Vita az Európai Szociális Alap céljairól

Sógor Csaba hatékony választ vár

6

Kezelje kiemelt figyelemmel az Európai Szociális Alap a vidéki térségek specifikus problémáit, az oktatás és szakképzés korszerűsítését és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek nehézségeit – ezt kérte az Európai Szociális Alap jövőbeni, 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó prioritásainak kidolgozásakor Sógor Csaba.

Az Európai Szociális Alap (ESZA) következő tervezési időszakának prioritásai­ról szavazott hétfő délután az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE). Az elfogadott jelentés az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő számos módosító javaslatát is tartalmazza.
Az ESZA az Európai Unió kiemelt eszköze, amely a mun­ka­erő­piaci és társadalmi kihívásokra kíván megoldásokat nyújtani. A pénzalapon keresztül az EU Európa emberi tőkéjébe, fiataljaiba és álláskeresőibe fektet be, az általa nyújtott támogatás pedig európaiak milliói számára javítja a munkaerőpiaci kilátásokat.
Az Európai Néppárt LIBE-szakbizottságbeli témafelelőseként Sógor Csabának sikerült számos olyan munkaerőpiaci és szociális problémára hangsúlyt fektetni a rendelettervezetben, amelyek a romániai magyar közösségekben is fennálló és tapasztalható jelenségek.
– Azt kértem, hogy a foglalkoztatás előmozdítására és a szegénység felszámolására vonatkozó célkitűzések felállításában az ESZA fordítson kiemelt figyelmet a szegényebb vidéki településekre, a hátrányos helyzetű vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokra, mint például a fogyatékossággal élők, az idősek, a romák, illetve az alacsony iskolai végzettséggel vagy alapkészségekkel rendelkezők sajátos helyzetére is. Ugyanakkor tegnap elfogadott módosítóimban azt is kértem, hogy az ESZA a vállalkozások igényeinek és a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelően törekedjen az oktatás korszerűsítésére – közölte Sógor Csaba, aki szerint az ESZA-nak hozzá kell járulnia a versenyképesség erősítéséhez, valamint a társadalmi és gazdasági innovációhoz is.
Az erdélyi képviselő úgy véli, mindez megvalósítható például a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel, az egész életen át tartó pályaorientációval, a készségigények az iparágakkal együttműködésben történő jobb előrejelzésével, a fogyatékkal élő személyeket foglalkoztató vállalkozások támogatásával, korszerű tananyagok­kal, az oktatók továbbképzésével. Ez utóbbi területen a képviselő a hátrányos háttérrel rendelkező diákokkal dolgozó tanárok továbbképzésének támogatását is javasolta.
Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő azt is kérte a hétfőn elfogadott módosító javaslataiban, hogy az ESZA vállaljon nagyobb felelősséget a korai iskolaelhagyás csökkentésében és megelőzésében, tegye lehetővé az alacsony szintű készségekkel rendelkező felnőttek számára a minimális szintű írni-olvasni tudást, számtantudást, a digitális kompetencia elsajátítását és a minden korosztály számára elérhető egész életen át tartó tanulást is. Mindezek mellett az erdélyi képviselőnek sikerült a LIBE-szakbizottságban a pénzalap célkitűzései közé foglalnia a vidéki területek szegénységét meghatározó specifikus hátrányok kezelését, mint például a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az elöregedés, a gyenge munkaerőpiac, az oktatási és képzési szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés.

HN-információ

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.