Védőnőket képeznének

Kora gyermekkori fejlesztés

355

Olyan országban élünk, ahol a kora gyermekkori fejlesztés támogatása nem jelent prioritást, a hónap végén induló Hargita Megyei Kora Gyermekkori Programnak célja azonban, hogy alternatív kora gyermekkori szűrési hálózatot alakítson ki – hangzott el a II. Konferencia a Fejlődő Gyermekért címmel hétvégén Csíkszeredában megtartott szakmai fórumon.

Sógor Enikő előadása. Az ország számára nem prioritás a korai fejlesztés Fotók: László F. Csaba

Az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában megtartott konferencia megnyitóján Sógor Enikő, az eseményt szervező Prosperitas Vitae Egyesület elnöke elmondta: céljuk, hogy bemutassák azokat a magyarországi és hazai egészségügyi eljárásokat, amelyek a várandósság alatt, a prenatális időszakban és a korai gyermekkorban jelentkező fejlődési rendellenességek időbeni felismerésében segítenek. A Hargita Megyei Kora Gyermekkori Program célja, hogy közösségi védőnőket képezzen, úgy, hogy az szervesen beépüljön a már meglévő egészségügyi szolgáltatások közé.

Gond van elég
Sógor Enikő a megoldásra váró gondokat sorolva elmondta: jelenleg az iskolát kezdő gyerekek 25-30 százaléka nehezen behozható hátrányból indul. Mint kifejtette: Románia olyan ország, ahol a korai gyermekkori fejlesztés nem prioritás. A korai fejlesztő központba a gyerekek több mint fele már iskoláskorban kerül be, és alig 20 százalékuk háromévesnél fiatalabban – ez is jelzi a gondot.
Az utóbbi két évben csökkenni kezdett az egyesület által működtetett ellátásba bekerülő gyermekek átlagéletkora. Hozzáfűzte: nincs meg a szükséges ismeret, a kellő tudatosság a szülőknél sem. Nem közismertek és sokak számára nem elérhetők azok az információk, hogy hogyan lehet már kora gyermekkorban hatékonyan kezelni a fejlődési rendellenességeket.

Felmérnék a gyerekek állapotát
Előadásából kiderült: a Hargita Megyei Kora Gyermekkori Program keretében összesen 1700, három-négy éves gyerek fejlődését vizsgálják meg. A felmérésbe bevonják a családorvosokat és az asszisztenseiket is, miközben tudják, hogy sok családorvosnak erre nincs kapacitása. A programban számítanak a helyi önkormányzatokra is, mert alkalmazni kell a közösségi védőnőt. Ezenkívül sok támogatásra lesz még szükségük, hogy az asszisztensek terepmunkáját finanszírozzák, ráadásul fel kell őket szerelni megfelelő eszközökkel. Az is a céljaik közé tartozik, hogy feltérképezzék, ezen a téren milyen gondokkal küszködnek a megyében a családok.

Hasznos program
A rendezvény fővédnöke, Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára személyesen nem tudott jelen lenni az eseményen, ezért Tóth László csíkszeredai főkonzul tolmácsolta üzenetét. A diplomata úgy fogalmazott: az alternatív program hiánypótló, kiegészíti a meglévő egészségügyi szolgáltatásokat. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is azon a véleményen volt, hogy a Prosperitas Vitae Egyesület által vállalt tevékenységre – alulról jövő kezdeményezésként – nagy szükség van.
Bíró László, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke elsősorban azt tette szóvá, hogy a különböző egészségügyi intézmények között – például az alapellátás és az kórházi ellátás között – egyáltalán nincs, vagy nagyon gyatra a kapcsolat. Kifejtette: jelenleg a dolog úgy áll, hogy a családorvosok és kórházakban dolgozó szakorvo­sok között vannak ugyan személyes kapcsolatok, de ezek esetlegesek és nincs intézményesített háttere. Erre azért is szükség lenne, hogy követni lehessen a gyermekek fejlődését, hogy azt az egészségügyi ellátást kapják meg, amelyre valójában szükségük van.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek