2020, december 4, péntek.
custom_html_banner1

Hirdetés

Védelmi pénz

domjan_levente_ujHosszasan elmélázhatnánk azon, hogy Victor Ponta helyében vajon más európai ország kormányfője miként cselekedett volna. Mit tenne hasonló esetben, hasonló vádakat hallva a német, az osztrák, a holland, a svéd vagy akár a brit miniszterelnök? Gondolom, szívből örvendeni egyik sem tudna, de feltételezem, az ártatlanság hangsúlyozásán túl jól nevelt úriemberhez méltóan bársonyszékéből felállva, tisztségeit felfüggesztve, a bűnvádi eljárás lezárásáig szép csendben hátrébb húzódna. Ha pedig az illető magától mégse tudná, kötelességére fejlettebb demokráciákban a társadalmi közfelháborodás emlékeztette volna. A találomra felsorolt európai nemzetek között az olaszt azért nem mertem említeni, mert Silvio Berlusconi egykori kormányfő, üzletember, pártelnök, futball-pénzkirály egyes viselt dolgait nézve még a sokat látott szicíliai keresztapák is elismerően csettintettek volna. No, de Európában nem a Berlusconié az elfogadott társadalmi norma: a kivétel a vén kontinensen is csak erősíti a szabályt.
A hazai valóság azonban egész mást mutat: Románia se nem fejlett, se nem demokrata. Kivételesnek viszont elég kivételes. A kivételek között is kivételek, a kiváltságosak között is kiváltságosabbak vannak: ne csodálkozzunk, ha a (jog)szabálykövető magatartás is e szerint halad. Jelen állás szerint értelmetlen azt latolgatni, hogy a román kormány fejeként más miniszterelnök mit és hogyan tett volna. Mi lett volna a politikailag korrekt vagy erkölcsileg elvárható lépés? Mindegy. Ponta döntött: marad. A távozását követelő maréknyi tüntető hangját pedig percek alatt elnyomta a mellettük elrobogó buszok és villamosok zaja. A nép választott felkentjének esze ágában sincs lemondani: szerinte e tetthez egy ügyész vádja és nyomozati kérelme semmiképp sem szolgáltathat elégséges alapot. Victor Ponta álláspontját és véleményét tehát péntek óta tudhatjuk, hallhatjuk, a képviselőház a mentelmi jog megvonását elutasító döntésének fanyar ízét pedig két napja szokhatjuk. Mint a nem kívánt falatot a szájban, rágjuk és forgatjuk, de se lenyelni, se kiköpni nem tudjuk.
De nem élvezem a fogás mellé kapott újabb ingyencirkuszt sem. A műsor árát részben ismét én fizetem. Én is, és ön is, kedves olvasó. Ismét Románia lakosai, tisztes adófizető polgárai isszák meg a levét az elakasztatott, megakasztott korrupciós vizsgálatnak. A Ponta-védelmi pénzt ismét velünk fizettetik ki. Az ügy kipattanása óta nemzeti fizetőeszközünk érezhetően gyengült az euróval szemben, amit úgy is leírhatok: mától-holnaptól lejben többet fizetek a telefon- és az internetszolgáltatásért, az alkoholért és a cigarettáért, az üzemanyagért és az autóm javításához rendelt importalkatrészekért, a lakbérért és a teraszra szánt termopán nyílászárókért. Mindenért, aminek jövedéki adóját, termékárát, szerelési és szolgáltatási díjszabását – kormányzati és magánszféra szintjén egyaránt – euróban határozzák meg. És ez csak a költségek egyik tétele. A bizalomvesztés, az imázsrombolás, Románia tolvaj ország hírének megerősítését egyszerű paraszti eszem árazni se tudja. Megteszik a külföldi befektetők és a kivándorolt, magukat véglegesen is külföldön felejtő, Romániától megcsömörlött milliók hada. Ponta úr, az ön szava már nem, de ez garancia.

Domján Levente

Kapcsolódó cikkek:

14,239RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb