Van, amikor nem mindegy…

Kibővült az 5 százalékos áfakulcs hatósugara

32

Múlt keddi lapszámunkban említést tettünk arról a sürgősségi kormányrendeletről, amelynek a közvitáját nagyvonalúan (le)kezelte a kormány, s amelyet október 4-én sebtében elfogadtak. Egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre és egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2018/89-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny október 9-i számában jelent meg. Az úgynevezett salátatörvények kategóriájába tartozik ez a jogszabály.

Egy ilyen jellegű sürgősségi kormányrendelet meghozatalának a szándékáról már hallani lehetett még szeptember elején. Ilyen-olyan értesülések voltak, s ugyanakkor egyesek jobbára a vendéglátóipar egyes szektoraiban bevezetendő 5%-os áfakulcs és a geotermális vizeknek a bányajáradék alóli mentesüléséről „hírharsonáztak”. Most viszont már tudjuk, hogy többről van szó, s a jogszabály átolvasásából az derül ki, hogy annak előírásainak többsége a helyi közpénzügyekkel kapcsolatosak, s következésképpen a helyi közigazgatási hatóságokat (megyei és helyi tanácsokat) érinthetik/érdekelhetik. Egyébként, akinek nincs más dolga, az időt szakíthat a sürgősségi kormányrendelet igen terjedelmes és szavakban gazdag megindokolási szövegének „megrágására”. Abban már-már erőszakos módon például azt sulykolják belevésni az agyunkba, hogy amennyiben nem kerülne sor arra a már említett 5%-os áfakulcsnak a bevezetésére, akkor óriási gondok és problémák támadhatnak november 1. és 2019. január 1. között a nemzetgazdaságban. Ugyanakkor nyomatékolnánk: távol ál tőlünk kétségbe vonni a szóban forgó áfakulcs bevezetésének az indokoltságát, s annak esetleges jótékony hatását a hazai turisztikai ágazatra.

Közpénz helyett hiteligénylés
Említettük, hogy sok mindenbe belevájkál a minap megjelent sürgősségi kormányrendelet: szám szerint 13 eddig hatályos jogszabályt (többnyire törvényt) módosít és kiegészítenek annak révén. Ugyanakkor annak előírásainak döntő többsége már a megjelenés napján hatályba lépett, kivételt képezve az adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvényt újólag módosító és kiegészítő szakaszok. Kezdenénk a kezdettel, nevezetesen a helyi közpénzügyekre vonatkozó 2006/273-as törvényt újólag módosító és kiegészítő előírásokkal. Nem bocsátkoznánk a jobbára technikai jellegű, részben újdonságszámba menő előírások boncolgatásába, csupán arra utalnánk, hogy a területi-közigazgatási egységeknek az év folyamán lehetőségük lesz legfeljebb 450 millió lejes hitelfelvételre az állami kincstártól bizonyos folyóköltségek (mindenekelőtt a hőszolgáltatási kiadások) fedezésére. E hitelfelvétel lehetőségéről előzetesen értesülve az önkormányzatok országszerte bizonyos fenntartásokat fogalmaztak meg, azt hangoztatva, nem az eladósodás folyamatát kellene „serkenteni”, hanem a költségvetésből biztosítani a szükséges pénzalapokat. Amúgy a kölcsönnyújtás mechanizmusára vonatkozó módszertani normákat a közpénzügyi miniszter az október 10-én megjelent 2018/3301-es rendeletével jóvá is hagyta. Továbbá kivételes módon a most megjelent sürgősségi kormányrendelet lehetőséget adott arra is, hogy a helyi közigazgatási hatóságok, a helyi költségvetési többletet személyzeti költségeknek, tartozások kifizetésének stb. finanszírozására is felhasználhatják.

Törvénykezési kuriózum
Vessünk egy pillantást az áfával kapcsolatos újdonságszámba menő előírásokra is. A leglényegesebb az, hogy kibővült azon tevékenységek, illetve szegmensek köre, amelyek esetében november 1-től alkalmazandó lesz az eddigi 9% helyett az 5%-os áfakulcs. Van olyan szakértő, akinek a szeme máris megakadt annak „hatósugarán”: az EZ Románia adótanácsadó cég egyik tekintélyes szakértője, Adrian Teampău igazi kuriózumnak tartja, hogy november 1-től amennyiben egy étteremben fogyasztunk egy pizzát, akkor annak ára 5%-os áfakulccsal „terhelt”, de ha hazarendeljük otthoni fogyasztásra, akkor 9%-os áfakulcs „sújtja”. A magyarázat az, hogy másabb szegmensről van szó, s az utóbbiban a házhoz szállítás esetében nem alkalmazható az 5%-os kulcs. Adószakértők szerint az 5%-os áfakulcs bevezetése diszkriminál a közétkeztetési egységek típusai tekintetében is. Így például egy olyan kis egység, amely nem rendelkezik kiszolgálási felülettel, azaz ablakon keresztül szolgál ki, nem alkalmazhatja az 5%-os kvótát, míg ugyanazon készítményért „asztalnál történő kiszolgálás” esetén egy másik egység igen. Amúgy azon tevékenységi területek, amelyek bekerültek az 5%-os áfakulcs hatósugarába, a CAEN (Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) 9311-es, 9313-as, 9321-es és 9329-es kódszámai által felsoroltak, valamint a szállodaipari elszállásolási szolgáltatások (beleértve a berendezett területeket is kempingezés céljából) és a vendéglátóipari, illetve katering szolgáltatásokat. Továbbá a 2003/85-ös, a bányatörvény vonatkozó előírásaitól eltérő, illetve kivételes módon november 1-től 0%-os banyajáradék alkalmazandó azon geotermális és természetes ásványvizek használatáért, amely a lakossági fogyasztásra szolgál a közkutak esetében. (A mi olvasatunkban ez azt jelenti, hogy a gyógykezelésre felhasznált geotermális vizek nem mentesülnek a bányajáradék-fizetési kötelezettség alól.)

Másabb határidők
Köztudott, hogy a magánszemélyek által 2017-ben realizált béren kívüli jövedelmek megadózása tekintetében az elmúlt időszakok során több egymást követő, illetve módosító jogszabály is megjelent, akárcsak a 2016–2017-es időszakra vonatkozó társadalombiztosítási egyéni hozzájárulások véglegesítésére vonatkozóan. A most megjelent kormányrendelet értelmében amennyiben az éves megadózására vonatkozó végzéseket az illetékes fiskális hatóság október 9-ét követően bocsátja ki, illetve közli, akkor a megállapított összegek befizetésének határideje 2019. június 30. Amennyiben a szóban forgó végzésben szereplő összeg befizetésére december 15-ig sor kerül(ne), akkor az – mármint a befizetendő összeg – 10%-os bónuszban részesül. Amennyiben a már említett éves egészségbiztosítási hozzájárulásokról van szó, akkor a befizetési határidő ugyancsak 2019. június 30. Amennyiben a teljes összeg befizetésére sor kerülne 2019. március 31-ig, akkor 10%-os bónusz alkalmazandó. Egyébként a fentebb említett előírások alkalmazási eljárását az Országos Adóügynökség (ANAF) elnökének kell jóváhagynia ama rendelete révén, amelyet legkésőbb november 8-ig meg kell jelentetni a Hivatalos Közlönyben.
Újólag módosult a köznyugdíj-törvényre vonatkozó 2010/263-as törvény két előírása is. Az egyik értelmében mindazon munkahelyek, amelyek a rendkívüli feltételűek (condiții deosebite) közé soroltattak, 2018. december 31-ig megőrzik ezen státusukat 2019. december 31-ig, s ezen utóbbi időpontig a munkáltatók kötelesek normalizálni a munkafeltételeket. A másik módosítás értelmében a 2018. december 31. és 2019. december 31. közti időszak rendkívüli munkafeltételek közötti hozzájárulási időtartamot képez, amelyre a munkaadók 4%-os hozzájárulás-fizetésre kötelezettek összhangban a 2015/227-es törvény 138-as szakaszának a vonatkozó előírásaival.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.