Védelmi kiadásokból „jeles”…

Egy kormányfői értesülés is lehet légből kapott

74

Csapadékban és eseményekben ugyancsak bővelkedett az elmúlt hét. Hétfőn hatalmas esőzések (keddi „folytatással”), s a borús ég ellenére is villámcsapást jelentett az az elnöki dekrétum, amelynek a hírforrása az államelnöki hivatal szóvivője volt, s amely értelmében visszahívták tisztségéből a DNA főügyészét, Laura Kövesit, kedden-szerdán kétnapos munkalátogatást tett Brüsszelben az Európai Bizottságnál Dăncilă kormányfő, szerdán és csütörtökön ugyancsak Brüsszelben a NATO csúcstalálkozóján vett részt Johannis államfő – hogy csak néhányra utaljunk az elmúlt hét nap igen gazdag „tartalomjegyzékéből”.

Rendkívül feszült hangulatban bontakozott ki a brüsszeli csúcstalálkozó, de ez nem azért, mert a romániai politikai feszültség „ragályosnak” bizonyult volna, hanem azért, mert annak szintjén sem mindig sikerül a nézetazonosság kialakítása, főleg olyan körülmények között, amikor az amerikai elnök, Donald Trump a NATO szintjén próbálja meg eljátszani a mindenható „karnagy” szerepkörét. Olyannyira feszélyezetté vált a hangulat Brüsszelben, hogy lemondtak több előzetesen bejelentett kétoldalú megbeszélést is, de végül is a NATO-tagországok elnökei és kormányfői kompromisszumra jutottak. Amúgy a csúcstalálkozón majd minden a pénzről szólt, lévén hogy a vitát, a viszályt az amerikai elnöknek ama szemrehányása váltotta ki, hogy a NATO tagállamainak jelentős hányada, köztük olyan gazdagok is, mint Németország nemigen igyekeznek eleget tenni ama, még 2016-ban megfogalmazott felszólításnak, hogy a költségvetési kiadások két százalékát fordítsák védelmi célokra. E tekintetben alig öt ország lépett érdemben, elérve a 2%-ot vagy annak közelébe kerülve. Nos, ezek között van Románia is, ilyenképpen pedig tekintélye úgymond fokozódott. Ilyen összefüggésben amolyan elismerést jelent az a mostani döntés, miszerint Romániába telepítenek egy operatív parancsnoksági központot, amely keretében a NATO vezérkarának kötelékeibe tartozó több mint 400 tiszt fog tevékenykedni.
A rossz nyelvek szerint Dăncilă kormányfő nem egy szívélyes meghívásnak tett eleget, amikor látogatásra érkezett az Európai Bizottsághoz, mert őt tulajdonképpen berendelték. Nem kivizsgálásra, hanem állítólag kioktatásra, eligazításra, de amolyan elszámoltatásra is. Mindettől függetlenül a kétnapos munkalátogatás számára tanulságos lehet és annak akár a kormány, de közvetett értelemben az ország gazdasági is hasznát láthatja. Majd megválik. Amúgy Dăncilă kormányfőnek (de Toader igazságügyi miniszternek és Florin Iordache kormánypárti képviselőnek is) feladta a leckét Németország bukaresti nagykövetsége: egy múlt pénteki nyilatkozatban azt közölték a „nagyérdeműnek, hogy igenis Németországban is bűntényt jelenthet (legalábbis esetenként) a szolgálati visszaélés, s annak elkövetése okán akár börtönbüntetésre is ítélhető az elkövető.
Ezt a pontosítást azért tartotta szükségesnek a nagykövetség, mert egyes hazai „jeles politikusok”, köztük Viorica Dăncilă azt hangoztatták, hogy egyes európai országokban, köztük Németországban a szolgálati visszaélés nem büntetendő.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.