Volt egyszer egy…

41

…hely a világon, ahol nem járt magyar? – kezdem (költői) kérdéssel mai tárcámat. Biztosan van ilyen hely is, de az nem lehet nagyobb tenyérnyinél, elképzelhető, hogy arrafelé is járt legalább egy átutazó magyar, csak ott éppen nem találtatott feljegyzésre méltó nevezetesség. Egy szó, mint száz, mindenütt ott vagyunk. Kedves Olvasóm! Én már a tudomány iránti rosszmájúsággal elegy tisztelettel belenyugodtam a finnugor rokonságba szintúgy, mint a sumérba, a törökbe, a shuar indiánokkal való atyafiságba stb., és már-már büszkeséggel tölt el, hogy a mi székely kapunk az elődje a távol-keleti pagodáknak. Nem ítélkezem, csak csodálkozom, hogy az Amerikába került vagy onnan jött – a sorrend nem világos – kara nép (ujgur, török, magyar? ki tudja?) a Kárpát-medence – a. m. Kara-pát – névadója. E nép eredeti hazája, az elsüllyedt csendes-óceáni kontinens (Mu) ősi tudását, hitvilágát vitte a Föld minden szegletébe, így keletkeztek az ismert kultúrák, pl. sumér, egyiptomi, indus-völgyi. „Ez az ősi kapocs köt bennünket, magyarokat is ehhez a vérvonalhoz, melynek a mai napig hordozói vagyunk – vallotta Móricz János. – Erről a közös eredetről tud az amerikai őslakos nép; mondáiban, mítoszaiban, énekeiben, népszokásaiban és még kihaló nyelvében is fellelhetők a számunkra abszolút ismerős motívumok.” A teória aztán rendkívüli dimenziókba szárnyal, ha a „vérvonal” az ufókig húzódik oda-vissza. Rájöttem, hogy a nagy világrejtélyek megoldási kísérleteinek tarka összevisszaságában nekem, a kisembernek csak úgy sikerül némiképp megőrizni egyetemes emberi méltóságomat, ha mindent elhiszek, mert így minden hitelét is veszíti, mivel egyik elmélet kioltja a másikat, és hely marad az újabb felfedezések tudomásulvételére.
Móricz János nevéhez (Juan Moriczként vált világhírűvé) az általa 1969-ben felfedezett és elkeresztelt Fém- vagy Aranykönyvtár nevezetű Tayos-barlangi – ő Táltos-barlangnak hívja – „könyvtár” juttatott el. Az arany-, más fém- és kristálylapokra írt „könyvek” 1. e barlang járataiban vannak elrejtve; 2. az írások az emberiség ősi, özönvíz előtti tudását őrzik; 3. nagy hányadának megfejtése még várat magára (!?). Egy spanyol nevű tudós szerint a jelek egy része a magyarok ősi írására emlékeztet, amit ezek székelynek neveznek. A közhírré tett információk szerint: 1. a könyvtár anyagát már begyűjtötték és ismeretlen helyen őrzik, mert leírásai megváltoztathatnák az eddig ismert és elfogadott emberiségtörténelmet; 2. Móricz úgy halt meg, hogy nem fedte föl az Andok-hegység alatt húzódó több száz kilométernyi labirintusban létező könyvtár pontos helyét, ezért meg sem találták; 3. nem is létezik, s a megjelentetett fotók hamisítványok. Vannak olyanok, akik felháborító népbutításnak nevezik az egészet. Az sem segíti a történet hitelesítését, hogy a témát Erich von Däniken is tollára tűzte. Móricz 1972-ben találkozott Dänikennel, aki később azt állította, hogy Móricz megmutatta neki az Aranykönyvtárat. Móricz ezt cáfolta, és azt mondta, hogy csak a labirintus egyik bejáratáig vitte el az ufóimádót, mert a „napos”-oknak (a barlangőr shuar indiánok neve) megígérte, hogy nem fedi fel a kincs helyét. Sok-sok expedíció indult azóta az igazság kiderítésére. Egyik leghíresebb a Rafael Calderoné, aki 2010-ben az ecuadori televízióban számolt be a kutatásokról, hangsúlyozva, hogy a páratlan méretű labirintus sok része mutatja, hogy nem természet alkotta képződmény, hanem mesterséges építmény. Arról is mesélt, hogy valamilyen lények jelenlétét érzékelte a barlangban, és egyikük határozottan vigyázott rá, megóvta a balesetektől.
Móricz János 1923-ban Körmenden született, 1950-ben vándorolt ki Amerikába. Az ősrégészet kutatójaként tartják számon, személye tagadhatatlanul összefonódik a Tayos-barlang történetével. 1991-ben egy nemzetközi konferencián akarta a nyilvánosság elé tárni ősrégészeti, nyelvészeti elméleteit, bizonyítékait. Hirtelen jött halála megakadályozta ebben. 2012-ben Körmend Város Önkormányzatának segítségével a Móricz János Kulturális Egyesület vállalkozott a konferencia megtartására, meghívottja volt dr. Gerardo Pena Matheus is, Móricz ügyvédje, aki könyvet is írt Móricz és a Tayos-barlang titkairól.

Kozma Mária

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.