Vladimir Anton: közönség nélkül nincs előadás

A mi kis városunk a székelyudvarhelyi színházban

31

Átlagos emberek egy átlagos városban, akik élik az életüket, sürögnek, forognak, figyelik az évszakok változását… Banális dolgokból, apró örömökből tevődik össze az élet, de ott van az idő is. Thornton Wilder akárcsak a mi kis városunkról írt volna, Vladimir Anton mintha a mi kis városunkat „rendezte” volna színpadra. Ma este az is kiderül, hogy hogyan.

Különleges előadás több szempontból is. A mi kis városunk

Az évad első premierjére várják ma a színházkedvelőket a Tomcsa Sándor Színházba. Thornton Wilder amerikai drámaíró Pulitzer-díjas drámáját a Székelyudvarhelyen már másodszor rendező Vladimir Anton állította színpadra. Különleges, nagyon sok szereplős, de ugyanakkor otthonos, családias, mély előadás született – derült ki a beharangozó sajtótájékoztatón tegnap délelőtt.

A székely származású nagyapa emlékére
Bár Wilder a múlt század első felében írta a darabot, a felvetett problémák összecsengenek a mával, azzal, hogy ma hogyan élünk, milyen értékrendek mentén – fogalmazott Zakariás Zalán, a színház művészeti vezetője. Vladimir Anton – aki a múlt évadban bemutatott Nem lesz reggel, Fred című nagy sikerű előadás rendezője – csapatával pedig valami rendkívülit hozott össze: 40 ember jelenik meg a színpadon, majdnem 10-en dolgoztak a háttérben, és egy egész csapat az előkészületeken (jelmez- és látványtervező, rendező-asszisztens, dramaturg).
– Az előadás még nem létezik, csak ma este születik meg, amikor megérkezik a közönség. Velük nyer értelmet ez az egész komoly munka – fogalmazott Vladimir Anton. Elmondta, hogy sok összetevős produkcióról van szó: film, élő videó, fény- és hanghatások, zenekar, kórus és hat dal járul hozzá, hogy a történet megszülessen. A társulat színészei mellett az előadásban a Balázs Ferenc Vegyeskar tagjai, diákok, gyerekek is részt vesznek, a zenekar pedig a színház tagjaiból állt össze, Pál Attila színművész vezetésével.
– A rendezésnek viszont láthatatlannak kell lennie, hogy a néző higgye azt, hogy a szeme előtt, akkor és ott születik meg minden – mondta a fiatal hazai rendező, aki egyébként székely nagyapjának, Székely László újságírónak dedikálja a darabot, mert – mint bevallotta – a darabból sok mindent saját személyes története ihletett.
Vladimir Anton nagyon elismerően szólt a Tomcsa Sándor Színházról: bár a társulat kicsi, de szerinte egy színház nagyságát az adja, hogy mekkorát mer álmodni.
– Erős a társulat, nagyon felkészült és nyitott színészekkel dolgoztam – jegyezte meg a sajtótájékoztatón, amelynek vége igencsak rendhagyóan zárult.

Időkapszula a mi kis városunkról
Az idő múlásának egyfajta érzékeltetéseként a darabban elásnak egy időkapszulát. Az eredeti szöveg szerint ebbe Shakespeare-művek, a Biblia, az Egyesült Államok alkotmánya és a Mi kis városunk egy példánya került. Tegnap a Tomcsa Sándor Színház csapata is elásta saját időkapszuláját a Művelődési Ház melletti zöldövezetben, ezt megelőzően arra kérték a darab résztvevőit, hogy írjanak le egy emléket, egy érzést, vagy történetet, amit a próbafolyamat generált bennük. Tegnap az előadás plakátját és szórólapját is beletette a kapszulába Nagy Pál színházigazgató, amit Vladimir Anton ejtett be az előre kiásott üregbe. Nem árulták el, hogy meddig hever a földben a 2019. március 6-i „színházi üzenet” a mi kis városunkról, azt viszont elmondták, hogy a ma esti bemutatóra a Tomcsa Sándor-bérleteseket várják, legközelebb pedig március 15-én játsszák a darabot, akkor a Nyirő József-bérlet lesz érvényes.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.