Van ok az elégedetlenségre…

Költségvetés-végrehajtási helyzetjelentés

54

A hosszasra nyúlt április végi közszférai „szabadságolás okán csak május 2-án, a késő esti órákban hozták nyilvánosságra az általános konszolidált költségvetés első évnegyedi végrehajtására vonatkozó pénzügyminisztériumi helyzetjelentést. (Amúgy a megelőző hónapra vagy évnegyedre vonatkozó jelentést legkésőbb a következő hónap 28. napján szokták közölni.) A késedelemben lehet, hogy szerepe volt a számadatokkal való bíbelődésnek is, s ezt azért feltételezzük, mert vannak furcsállandó fejlemények, illetve kiütközik némi egyensúlyzavar. Ami viszont vitathatatlan: túlzott megelégedésre nemigen lehet ok…

Május 3-án elhangzott nyilatkozatában elégedetlenségének adott hangot a legilletékesebb, azaz maga a pénzügyminiszter, Eugen Teodorovici, aki rosszallotta, hogy az Országos Adóügynökségnek (ANAF) nem sikerült teljesíteni a minisztérium által megszabott begyűjtési tervet. Ezt annak kapcsán hangoztatta, hogy a költségvetés értelmében az ANAF-nak a GDP-arányosan 28%-os költségvetés-bevételt kell biztosítani, ezzel szemben csak 21%-ot sikerült elérnie. Továbbá nyomatékolta azt is, hogy az adóügynökség köteles olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek révén akár a 30%-os arányt is elérhessék. A nagy kérdés viszont az, hogy mire alapoztak, amikor a szóban forgó 28%-ot foglalták be a költségvetésbe, továbbá az, hogy azt miért kell most utólag feltornászni 30%-ra. A kérdésre maga a pénzügyminiszter próbálkozott meg a válaszadással: „Romániának azért van szüksége, mert többet kell csinálnia, ezt pedig azért, mert igen nagyok a szükségletek”. Igaz, ez a válasz kakofónia a javából, s nemigen vetíti elő a tárcavezető által említett 30%-os arányszám elérését.

Fokozódott a mérleghiány
Áttekintve a konszolidált általános költségvetés végrehajtására vonatkozó helyzetjelentést, eleve szembeötlik, hogy míg a megelőző esztendő első évnegyedéhez viszonyítva 12,5%-kal növekedtek az összbevételek, addig az összkiadások 13,2%-kal. Ilyen körülmények között az sem véletlen, hogy a költségvetési hiány megközelítette az 5,5 milliárd lejt, ami a GDP-nek 0,54%-át jelenti. A bevételek növekedési aránya ugyan nagyobb, mint amennyi az első két hónap viszonylatában volt (10,4%), de sajnos ugrásszerű növekedés következett be az összköltségek esetében. Két hónap viszonylatában az még csak 8,6%-os volt, az első évnegyed viszonylatában, amint már arra utaltunk, 13,2%-os. Ezt a gerjesztést a személyzeti kiadások idézték elő, amelyek 2018 azonos időszakához viszonyítva 25,7%-kal növekedtek meg. De ha már a közszférai bérek iramos emelkedéséről, s az azok jelentette költségvetési kiadások ugyancsak iramos gyarapodásáról esett szó, van egy meglepő jelenség is: a konszolidált költségvetés bevételi oldalán azt látni, hogy a bér és jövedelmi adóból származóak a megelőző esztendő első évnegyedéhez viszonyítva 16%-al csökkentek. Szinte megmagyarázhatatlan ez a helyzet, ugyanakkor ilyen jellegű kedvezőtlen tendencia a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek esetében nem következett be, sőt ott 21,9%-os növekedés mutatkozott. A pénzügyminisztérium a dolgok ilyenszerű alakulását azzal próbálja megmagyarázni, hogy időközben sor került a társadalombiztosítási hozzájárulási rendszer „megreformálására”, azaz azt jobbára a munkavállalók fizetik. Erre, ha egykor lehetett hivatkozni, ma már nemigen, mert a költségvetési bevételek szempontjából az új helyzet 2018 februárjától kezdődően érvényesül(t). Egyébként a bérekre fordított kiadások 4,9 milliárd lejjel voltak nagyobbak az esztendő első három hónapja során, mint 2018 azonos időszakában. Ilyenképpen a szóban forgó kiadás fedezésére ment el a költségvetési összbevételek 29,9%-a. Ha ehhez hozzáadjuk a szociális gondozás (nyugdíjak stb.) jelentette költségvetési kiadásokat, akkor a szóban forgó arány megközelíti az összbevételek 65%-át. A konkrét számokat boncolgatva szembeötlő az is, hogy a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 15,5%-kal voltak nagyobbak a kamatköltségek, azok kvantuma meghaladva a 3,1 milliárd lejt. Érdemes felfigyelni erre a költségtételre, mert az a jövőre nézve is igen nagy terhet fog jelenteni a mindenkori költségvetések számára (közvetve az adófizetőkre), lévén, hogy a Dăncilă-kormány igen „merészen” élt és él a kölcsönfelvétel lehetőségével, s teszi ezt olyan körülmények között, amikor ahhoz hozzájutni egyre „drágábban” lehet.

