Vízfigyelők tábora

Környezettudatos ifjak Ormányságon

123

Megismerték a helyi vízellátás gondjait, alternatív megoldásokat kerestek, amelyekkel csökkenteni lehet a vízfogyasztást, együtt dolgoztak és kapcsolódtak ki a Water Watcher ifjúsági csereprogram résztvevői a Szaporcai Cifraházban, Magyarországon. A résztvevők különböző műhelyfoglalkozásokon vettek részt, amelyek a vízszennyezettség, a vízhiány, a takarékos vízhasználat kérdéseire kerestek választ.

A fiatalok kivették a részüket a munkában

Water Watcher – Vízfigyelők – nevű ifjúsági csereprogram keretében az Európai Unió Erasmus+ program finanszírozásával és a Vidéken Jó! Alapítvány szervezésében július 1. és 15. között 35 – észt, olasz, portugál, erdélyi és magyarországi – fiatal látogatott a Szaporcai Cifraházba. A kéthetes program alatt a résztvevők Szaporcán és környékén foglalkoztak a vízkinccsel, megismerték a vizekkel kapcsolatos globális és helyi problémákat, illetve a már meglévő és az alternatív rendszerekkel ismerkedtek, a takarékos és fenntartható vízhasználati módszerekbe nyertek betekintést. A fiatalok olyan műhelyekbe szerveződtek, amelyek különböző módon foglalkoztak a vízszennyezettséggel, a vízhiánnyal, a takarékos vízhasználattal stb.

Harmincöt mosolygós arc. Öt ország fiataljai táboroztak Szaporcán Fotó: Ruprech Judit

Csoporttevékenységek
Az akciócsoport tagjai első héten a környező vizek közeléből összegyűjtötték a szemetet, majd ezeket felhasználva szemétszobrot alkottak. Az elkészült szobor egy történetet mutatott be, ahol a fiatalok vers formájában mesélték el azt, hogy a „szemétkirály” hogyan és mivel szennyezte be környezetét. Mindezzel az volt a cél, hogy az emberek rájöjjenek, mennyire felelőtlenül bánnak a környezettel, és hogy a felelőtlenségnek mi a következménye. Második héten a műhelyvezető segítségével mintákat vettek a környező Hétöles-tóból, a Kisinci-tóból és a Fekete Vízből, illetve a Szaporcai Cifraház csapvizéből és a kútvizéből. A vizsgált paraméterek közül a hőmérsékletet, a pH-értéket és a vízkeménységet a helyszínen határozták meg, míg a nitrát- és foszfáttartalmat spektrofotométer segítségével kapták meg. Kérdésünkre a fiatalok közül sokan megjegyezték, hogy érdekes volt a tevékenység, hiszen még sose volt alkalmuk ilyen mérőműszereket használni.

Festői táj. A műhelyfoglalkozás utáni kikapcsolódás helyszíne

A résztvevők egy népesebb része az építőműhelyeket választotta. Az egyik műhely tagjai automata öntözőberendezést építettek Tésenfán, amely a kerti növényeknek a gravitáció segítségével kellő mennyiségű vizet csöpögtet a talajra. Egy másik csoport a Cifraháznál kerti zuhanyt épített, amely napenergiával állítja elő a melegvizet. E műhely résztvevői a tusoló elkészülte után diagrammot készítettek arról, hogy a különböző vizet igénylő tevékenységnél mennyi vizet használnak el. Ebből kiderült, hogy a részt vevő országok közül Olaszországban a legolcsóbb egy köbméter víz, 1,37 euró/m3, míg Portugáliában a legdrágább az öt ország közül, ott 2,20 euró/m3. A harmadik csoport helyreállította a Cifraház udvarán lévő kútházat, hogy az újra alkalmas legyen a mindennapi használatra. Bár az akciócsoport vizsgálata alapján a víz még nem alkalmas a fogyasztásra, idővel meg fog tisztulni.

Dolgozni is kellett. Nemcsak móka és szórakozás volt az élet

Az építőműhelyek mellett volt két alkotócsoport is. A textilcsoportban munkálkodó lányok kétoldalú színes mozaikképet alkottak, amit ha egyik oldalra fordítunk át, tiszta környezetet láthatunk, a másik oldala viszont a szennyezett vizet, zöldterületet mutatja meg. A médiacsoport – melynek jómagam is tagja voltam – megörökítette a pillanatokat, dokumentálta a munkafolyamatokat. Munkánk során foglalkoztunk a képalkotás szabályaival, a képszerkesztéssel és annak etikájával, megismertük és kipróbálhattuk a cianotípia művészetét. Videókat készítettünk, amelyek bekerültek a kisfilmünkbe is. A fotózás és videózás mellett videointerjúk is készültek a résztvevőkkel és a műhelyvezetőkkel, amely nemsokára elérhető lesz a Vidéken Jó! Alapítvány Facebook-oldalán.

Nem puhány ám a fiatalság. Könnyedén felemelték a kútházat

Az élmények, amelyek velünk maradtak
Két hét alatt tucatnyi csapatépítő játék, foglalkozás volt, ahol jobban megismerhettük egymást, közösen foglalkozhattunk a program témájával. Bizonyos napokon nemzetközi estet tartottunk, ahol sorra mindegyik ország játékokkal, video- és képanyagokkal, információkkal, tudnivalókkal mutatkozott be. Ami hirtelen eszembe jut, az például az olaszok gesztusainak jelentése, a tea mint jó portugál eredete, vagy a kimondhatatlan észt szavak, mint például a Jõululaululaulja, ami karácsonyi énekeket jelent. A munka mellett voltak pihenőnapok, egyik alkalommal a közeli wellnessközpontba látogattunk el, egy másik, napsütéses napon pedig reggeltől délutánig csak kenuztunk fel s alá a Fekete Vízen. Sokat tanultunk egymástól és egymás kultúrájáról, s mindezek örök élmények maradnak. De az ottlétünk során talán a legmeghatározóbb nap az Ős-Dráva Látogatóközpontban tartott kiállításunk volt. Az érdeklődők a médiacsoport által készített fotókon végigkísérhették a két hét minden pillanatát. Az akciócsoport kiállította a szemétszobrot.

Ötletbörze. Együtt találják ki a felújítás terveit Fotók: Szőke Zsuzsa

A kerti zuhanyzót építő résztvevők feltűzték a diagrammot, amely szemlélteti a háztartási cikkek vízfogyasztását. A textil csoport munkája kikerült a falra, ahol a kis színes textildarabokat mozgatva a szennyezett környezetből tisztát varázsolhatunk. A sikeres munka örömére a szervezők tortával kedveskedtek nekünk. Majd délután mindenki értékelte a csereprogramot. A szervezői előkészületeknek és munkának megvolt a gyümölcse, mert a fiatalok jól érezték magukat, mindenki úgy érezte, hogy sokat fejlődött az első naptól kezdve és gazdagabban tér haza.

Szőke Zsuzsa

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek