Volt egyszer egy…

27

…találmány, illetőleg híradás róla a Vasárnapi Újságban (1859. június 26): „Egy königsbergi orvos állítja, hogy ő oly légkészületet talált fel, mely egyes embert, mint léggolyót a levegőbe szállít. Mondja, hogy négy hét alatt egy egész ezredet képes ily jellegű készülékkel ellátni s a légbe emelkedésre képessé tenni, mikor aztán az ellenségnek roppant károkat tehetne. E titkát azonban 40 000 tallérért szándékozik eladni. Bizony, bizony, megérjük még, hogy a hadseregek a levegőben s nem a földön fognak hadakozni – jobb is lesz úgy, legalább nem tiporják el a vetéseket.”
Tovább, szintén a Vasárnapi Újság híre (1859. október 9.): „Bécsben közelebb oly gépecskét találtak fel, mellyel az igen keményen sodrott szivarokat szívhatókká lehet tenni. A szivarozók bizonyára örömmel veszik e hírt, és sietnek a kis gépecskét megvásárolni.”
Új találmányú szekér a Vasárnapi Újság hírei között (1859. február 20.): „Párizsban közelebb oly kocsit találtak fel, melyen lovak nélkül lehet járni. Ezen sajátságos szerkezetű kocsi neve baratrope. Az összműtani intézet tanárai s más szakértők megvizsgálván, gyakorlatilag célszerűnek s alkalmazhatónak találták. Ez a baratrope egy egyszerű kocsi, melynél a teher, mely rajta van, egyúttal a mozgató erőt képezi. Ha valaki beleül, nem kell egyebet tennie, mint felváltva jobbra és balra hajlongania, s a kocsi mozgásba jön.”
A Vasárnapi Újság tudósításai között bukkantam rá egy érdekes kísérlet leírására (1857. április 12.): „Phisikai műtétel [kísérlet] macskával. Sokan és gyakran olvasnak említést a villanyosságról, mifelől nem iskolázott egyéneknek sem fogalmuk, sem érzési tapasztalásuk nem lehet. Mindazoknak ajánlhatnók azon műtételnek utánzását, melyet nemrég egy párizsi tanár e tárgyban tett, és melyet így ad elő: »Választ az ember e célra egy derék fekete macskát, ezt néhány óráig meleg szobában tartja, hogy belőle a nedves gőzek kipárologjanak. Aztán veszi azt az ember ölébe, melyet előbb egy darabka kék selyemmel kell beborítani.. Ha az ember így egyik kezével a macska hátát néhány percig dörzsöli, másikkal ily dörzsölés közben a macskának orrához ér, tehát ekkor a villanyütést mind a két karjában érezni fogja. De mivel ezt érezni fogja maga a négylábú electrica machina is, ezért éppen e pillanatban ideje ám, hogy azt futásnak eresszük, nehogy fájó sérelméért, melyet ő is kapott, ellened körmeit vagy fogait felhasználja.«”
A Vasárnapi Újság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap volt. Olyan magyar néplap, amelynek célja a nemzeti szellem ápolása, a magyar nyelvművelés, és mindenféle közhasznú ismeretek közreadása. A rendkívül sikeres hetilap írói között a korszak legnépszerűbb tollforgatói, kiemelkedő magyar tudósai szerepeltek, olyanok, mint Jókai Mór, Gyulai Pál, Brassai Sámuel, Arany János, Tompa Mihály, Szász Károly, Vajda János, Ipolyi Arnold, Rómer Flóris, Vámbéry Ármin, Thaly Kálmán, Szinnyei József, Herman Ottó, Mikszáth Kálmán és sokan mások.
A lap neve tulajdonképpen Brassai Sámuel kolozsvári polihisztortól származik, aki még 1848 előtt egy hasonló nevű és elgondolású kolozsvári újság alapítója és szerkesztője volt, sajnos a lap előfizetők hiányában megszűnt. Heckenast Gusztáv neves könyvkiadó, könyvkereskedő és lapkiadó-tulajdonos indította el 1854 márciusában az „új” Vasárnapi Újságot, ami – a neve szerint is – minden vasárnap jelent meg. Egyik legnépszerűbb budapesti kiadvánnyá nőtte ki magát, amit fennállásának hosszú ideje is bizonyít. Példányszáma az induláskor csupán 30 előfizetővel szerénykedhetett, de néhány hét múlva már meghaladta a 3000-et.
„Új, népszerű vállalat – írta Pákh Albert felelős szerkesztő beköszöntőjében. – Minden lapban legalább egy fametszés! Mik egy néplap kellékei? Az, hogy érdekes legyen. Az, hogy hasznos legyen. És az, hogy olcsó legyen. Alolírt felelős szerkesztő mellett, mint főmunkatársat Jókai Mórt mutathatjuk be, kik e népszerű vállalat számára a magyar irodalomnak e téren legelismertebb bajnokait leendnek képesek egyesíteni. S e meggyőződésben kezeskedni merünk, hogy amit lapunk hasábjain nyújtani fognak, érdekes, ismeretterjesztő, míveltető olvasmány lesz. A népet, melynek pártolására számítunk, nem nézzük öntudatlan nyers tömegnek, melynek jó indulatát üres szemfényvesztések által szabad kizsákmányolni, hanem látjuk benne amaz ép, józan fajt, melynek megvannak nemesebb vágyai s tiszteletreméltó érzelmei. Azon népet látjuk magunk előtt, mely hogyha ezentúl is élni akar, ezt csak ismeretek és mívelődés árán válthatjuk meg.”

Kozma Mária

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.