Vírusos májgyulladás: sokat fejlődött a kezelés

Beszélgetés dr. Ambrus Irén infektológus főorvossal

2 535

Időről időre felüti még a fejét a piszkos kezek betegségének is nevezett sárgaság, és a közhiedelemmel ellentétben a hepatitis C-vírusfertőzés sem csak távoli, egzotikus országokban fordul elő. Mit kell tudni a vírusos májgyulladásról, milyen vírusok okozzák ezeket és milyen kezelési lehe­tőségek vannak – kérdéseinket dr. Ambrus Irénnek, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fertőző betegségeket kezelő osztálya főorvosának tettük fel.

Fotó: László F. Csaba

– A hepatitist vagy májgyulladást többféle vírusfertőzés okozza. Mit kell tudnunk ezekről a vírusokról?

– Májgyulladást okoznak a hepatitis A, B, C, D, E és G típusú vírusok. A hepatitis G-vírus májkárosító hatását az utóbbi időben megkérdőjelezték, és már nem is szerepel az Egészségügyi Világszervezet erre vonatkozó felsorolásában. Más vírusok is okoznak májgyulladást, ezek azonban egy összetettebb kórképet produkálnak. Például az Epstein–Barr-vírus, a cytomegalovírus és a herpeszvírusok is előidézhetik a máj érintettségét is. A májat károsíthatják továbbá toxinok, mint amilyen az alkohol, és egyes gyógyszerek vagy például a mérges gombák is. Vannak autoimmun betegségek is, amelyek májgyulladást váltanak ki.

– Melyik a leggyakoribb hepatitis-fertőzés?

– A hepatitis A-vírus okozza a legtöbb megbetegedést, és ez a térségünkben is így van. Ez a közönséges sárgaság, amely inkább ősszel és tavasszal jelentkezik, és főként a gyermekeket érinti, akiknek nincs kialakulva védettség. Fekál-orális úton terjed, tehát a vírus a széklettel ürül, és a mosatlan kéz, szennyezett víz, élelmiszer útján kerül be az emberi szervezetbe. Ez a betegség lehet súlyos is, de ritkán heves lefolyású, a kórformák többsége közepes súlyosságú. Ennek a betegségnek van egy jó tulajdonsága, hogy nem okoz idült (hosszan tartó) formát, tehát teljesen meggyógyul. A gyógyulás lehet két hónap, egyes esetekben elhúzódhat hat hónapig, a tünetek megszűnése és a májenzimek normalizálódása jelzi a gyógyulást. Aki átesett a betegségen, az egy életre védettséget szerez. Létezik megelőzési lehetőség is, ha van egy fertőző góc, akkor bizonyított tény, hogy ha gamma globulint adunk a beteggel kapcsolatba került személyeknek, akkor a fertőző kórkép nem jelenik meg, vagy ha mégis, akkor enyhébb lefolyású. Ez viszont nem jelent védettséget. A védettséget oltás révén is meg lehet szerezni, létezik hepatitis A-vírus elleni védőoltás, ez egy alapoltásból és egy felismerő oltásból áll. Ez általában azoknak fontos, akik a betegség által érintett országokban kirándulnak.

– Milyen tünetei vannak a he­patitis-A vírusfertőzésnek?

– A betegség általában a fertőzés után két héttel jelenik meg, de a lappangási ideje hat hét is lehet. Lázzal, fáradékonysággal, étvágytalansággal, aluszékonysággal jár, hasi fájdalom, hányinger, hányás jelentkezik, majd megjelenik a sárgaság, a beteg bőre sárga színezetű, a vizelete sötét, a széklete világos lesz. A sárgaságos beteget el kell különíteni és kórházban kell kezelni. A kezelés tüneti kezelésből áll, a betegség az esetek túlnyomó többségében jól gyógyul, heves kórképpel ritkán találkozunk.

– Mennyire gyakori a hepatitis B-vírus által okozott fertőzés?

