénította az autóipart, illetve az autókereskedelmet. Egymás után álltak le a nagy autógyárak, köztük az anyaországi Audi, a hazai Dacia és a Ford. Mindkettő esetében amúgy a lehető legrosszabb pillanatban: Mioveni-ben folyamatban volt/van a Dacia Duster új generációjának gyártásba vétele, Craiován pedig ebben az időszakban teljesedett ki az újmodell, a Puma sorozatgyártása. A több mint egy hónapos leállás mindkét gyár esetében olyan termeléskiesést jelentett és jelent, amelyet egyes becslések szerint már nem lehet behozni. Ez vonatkozik a termelés volumenére és az exportra egyaránt. (Az üzleti forgalom éves értékére vonatkozóan még korai lenne jóslatokba bocsátkozni, mert valószínűsíthető, hogy a drágább modellek részarányának gyarapodása révén tartható lesz/lehet a múlt esztendei értékszint.) Amúgy Mioveni-ben az elmúlt napokban részlegesen újraindult a termelés, s az előzetes bejelentések szerint, ha minden jól megy, akkor május második dekádjától normális kerékvágásba zökken(het) a termelőtevékenység. Nagyvonalakban hasonlóképpen alakult, alakul a helyzet számos európai autógyárban. Azok közül is többen az elmúlt napokban, ha félénken is, de újraindultak, illetve tervezik a mielőbbi újraindulást.

Majdhogynem a felére
Az Európai Gépkocsigyártók Egyesülete (ACEA) a minap hozta nyilvánosságra az esztendő első negyedévére vonatkozó helyzetjelentését. Abból az derül ki, hogy az első évnegyedben az Unió szintjén forgalomba bejegyzett új személygépkocsik száma 25,6%-kal volt kevesebb, mint 2019 azonos időszakában, a márciusban bejegyzettek száma pedig 55,1%-kal volt kevesebb, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában. Európai szinten a szóban forgó arányok a következők voltak: -27,1%, illetve -52,9%. Ezek szerint a piaczsugorodás drámainak bizonyult, és szinte biztosra vehető, hogy az e hónap során európai szinten bejegyeztetésre kerülő új személygépkocsik száma sem igen lehet több, sőt inkább kevesebb, mint a megelőző hónapban. Nézzük meg a „végleteket”: az első évnegyed viszonylatában a legjelentősebb visszaesést, Olaszország és Franciaország jegyezte, 35,5%-ost, illetve 34,1%-ost, márciusban pedig ugyancsak Olaszország 85,4%-ost és Franciaország 72,2%-ost. Három hónap viszonylatában csak két országban, Lettországban és Cipruson jegyeztek be forgalomba több új személygépkocsit, mint 2019 azonos időszakában. Március folyamán viszont mindenütt visszaesés következett be, a legkisebb, -0,9%-os Finnországban. Nézzük meg, a két véglet közötti szórásmezőben hogyan helyezkedett el országunk: az első évnegyed során a Romániában forgalomba beíratott új személygépkocsik száma 27 979 volt, 21,9%-kal kevesebb, mint a megelőző esztendő első évnegyedében. Márciusban 6654 új személygépkocsira került fel a számtábla, 32,2%-kal kevesebbre, mint a múlt esztendő ugyanazon hónapjában. Ezekkel a számada­tokkal nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el országunk, de azt is meg kell említenünk, hogy az európai autópiacon nem szerepel a „nagyok” között. Az érdekesség kedvéért: Magyarországon az első évnegyedben több autót adtak el, mint országunkban, szám szerint 32 670-et, s ott a forgalomba bejegyeztetett új személygépkocsik 4,9%-kal csökkentek a megelőző esztendő azonos időszakához képest. A statisztikákból az is kiderül, hogy a világjárvány által leginkább érintett európai országok éppenséggel azok voltak, amelyek piaci részesedése is ugyancsak számottevő, Olaszországról, Franciaországról, Németországról és Spanyolországról van szó. Ugyanakkor a pandémia által kevésbé érintett országok esetében a piaczsugorodás is szerényebbnek bizonyult. Például Finnország, Svédország és Ciprus esetében.

A nagy vesztesek
Ha az autógyárak, illetve a márkák szempontjából közelítjük meg az első évnegyedi, illetve a márciusi eladásszámot, akkor egyértelműen kitűnik, hogy voltak nagy vesztesek, de akad egy-két olyan is, amely eddigelé viszonylag jó körülmények között vészelte át a pandémiát. Kezdenénk ez utóbbiakkal. A Kia márkájú gépkocsikból európai viszonylatban az első évnegyed során 14,5%-kal kevesebb új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2019 azonos időszakában, a Seat márkájú gépkocsikból pedig 12,9%-kal. Ugyanakkor, ha szabad úgy fogalmaznunk, akkor volt egy nyertes is, nevezetesen a Porsche, amely esetében 25,8%-os piacbővülésről beszélhetünk. A három hónap viszonylatában a zuhanórepülési „versenyt” az Alfa Romeo és az Opel nyerte el -44,6%, illetve -44%-kal. A márciusi rekordszámba menő általános zuhanásban a Lancia került az első helyre -91,5%-kal, a másodikra pedig az Alfa Romeo -75,5%-kal. A Dacia a mezőny alsó részében helyezkedett el, lévén, hogy az első évnegyedben európai viszonylatban 42,6%-kal kevesebb ilyen márkájú új személygépkocsit írattak be a forgalomba, március hónapban pedig 62,1%-kal kevesebbet.
Visszatérve a hazai eladásokra, annak ellenére, hogy időközben beindult a roncsprogram, nemigen számíthatunk egy erőteljes piacbővülésre. Legalábbis áprilisban nem, s ez jobbára a pandémia miatt bizonytalanná vált gazdasági-társadalmi helyzetnek tulajdonítható. Amúgy az első évnegyed során igen érdekesen alakult a hazai autópiac: a márkák tekintetében ugyan továbbra is a listavezető a Dacia (s azon belül a Logan modell), amelyből 7437 talált gazdára, de 38,43%-kal kevesebb, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában, a második helyet a Ford, Volkswagen foglalta el 2604 egységgel, de ugyanakkor e márka esetében tavalyhoz képest 16,82%-os növekedés következett be. A harmadik helyre a Skoda került 2454 járgánnyal, ami mintegy 3,4%-os zsugorodást jelent 2019 első évnegyedéhez viszonyítva, a negyedik helyet a Renault foglalta el 2185 egységgel, olyan körülmények közepette, amikor is 27,98%-kal zsugorodott az eladásszám, az ötödiket a Hyundai foglalta el, amely esetében látványos, 20,28%-os piacbővülés következett be, a forgalomba beírt új Hyundai modellek száma elérve a 2040-et. A használtautó-piacon is visszaesés mutatkozott: az első évnegyed során 108 080 használt autót jegyeztek be, első ízben Romániában, 2,02%-kal kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában, márciusban pedig 36 049-et, ami 3,55%-os visszaesést jelent a múlt esztendő márciusához képest.

Újraindulás
Március első napjaiban Európa-szerte teljesen vagy részlegesen leállították tevékenységüket az autógyárak. A mioveni-i gyárnál március 17-én jelentették be, hogy a pandémia kontextusában a termelést megszakítják április 5-ig. Április 2-án viszont azt közölték, hogy egyetértésben a szociális partnerekkel a termelés felfüggesztését bizonytalan ideig meghosszabbítják, s az újrakezdésről majd a járvány alakulása függvényében döntenek. A Ford illetékesei március 19-én jelentették be, hogy a craiovai gyár vállalaton belüli munkanélküliséget hirdet, azaz felfüggeszti az egyéni munkaszerződéseket április 30-ig, ebben az időszakban pedig az alkalmazottak alapbérük 78%-át kitevő illetményben fognak részesülni. Az amerikai Ford Motor Co. csúcsvezetése április 3-án azt közölte, hogy az európai üzemegységeiben a jármű- és a motorgyártás felfüggesztési intézkedését meghosszabbították május 4-ig. Április 15-én a Dacia munkáltatói oldala aláírt egy egyezményt a szakszervezeti érdekképviselettel, amely értelmében április 21-től önkéntességi alapon újra felveszik a munkát, azaz részlegesen beindul a tevékenység. A kényszerpihenő alatt sor került bizonyos speciális védelmi intézkedések foganatosítására, így például az ingázókat több társasgépkocsi szállítja munkába, s a szállítóeszközök üléssorait ritkították, egészségbiztonsági szempontból átalakították az illemhelyeket és az öltözőket, ahol a lehetőségek megengedték, a munkahelyeket műanyag lapokkal elválasztották, az alkalmazottaknak pedig biztosítottak maszkot és kesztyűt. Ez az átmeneti időszak május 4-én ér véget, amikor is a teljes létszám munkába áll, és beindul három váltásban a termelőtevékenység.
Úgy tudni, hogy a craiovai autógyárban is bizonyos átszervezési intézkedéseket foganatosítottak, felkészültek a termelőtevékenység megváltozott körülmények közepette történő újraindítására. Erre pedig a dolgok jelenlegi állása szerint május 4-től kezdődően kerül(het) sor.

Roncsprogram-online

A környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztérium minapi közleménye szerint a Rabla és a Rabla Plus programok keretében az ügycsomókat teljes egészében elektronikus formátumban kell benyújtani. Ugyanakkor a régi jármű törlési és megsemmisítési bizonylatát helyettesítették egy, a forgalmazóhoz online intézendő közléssel, amelyben fel kell tüntetni annak az operatőrnek a nevét, ahol kiselejtezésre került a jármű és annak időpontját. A helyi adókra és illetékekre vonatkozó fiskális atesztálási bizonylatot a saját felelősségre adott ama nyilatkozat helyettesíti, amelyben az új autó jövőbeni tulajdonosa kinyilvánítja, hogy a vásárlás pillanatában nem jegyzett költségvetéssel szembeni adósságot. Az ügycsomók benyújtásának határideje is módosult: a Rabla Classic esetében mind a jogi, mind pedig a magánszemélyek esetében 60 nappal 120-ról 180-ra hosszabbodott meg a beiratkozási jegyzék érvényessége. A jármű kiselejtezésének határidejét is meghosszabbították 60 nappal, mármint a magánszemélyek esetében. A Rabla Plus esetében a beiratkozási jegyzék érvényességét annak kibocsátási időpontjától 40 nappal hosszabbították meg, azaz 180 napról 220 napra.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek