Vezetői alkalmasság, járműmegfelelőség

110

Az elmúlt időszakok során uniós viszonylatban is több olyan irányelv jelent meg, vagy módosultak az eddig hatályosak, amelyek a közúti forgalommal kapcsolatosak. Azokhoz pedig köztudott, hogy igazítani kell a tagállamok vonatkozó jogszabályait is. Hazai viszonylatban a közúti forgalommal, pontosabban annak biztonságával kapcsolatosan az elmúlt esztendő során megmutatkozott egy, a maga nemében akár sajátosnak is nevezhető jelenség: ugrásszerűen gyarapodott azon személygépkocsik száma, amelyek környezetvédelmi szempontból túlhaladottnak nevezhetők, s előrehaladott „életkoruk” okán közlekedésbiztonság szempontjából is kockázati tényezőt jelenthetnek. Ez utóbbi kapcsán az illetékes hatóságok hónapok óta szorgalmazták a vonatkozó törvényes előírások módosítását, szigorítását. Ez most bekövetkezett…

Csíkszeredai szakműhelyben mérik az autó károsanyag-kibocsátását. Új rendelkezések Fotó: Archív

Maradjunk a gépjárművek műszaki állapotánál, illetve megbízhatóságánál. Arra vonatkozóan uniós viszonylatban is létezik egy jogszabály, az Európai Parlament és Tanács 1999/37-es határozata, amelyet legutóbb a 2014/45-ös határozattal módosítottak. Az abban szereplő előírásokat a tagállamok mindegyikének 2018. május 20-ig kell gyakorlatba ültetnie. Ugyanakkor, amint már említettük, a gépkocsik időszakos műszaki ellenőrzési rendszerének a módosítását is szorgalmazták az illetékes szakhatóságok, s ezt annak okán, mert fokozódott a járműpark elöregedésének a folyamata, ezzel egyidejűleg pedig az ellenőrzések során számos műszaki meghibásodást állapítottak meg az illetékes szakemberek. Ilyen körülmények között a kormány is lépésre kényszerült. Erre a múlt esztendő májusában került sor, amikor is kezdeményezte a forgalomba bejegyzett gépjárművek besorolásának igazolására és a közlekedésbiztonsági műszaki normákba való beilleszkedésre vonatkozó 2000/81-es kormányrendelet újólagos módosítását és kiegészítését. A parlamenthez beterjesztett jogszabálytervezet megindokolásában többek között utalás van arra, amint azt már említettük, hogy az uniós jogszabályozást be kell építeni a hazai törvénykezésbe is. Ebben a tekintetben utalás van arra is, hogy ki kell egészíteni a műszaki felülvizsgálatra vonatkozó országos rendszer felügyeletét, osztályozásra szorulnak az időszakos műszaki felülvizsgálatok keretében megállapított meghibásodások. Be kell vezetni az adatközlési kötelezettséget az uniós tagállamokkal, nem utolsósorban át kell gondolni a szabálysértéseket és időszerűsíteni kell a szabálysértési bírságok kvantumát. A szenátusban már szeptember végén elfogadásra került a szóban forgó törvénytervezet, majd november folyamán az elfogadásra került a képviselőházban is, majd december 18-án kihirdette Klaus Johannis államelnök. A 2017/260-as törvényről van szó, amely a Hivatalos Közlöny december 21-i számában jelent meg, s amely révén módosították és kiegészítették a már említett kormányrendeletet. Annak megváltozott a megnevezése is. Az új megfogalmazás szerint az a Romániában forgalomba bejegyeztetett vagy beíratott járművek időszakos műszaki felügyeletére vonatkozik. A számos módosító jellegű előírást tartalmazó törvény tulajdonképpen május 20-tól válik hatályossá, s addig az időpontig a szállításügyi minisztériumnak közölnie kell az időszakos műszaki felügyelet bizonylatának a leírását, annak a formanyomtatványát, valamint az időszakos műszaki felügyelet kitűzős matricáját. Továbbá február 20-ig a szaktárcának aktualizálnia kell a műszaki felülvizsgálat szabályzatát jóváhagyó 2005/2133-as miniszteri rendeletet.

Ami már hatályos
A törvénynek azonban van két olyan újdonságszámba menő előírása, amelyek az új esztendő első munkanapjától, azaz január 3-tól már érvénybe is léptek. Nevezetesen az időszakos műszaki felülvizsgálat időrendjére vonatkozó szakasz egyik előírása módosult, illetve kiegészült egy új bekezdéssel. Az előbbi szerint azon gépjárművek, amelyek személyszállításra szolgálnak és a járművezető helyén kívül még legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkeznek, kétévente lesznek kötelezettek az időszakos műszaki felülvizsgálat elvégeztetésére. De amennyiben azok életkora legalább tizenkét év, akkor erre gyakrabban kerül sor, nevezetesen évente. A szóban forgó előírások alól viszont mentesülnek az úgynevezett korabeli járgányok. Az újonnan bevezetett bekezdés értelmében azok a személyszállítási rendeltetésű gépkocsik, amelyek esetében a sofőrülésen kívül legfeljebb nyolc ülőhely létezik, amennyiben a Romániában bekövetkezett első forgalomba íratásnál újak voltak, az első időszakos műszaki felülvizsgálatra három év múltán lesznek esedékesek.
Ez a két új előírás, amely máris hatályba lépett. Május 20-tól sok minden meg fog változni, ilyen tekintetben utalhatunk arra, hogy maga a műszaki felülvizsgálat jellege is módosul. Így például ezentúl osztályozzák a meghibásodásokat, s annak a függvényében rendelik el az újabb felülvizsgálatok határidejét. Két felülvizsgálat között a gépjármű tulajdonosa kötelezett arra, hogy megfelelő műszaki körülmények között üzemeltesse azt a járgányt, és az esetleges javítások során kizárólag eredeti vagy homologált alkatrészeket, komponenseket használjon fel. Az időszakos műszaki felülvizsgálatok felügyeletét, mint országos szakhatóság a jármű-nyilvántartási törzskönyv (RAR) látja el, s rá hárul a felülvizsgálat elvégzésére jogosult szakszemélyzet, illetve szakcégek ellenőrzése is, valamint azok attesztálása.
Térjünk vissza az „öreg autókra”, s utaljunk egy konkrét példára: amennyiben egy személy, pontosabban egy gépkocsi-tulajdonos 2017 decemberében íratott be Romániába, a közúti forgalomba első ízben egy 2003-as évjáratú személygépkocsit, azt majd ez esztendő decemberében ismét alá kell majd vetni az időszakos műszaki felülvizsgálatnak.

Kibővül az alkalmatlansági lista
Az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a hajtási jogosítványokra vonatkozó 2006/126-os határozatát módosította az a 2016/1106-os határozat, amely értelmében kibővült azon szív- és érrendszeri, valamint cukorbetegségek névjegyzéke is, amelyek esetében a gépkocsivezetői jogosítvány elnyerésére alkalmatlannak nyilvánítható egy személy, illetve visszavonható a már kibocsátott hajtási jogosítvány. Nos, a szóban forgó 2016-os esztendei határozat előírásaival összhangban jelent meg a Hivatalos Közlöny december 28-i számában az egészségügyi miniszternek ama 2017/1530-as rendelete, amely révén beépültek a hazai jogszabályozásba annak előírásai. Tulajdonképpen e rendelet révén újólag módosult és kiegészült a hasonló jellegű 2010/1162-es tárcavezetői rendelet. Az uniós irányelv azért tartotta szükségesnek a szóban forgó névjegyzék kibővítését, mert így elháríthatóvá válhatnak bizonyos vészhelyzetek, illetve közúti balesetek bekövetkezte. A minisztérium illetékesei szerint vannak olyan szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyek kiválthatják az agyműködés károsodását, méghozzá igen váratlan módon, ami egy gépkocsivezető, illetve a közúti forgalom számára is igen nagy kockázatot jelenthet. A rendelet részletesen felsorolja azokat a megbetegedéseket, amelyek esetén nem lehetséges a hajtási jogosítvány megszerzése, ugyanakkor részletesen taglalja azt is, hogy miként kell eljárni, mármint az alkalmasság, illetve az alkalmatlanság megállapítása tekintetében. Utalás van arra is, hogy mikor és milyen esetekben lehet a későbbiek során feloldani a tiltást. Amúgy a rendelet előírásainak a gyakorlatba ültetéséért a megyei közegészségügyi igazgatóságok, s azon egészségügyi egységek a felelősek, amelyek engedélyezettek a hajtási jogosítvány megszerzése érdekében igényelt orvosi bizonylat kibocsátására. Egyes közúti közlekedési szakértők szerint nem is lesz olyan egyszerű dolog érvényt szerezni ennek a miniszteri rendeletnek. Majd megválik…

A büntetőpont értéke „befagyasztva”
Közismert, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó 2002/195-ös sürgősségi kormányrendelet egyik előírása értelmében a szabálysértési büntetőpont értéke a mindenkori garantált minimális bruttó bér kvantumának a 10%-a. Legalábbis ez eddig így volt, mert január 1-jétől megváltozott ez az előírás: a december 7-én megjelent 2017/90-es sürgősségi kormányrendelet értelmében bevezetésre került egy kiegészítés, amely értelmében a 2018. január 1. és december 31. közti időszakban a szóban forgó érték kivételes módon 145 lej lesz, pontosabban marad. Ez annak ellenére, hogy a garantált minimális bruttó bér január 1-jétől 1990 lejre emelkedett. Ez a bruttó bér viszont „másabb”, mint az eddigi eljárás alapján megállapított, ugyanis január 1-jétől annak kvantumába belefoglaltattak azon társadalombiztosítási hozzájárulások, amelyeket a munkáltatókról ruháznak át a munkavállalókra. Nos, szem előtt tartva ezt az új helyzetet, a kormány úgymond méltányosságnak adta tanújelét, amikor is a 2017. december 31-i szintre „fagyasztotta be” a büntetőpont értékét. Egyébként az érdekesség kedvéért megemlítenénk, hogy az utóbbi hét esztendő során jelentős mértékben megemelkedett a büntetőpont értéke, a 2011-es esztendei 67 lejről 2017-ben 145 lejre.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.