– A hepatitis B-vírus világméretű problémát jelent, a statisztikai adatok szerint 350 millió ember hordozza a vírust vagy betegedett meg ennek nyomán. 1965-ben fedezték fel ezt a vírust. Fertőzött vérkészítmények révén, szennyezett tű, testváladékok (nyál, ondó, hüvelyváladék) révén terjed, az utóbbi időben az intravénás drogok használata által, és nem utolsósorban anyáról gyermekre is átkerülhet a fertőzés.

– Térségünkben mennyire van jelen ez a vírus?

– Romániában a lakosság mintegy öt százalékát érinti a hepatitis B-vírusfertőzés, tehát viszonylag magas az érintettek aránya az országban is. Hargita megyében alacsony az előfordulása, nincs olyan gyakorisággal jelen, mint például egyes déli megyékben, de azért van itt is, én már láttam felnőtteknél,és az anya révén megfertőződött csecsemőnél is a vírusfertőzés által okozott krónikus májgyulladást. A betegség lefolyása hasonlít a hepatitis A-vírus által okozott betegség lefolyásához, de súlyosabb. Ugyanakkor a hepatitis B-vírusfertőzések körülbelül öt százaléka krónikussá válik és egy százaléknál heves lefolyású formát is ölthet, akár halálos is lehet ez a megbetegedés.

– Hogyan lehet kezelni ezt a típusú fertőzést?

– A kezelése interferon tar­tal­mú gyógyszerrel történik, ezt egy évig kell kapja a beteg. Abban az esetben, ha a beteg erre a kezelésre nem válaszol, a vírustelítettsége magas, akkor antivirális szereket is kap. Ezekből öt is alkalmazásban volt, mostanában azonban már hármat nem használunk közülük, mert a vírus ellenállóképességet fejlesztett ki velük szemben. Megelőzésként Romániában is kötelezően bevezették a csecsemők hepatitis B-vírus elleni védőoltását, emellett pedig védőoltást kaphatnak a veszélyeztetett csoportba tartozók, így az egészségügyi személyzet. Az alkalmazott oltások nagyon jó védőhatással bírnak: elméletileg öt évig nyújtanak védettséget, de mi szoktuk ezt ellenőrizni, és azt tapasztaltuk, hogy ez a védettség ennél sokkal hosszabb ideig fennáll. A B-vírussal együtt gyakran jelen van a szervezetben a hepatitis D-vírus, ez egy kedvező állapot, mert ilyenkor általában nem válik krónikussá a betegség. Akkor azonban, ha a D-vírussal felülfertőzés történik, súlyos kórkép alakulhat ki: krónikussá vagy heves lefolyásúvá válhat a betegség. A D-vírust is nagyon sokan, világszerte mintegy 15 millióan hordozzák. A kezelése ugyanúgy interferonnal történik, mint a hepatitis B-vírusfertőzés esetén és a klinikai lefolyás is ugyanolyan.

– Melyek a tünetei a hepatitis B-vírus által okozott megbetegedésnek?

– Az A típusúnál említettek mellett úgynevezett extrahepatikus, tehát nemcsak a májérintettséget jelző tünetek is fennállhatnak: kiütések, ízületi fájdalmak, veseérintettség fordulhat elő.

– Sokat hallani még a hepa­titis C-vírusfertőzésről. Mit érdemes tudni erről?

– A hepatitis C-vírusfertőzés is nagyon nagy gondot jelentett a közelmúltban is, hisz mintegy 170 millió ember szenved ettől világszerte. A terjedése ugyanolyan, mint a B típusú vírusnak, kevésbé ismert viszont az anyáról magzatra való átterjedés. Ezt a vírust 1992-ben sikerült kimutatni. Egyébként a kilencvenes években vezették be a véradók kötelező szűrését a hepatitis B-vírus, a C-vírus és a HIV-fertőzés kimutatására. A mostanában kiderülő esetek túlnyomó többsége még az 1990 előtti időszakban történt fertőzés. A hepatitis C-vírusfertőzésről azt kell tudni, hogy az akkut fertőzések túlnyomó többsége – a lappangási idő is hosszú, két hónap – tünetmentes. A beteg fáradékonyságról panaszkodik, de ezt sokszor nem hozza összefüggésbe valamilyen betegséggel, ugyanakkor pedig ez számos más betegség tünete is lehet. Abban az esetben, ha a beteg besárgul, akkor a diagnosztizálás már sokkal egyszerűbb. Az akkut szakaszban a hepatitis C-vírus által okozott megbetegedés gyógyítható, a beteg hat hónapos interferon-kezelést kap. De mivel ez a betegség nagyon nehezen diagnosztizálható, kevés esetben sikerül időben felfedezni, a tünetmentesség miatt a betegek legtöbbször későn jelentkeznek, nem a fertőzéstől számított első hónapokban.

– Később milyen kezelési lehetőségek vannak?

– A kezelésében nagy előrelépés történt, a kilencvenes évek elejétől Romániában is interferonnal és antivirális szerrel végeztük ezt, tehát egy injekció és egy szájon át adható készítmény révén. Később nálunk is bejött a retard (lassabb, folyamatos felszívódású) interferon, antivirális szerrel kombinálva, utóbbi azonban nem hozott megfelelő eredményt, csak hatvanszázalékos volt a gyógyulási arány, sokan csak részben válaszoltak a kezelésre, és sok volt a visszaesés is. A kezelés akkor sikeres, ha a beteg vírustelítettsége a kimutatható szint alá kerül. Az utóbbi években új antivirális szereket törzskönyveztek, jelenleg két ilyen szer kombinációját használjuk, és ezek kilencven-száz százalékos hatékonysággal alkalmazhatók a C-vírus Romániában is elterjedt 1-es és 2-es altípusai ellen, sőt adott stádiumú cirrózisos esetek is jól kezelhetők.

– Ezt a kezelést mindenki megkaphatja? Vannak, illetve voltak korlátozások….

– Ma már sokkal tágabb a kritériumrendszer, ami a kezelés alkalmazását szabályozza. Régebb a fibrózis (a máj károsodása nyomán kialakuló rostos szövetképződés) stádiumától függött ez, csak az került be a kezelési rendszerbe, akinek előrehaladott fibrózisa volt. Ma már mindenkinek, akinek fibrózisa van és a vírustelítettsége bizonyított, megkaphatja a kezelést, hacsak nincs olyan más megbetegedése, ami ellenjavallja ezt. Több beteg tért már vissza sikeres kezelés után, ezt ugyanis csak egyetemi központokban végzik. Három hónapos kezelésről van szó, amely nem igényel bennfekvést. Sajnos sokan tartanak attól, hogy más városban kezeltessék magukat.

– Az E-vírus milyen jellegű megbetegedést okoz?

– A hepatitisz E-vírus szintén előfordul nálunk is, a tünetei az A-vírus által okozottakhoz hasonlóak. Fekál-orális úton, illetve szennyezett víz, élelmiszer révén terjed, az állatokban, például a disznóban is szaporodik, és a nem megfelelően hőkezelt disznóhús fogyasztása által is elkaphatjuk a betegséget. Súlyosabb lefolyású, mint az A-vírus által okozott hepatitis és a betegség gyakran krónikussá válik. A tünetek ugyanazok, mint amelyekről eddig beszéltünk, csak súlyosabbak, a kezelés tüneti, védőoltás pedig nincs kidolgozva a megelőzésére.

– Miért fontos kezelni ezeket a vírusfertőzéseket, milyen következményei vannak a májgyulladásnak?

– A heveny szak átmehet idült májgyulladásba, ennek nyomán májzsugor, májrák alakulhat ki. Ugyanakkor a hepatitis B-vírus és C-vírus által fertőzött betegeknek nagyon nagyot javulhat a kezelés nyomán az állapota és az életminősége, az állandó kórházi kezelés helyett visszatérhetnek a családjuk körébe és akár a munkahelyükre is. És nem utolsósorban megszűnik a fertőzési forrás.

R. Kiss Edit

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek