Vaspolitika és gumibot

283

Volt már nekünk, Hargita megyében olyan politikusunk, aki lemondott, miután vádat emeltek ellene, és olyan is volt, aki nem. Megvoltak a maguk érvei, röpködtek a prók és a kontrák még pártokon belül is. Sokan nagy dolognak hittük – meglehet, hogy tényleg az –, de közönséges kofalármának tűnik az utóbbi hetek történéseinek fényében. Amit bábkormányunk és bábjátékosa művel, az ugyanis mindennek hátat fordít, amit az Európai Unióba lépésünk bő évtizede alatt a modern európai politizálástól elleshettünk volna. A Szociáldemokrata Pártban nem röpködnek a kontrák, csak szánalmas prók, és ez különösen aggasztó.
Elvetemült vehemenciával tartja kezében a hatalmat Bukarestben Liviu Dragnea. És cseppet sem okoz kisebb csalódást a pártja sem, amely vagy a pártfegyelmet értelmezi helytelenül és tudatosan vállalja ezt az egész országot magával rántó zuhanást, vagy egyszerűen gyáva. Hogy lehet az, hogy elsővonalbeli politikusai közül senki nem kürtölte világgá a pénteki véres tüntetést követően azonnal (!), hogy ez nem folytatódhat? Ecaterina Andronescu nyílt leveléig majdnem négy nap telt el, sokaknak kórházban. Az idősebb nemzedékektől úgy tudom, hogy amikor legutóbb ennyire összezárt egy párt a vezetőjéért, az Ceaușescu személyi kultuszának törvényt és morált felülíró korszaka volt…
A PSD valamiért beletörődött abba, hogy a pártelnöke szent és sérthetetlen. Magát kacagtatja, és csúfot űz belőlünk, Romániában élőkből. Mégis köszöni szépen, jól elvan. Neki nem kell nyilvánosan kiállnia az elvert tüntetőkért, a hallgatása elég, hogy a népes szavazótáborát megőrizze. A cirkuszt úgyis a diaszpóra csinálta, aki pedig feszegeti a pofonosládát, annak kijár a könnygáz-spray.
A tüntetések azóta is tartanak. Már kijött a kórházból a két csendőr, a lopott fegyver talán még nincs meg, de az elkövető már igen, és ha a bányászjárásnál jobban sikerül a dolog, már akár 10-15 éven belül is vádat emelhetnek a felelősök ellen.
Politikai érdekképviseletünk – az erőszakos fellépést elítélő állásfoglalásán túl – csendes szemlélője az eseményeknek.
Ezek fényében azt hiszem, most ismét az állampolgároknak kell kezükbe venniük a gyeplőt. Ilyen aljas kormányzás ellen sokat nem tehetünk, ezért az apró dolgokhoz foggal-körömmel ragaszkodnunk kell. Például tekintsünk el attól, hogy a Bűnözők nélkül a közhivatalokban (farapenali.ro) nevű kezdeményezés mögött az USR áll, és kapaszkodjunk abba a halvány reménybe, hogy létrejöhet egy népszavazás, amely kiűzi Dragneát és hasonszőrű cimboráit a parlamentből. Hargita megye fej fej mellett harcol Kovászna megyével az utolsó előtti helyért. Szégyen a fejünkre – mondanám, ha nem érteném ezt a Bukarest „iránti” letargiánkat. Nem, szerintem nem szégyen, de az is biztos, hogy nem is büszkeség.
Írjunk alá, akarjunk tisztább, átláthatóbb kormányzást, higgyük el, hogy az a sok ezer ember nem szórakozásból jött haza tüntetni Bukarestbe! Ők láttak valamit, ami erős összehasonlítási alap! Aztán láttak itthon is valamit: a már megszokott szegénység, elkeseredettség mellett gumibotot, könnygáz-sprayt. Minél nagyobbat csalódnak ők, annál nagyobbat csalódunk mi is. És végeredményben: annál kevesebben maradunk itthon, annál kevesebben nézhetünk szembe ezzel a csürhével.

Kovács Hont Imre

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.