A miniszter optimista, a számok „pesszimisták”
A munkaügyi miniszter az év eleje óta szinte heti rendszerességgel hangoztatja, hogy megfelelő pénzalapokkal rendelkeznek a nyugdíjak kifizetésére, akárcsak a szeptember 1-től esedékes nyugdíjpont-érték-megemelés jelentette pluszösszegek kifizetésére. Nos, a számadatok a tárcavezetőt nemigen jogosítják fel túlzott optimizmusra. Az első két hónapot az állami társadalombiztosítási költségvetés több mint 1,66 milliárd lejes deficittel zárta. Abból alig valamicskét sikerült lefaragni március végére, ugyanis a helyzetjelentésben több mint 1,58 milliárd lejes deficit szerepel. Mindez olyan körülmények között, amikor, amint már arra utaltunk, a társadalombiztosítási hozzájárulásból származó bevétel megközelítette a 16,3 milliárd lejt. Igen ám, de a szociális gondozásra fordított pénzalapok, azaz kiadások kvantuma meghaladta a 17,6 milliárd lejt. Ezek szerint a bevételek, mármint a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származóak nem fedezik a kiadásokat, ilyenképpen pedig a dolgok jelenlegi állásából kiindulva valószínűsíteni lehet az állami költségvetésből történő szubvencionálás szükségességét. (A tisztánlátás kedvéért: míg a múlt esztendőben jelentős mértékben szubvencionálták az állami költségvetésből az állami társadalombiztosítási költségvetést, az idén erre nem került sor.) A szubvencionálás kapcsán megemlíthetjük azt is, hogy az Egészségbiztosítási Országos Egységes Alap szubvencionálására az első évnegyed során 72,8 millió lejt (abból március folyamán 40,7 millió lejt) utaltak át, ennek ellenére is az az első évnegyedet több mint 1 milliárd lejes deficittel zárta (annak értéke február végén még csak 421 millió lej volt).
Visszatérve Teodorovici pénzügyminiszter elégedetlenségére. Az adóügynökség tevékenysége kapcsán azt is nyomatékolta, hogy az első évnegyed végére eleget kell tegyen a minisztérium által megszabott begyűjtési tervnek. Hozzáfűzte azt is, hogy az első köl­tségvetés-kiigazításra előre láthatóan július végén kerülhet sor, s az mindenképp pozitív előjelű lesz. Időközben napvilágot láttak olyan értesülések is, miszerint szóba jöhet az adóügynökség elnökének, Mihaela Triculescunak a leváltása, sőt egyesek azt is vélni tudták, hogy kit fognak kinevezni, mint ahogy azt is, hogy egyre jobban elhidegül a kapcsolat a tárcavezető és a kormányfő gazdasági-pénzügyi személyes tanácsadója, Darius Vâlcov között. (Állítólag Triculescut ez év januárjában Darius Vâlcov „ajánlotta be”.) Ezeket az értesüléseket félszájjal cáfolta szombaton Eugen Teodorovici, azt viszont elismerte, hogy az ANAF elnökének a tevékenységét az első félév folyamán ki fogják elemezni. Kielemzés ide vagy oda, ez még önmagában nem jelenti azt, hogy zsugorodni fog a jelenlegi több mint 5,5 milliárd lejes költségvetési hiány…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek