Védelmükbe vették képviselőtársai Victor Pontát

55

Elutasította a Korrupcióellenes Ügyészség kérését a képviselőház: a tegnapi szavazáson ugyanis a parlamenti képviselők nem járultak hozzá Victor Ponta kormányfő mentelmi jogának visszavonásához. Az ülésen jelen lévő 351 honatyából 231-en szavaztak a mentelmi jog megvonása és a DNA-vizsgálat megindítása ellen. A döntés Klaus Johannis államfőnek sem tetszett: az elnök szerint a parlamentnek nem kellene akadályoznia az igazságszolgáltatás működését, Pontának pedig le kellene mondania.

Hecser Zoltán
hecser.zoltan@hargitanepe.ro
A képviselőház ama tegnapi döntése, miszerint elutasította a Korrupcióellenes Országos Igazgatóságnak (DNA) Victor Ponta szociál-demokrata képviselő, kormányfő mentelmi jogának a megvonására vonatkozó kérését nem azt jelenti, hogy a kivizsgálás automatikusan megszűnik és Victor Pontának nem kell szembesülnie az elkövetkező időszakokban számára kényelmetlen jogi problémákkal. A DNA az állítólagos érdek-összeütközés (conflict de interese) okán kezdeményezte a bűnvádi eljárást, azaz az érintett személynek a „mandátuma idején elkövetett” bűncselekmény okán. (A DNA közleménye szerint ezt a bűntényt követte el a kormányfő akkor, amikor egykori ügyfelét, nevezetesen Dan Şova ügyvédet – aki egyébként szenátor is – miniszteri tisztséggel ruházta fel.) Az ügyészek azonban Victor Ponta „címére” megfogalmaztak másabb vádakat is, olyan állítólagos cselekmények okán, amelyeket „mandátumán kívül”, azaz a kormányfői tisztség betöltése előtt követett el, s amelyek esetében már megkezdődött a bűnvádi eljárás és amelyek esetében az eljárás tekintetében nem szükséges a parlamenti „rábólintás”. Következésképpen az ügyészek annyiszor idézhetik be a kormányfőt, ahányszor azt szükségesnek tartják, a kormányfőnek pedig kötelező módon „tiszteletét kell tennie”. Joggal és okkal feltételezhető, hogy az esetleges gyakori beidézést nagy lakossági érdeklődés fogja követni, arra érzékenyen fog reagálni nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közvélemény is, mindennek pedig súlyos következményei lehetnek a kormányfő, a kormány és a kormánykoalíció imázsa tekintetében.
A dolgok ilyenszerű alakulásának körülményei közepette az államelnöknek nincs semminemű lehetősége arra, hogy felfüggessze tisztségéből a kormányfőt. Erre egyébként csak akkor lett volna lehetősége, ha vele szembe olyan cselekmény okán került volna sor bűnügyi kivizsgálásra, amelyet mandátuma alatt követett el. A tisztánlátás érdekében újólag hangsúlyozandó: amennyiben a kormányfő vagy a kormány valamelyik tagja, aki egyben honatya is, a mandátuma alatt követ el egy (bűn)cselekményt, csak az a kamara hozhat döntést a bűnvádi eljárás lefolytatásának jóváhagyására vagy visszautasítására vonatkozóan, amelyiknek a tagja az érintett személy. Victor Ponta esetében a képviselőház volt.
Az egy tejesen más ügy, hogy mi fog majd történni pénteken az ellenzéki parlamenti pártok által benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatását követő szavazás nyomán. Amennyiben a bizalmatlansági indítványt megszavazzák a szenátus és a képviselőház együttes ülésén, akkor mennie kell a kormánynak, s vele együtt a kormányfőnek is. Ha pedig nem, akkor visszaáll az az állapot, amelyben pillanatnyilag is leledzik kormányfői és képviselői minőségében Victor Ponta.

Vizsgálják, alkalmazták-e rokonaikat a honatyák

144 jelenlegi és volt képviselő, illetve szenátor esetében kért be igazoló okiratokat a Legfelső Ügyészség a parlamenttől. A honatyák esetében azt ellenőrzik: alkalmaztak-e rokonokat képviselői irodájukban. A Mediafax értesülései szerint az iratokat a bűnvádi és kriminalisztikai ügyosztály kérte be. A 144 politikus közt minden politikai párthoz tartozó honatya van. Az utóbbi években a Feddhetetlenségi Ügynökség több alkalommal is kérte eljárás indítását képviselők és szenátorok ellen rokonaik alkalmazása miatt, érdekkonfliktus vádjával. Több esetben már elmarasztaló ítélet is született.

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.