Vita tárgyát képezi a progresszív adóval sújtott különnyugdíjak kérdése

80

85%-ig terjedő progresszív adóval sújtják a 7001 lej fölötti nyugdíjakat – szavazta meg szerdai ülésén a képviselőház az Adótörvénykönyv módosítását. Másnap a két ház együttes ülésén ilyen értelemben módosították a parlamenti képviselők és szenátorok statútumát is. Az intézkedés jogszerűségét többen megkérdőjelezték.

Munkában a képviselőház. Fotó: cdep.ro

Megszavazta a képviselőház szerdai ülésén az Adótörvénykönyv olyan értelmű módosítását, amely szerint 85%-ig terjedő progresszív adóval sújtják a 7001 lej fölötti nyugdíjakat. A tervezetet 307 képviselő támogatta, egy ellene szavazott.

A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös módosító javaslata értelmében a 2000 lej alatti nyugdíjak adómentesek lesznek, a 2000 és 7000 lej közötti nyugdíjak esetében 10 százalékos adót vetnek ki a 2000 lejt meghaladó összegre, míg a 70001 lejt meghaladó nyugdíjak esetében 85 százalékkal adózzák meg az ezt a küszöböt meghaladó összeget. A tervezetet a szenátus már 2019-ben hallgatólagosan elfogadta.

Alfred Simonis, a PSD frakcióvezetője külön kérte, hogy „az alkotmányossági problémák elkerülése végett” a kimondottan a parlamenti képviselőkre vonatkozó cikkelyről ismét szavazzanak a két ház csütörtöki, együttes ülésén, ugyanis a szenátorok és képviselők statútumát csak ez a fórum módosíthatja.

Claudiu Năsui, az USR képviselője emlékeztetett: pártja már három évvel ezelőtt javasolta a különnyugdíjak eltörlését, amely egyébként is „lopásnak” minősült, amelyet a PSD és a PNL együttműködése tett lehetővé.

Lia Olguţa Vasilescu rámutatott: a progresszív adózás bevezetése alkotmányos és összhangban van a nyugdíjtörvénnyel.

Florin Roman, a PNL alsóházi csoportjának vezetője azzal hozta összefüggésbe a pártok között a különnyugdíjak megadóztatásáról szóló egyezség létrejöttét, hogy „megújult” a parlamenti frakciók vezetősége, és „valamivel fiatalabb” emberek kerültek döntési helyzetbe.

– Ma van a fehér szerda, amikor a parlament visszanyerte a románok bizalmát – jelentette ki Roman.

Victor Ponta, a Pro Románia vezetője emlékeztetett: ő korábban felhívta USR-s kollégái figyelmét, hogy a PSD-sek „átverik őket”, mert a különnyugdíjak eltörlése alkotmányellenes, és az „egyetlen korrekt eljárás” az a modern államokban széles körben alkalmazott bal-közép módszer, hogy progresszív adókulcsot vezetnek be.

 

Az RMDSZ szerint minden speciális nyugdíjat el kell törölni

A képviselőházi vitán Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője elmondta, az RMDSZ-nek számos módosító javaslata és törvénykezdeményezése volt az elmúlt időszakban a speciális nyugdíjak eltörléséről vagy megadóztatásáról, azonban ezeket a román pártok elutasították már a szakbizottságokban.

– A ma elfogadott módosítás minden speciális nyugdíjban részesülő kategória megadóztatását célozza. Ennek értelmében 2000 és 7000 lej között 10 százalékos adót, míg a 7000 lej fölötti összegre 85 százalékos adót rónak ki – fogalmazott Csoma Botond.

Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője emlékeztetett a 2020 januárjában elfogadott jogszabályra, amely csak bizonyos kategóriák esetében szüntette meg a speciális nyugdíjakat, azonban a jelentős tételek továbbra is ott maradtak.

– Az RMDSZ akkor is azt mondta, hogy minden speciális nyugdíjat el kell törölni, amennyiben ezt nem lehet akkor 90 százalékos adót kell bevezetni, azonban akkor egyik parlamenti párt sem támogatta a Szövetség módosító javaslatait – taglalta Csoma Botond parlamenti képviselő.

Petru Movilă, a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője azt mondta: pártja már 2016-ban benyújtott egy hasonló módosító javaslatot, amely azonban „soha nem került a plénum elé”.

Varujan Pambuccian, a kisebbségek csoportjának vezetője kifejtette: ilyen jellegű juttatások az egész világon vannak, és „ennek jó oka van”, azonban a Romániában kialakult hatalmas eltérések miatt „abszolút egyetértenek” a különnyugdíjak progresszív megadóztatásával.

A függetlenek nevében felszólaló Adrian Dohotaru úgy vélte: a progresszív adózást más területeken is be kell vezetni.

A képviselőház döntő házként tárgyalta a jogszabályt, a törvényt kihirdetésre megküldik az államfőnek.

 

Döntöttek a honatyák juttatásairól is

Másnap a két ház együttes ülésén döntötte el, hogy 85 százalékos adóval sújtják a parlamenti képviselők és szenátorok nyugdíjának azt a hányadát, amely meghaladja a 7001 lejt – ilyen értelemben módosították csütörtökön a parlamenti képviselők és szenátorok statútumát. A tervezetet 354 törvényhozó támogatta, egy tartózkodott, 43-an nem szavaztak.

 

Iohannis: Jól át kell gondolni

– A különnyugdíjak 85%-os megadóztatása egy olyan intézkedés, amit jól át kell gondolni – jelentette ki csütörtökön Klaus Iohannis államfő.

Az államfő emlékeztetett: nemrég érvényben volt a globális jövedelemadó rendszere, amely társadalmi méltányosságot teremtett, de ezt „nyilvánvaló választási megfontolásokból” megszüntették, ezért „jól át kellene gondolni”, az új adószabályozást.

Azt mondta: akkor nyilatkozik erről bővebben, amikor a parlament megküldi a jogszabályt kihirdetésre az Államelnöki Hivatalnak.

 

 

Normakontrollt kér a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a szolgálati nyugdíjak megadóztatásáról szóló jogszabályt – tájékoztat a bíróság csütörtöki közleménye

A dokumentum szerint a legfelsőbb bíróság részlegeinek együttes ülése elemezte a parlament által elfogadott, az Adótörvénykönyvet módosító jogszabályt, és úgy találta, hogy az az alkotmány nem kevesebb mint tíz cikkelyének mond ellent.

A közlemény emlékeztet: az alkotmány lehetővé teszi, hogy a legfelsőbb bíróság előzetes normakontrollt kérjen az alkotmánybíróságtól mielőtt egy törvényt kihirdet az államfő.

 

Az ombudsman az alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt

A Nép Ügyvédje megtámadta csütörtökön az alkotmányíróságon a különnyugdíjak megadóztatásról szóló törvényt. Az alkotmánybíróság egyelőre nem közölte, hogy mikor tárgyalja az ügyet.

 

A védelmi miniszter véleménye

A katonák nyugdíja nem minősül különnyugdíjnak – szögezte le csütörtökön Nicolae Ciucă védelmi miniszter.

Facebook-bejegyzésében a tárcavezető hangsúlyozza, más közalkalmazottaktól eltérően a katonáknak tartalékállományba helyezésük után sem szűnnek meg az országgal szembeni kötelezettségeik. Azt írja, az állami alkalmazottak közül a katonáknak van „szinte a legkisebb fizetésük”, bár állandó készenlétben állnak, csaknem egész életüket családjuktól távol töltik, háborúkban vesznek részt, és korlátozzák őket alkotmányos jogaik gyakorlásában is, hiszen nem lehet második munkahelyük, nem indíthatnak saját vállalkozást, nem tömörülhetnek szakszervezetekben, nem sztrájkolhatnak, és a szabad mozgáshoz való jogukat is korlátozzák, mert csak jóváhagyással hagyhatják el az országot.

Hozzáteszi, minden katona tudja, hogy az eskü letételével vállalja ezeket a kockázatokat, magára vállalja az ország védelmével járó felelősséget, tudja, milyen élet vár rá.

„A katonák tudatában vannak annak is, hogy milyen nehéz helyzetet idézett elő a világjárvány, de bíznak benne, hogy az ország tiszteli őket a meghozott áldozatokért. Ezek után felteszem a kérdést: ha nyugdíjazáskor egyenlőeknek kell lennünk, miért nem kezelnek egyenlően bennünket munkaéveink során is?” – fogalmaz Ciucă.

 

Az USR szerint a parlament elszabotálta a törvényt

A parlament elszabotálja a különnyugdíjak megadóztatását – jelentette ki csütörtökön Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.

A pártelnök szerint „példátlan”, hogy a parlament együttes ülésén felülszabályoztak egy cikkelyt egy olyan törvényből, amelyet a döntő ház elfogadott.

– Miután egy törvény átment a döntő házon, semmilyen módon nem lehet róla szavazni – hangsúlyozta Barna, hozzáfűzve: – Nyilvánvaló, hogy ez nem szolgál másra, minthogy lerobbantsa a törvény jogalapját és érveket adjon az alkotmánybíróságnak, hogy alaptörvény-ellenesnek nyilvánítsa az egész jogszabályt.

HN-összefoglaló

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.