Város a magasból

69

Általában fáradt arcú, kedvetlen emberek jönnek-mennek kicsi városunk utcáin és terein.
Mogorvák vagyunk és kissé unottak, amit hajlamosak vagyunk az időjárásra, a rossz gazdasági helyzetre fogni, pedig ha nem leszegett fejjel járnánk, hanem felfelé is néznénk olykor, sokkal könnyebbek lennének a hétköznapok. Jó példa volt erre az elmúlt hétvége Gyergyószentmikóson, amikor megelevenedett a városközpont és a Márton Áron utca, kapuk és ajtók nyíltak ki az érdeklődők előtt, hogy az évszázados építészeti értékeket megcsodálhassák. Több épület teraszáról, templomok tornyaiból nézhettünk szét, mintegy lehetőségként is, hogy felülemelkedve a mindennapokon, új szemszögből tekintsünk a városra, s kicsit talán magunkra is. Ezen a napon úgy megélénkült a város, ahogy régóta nem láthattuk, s nem a tömegekre gondolok, akik egy-egy városnap alkalmából elárasztják a tereket. Valami olyat láttam, ami őszintén megörvendeztetett: érdeklődő arcokat, kíváncsiságot az emberek szemében, nyitottságot és talán még kedvességet is. Ismerősök és ismeretlenek segítettek egymásnak lejutni a templomtorony szűk lépcsőin, spontán beszélgetések alakultak ki építészetről, régmúlt időkről, felmenőkről és ki tudja még, mi mindenről. A nyitott kapuk előtt, a meghirdetett időpon­tokban mindig volt látogató, nem is kevés. Tisztelet és elismerés tükröződött az arcokon a házigazda felé, aki otthonába betekintést engedett. S az évszázados falak között, régi fényképeket nézegetve és történeteket hallgatva talán el is felejtettük minden hétköznapi nyomorúságunkat, s magunkba építettük a múlt értékes darabkáit.
Egészen felemelő élmény volt látni, hogy így is lehet járni-kelni a városban, amelyet porosnak és koszosnak nevezünk más alkalmakkor, és amelyiknek évszázados értékeit, csodaszép tájait vagy kiemelkedő művészetét csak amolyan mellékes dologként tartjuk számon.
De vajon tudunk-e majd mi is örökségül hagyni valamit a következő nemzedékeknek? Értéket teremteni, képességeink szerint gyarapítani, tovább vinni és megbecsülni, ami a miénk?

Boncina-Székely Szidónia

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek