Van, ami még „ködbe burkolt”…

Ismét az országos minimálbérről

19

Vasárnap este Olguþa Vasilescu munkaügyi miniszter az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak állítólag azt nyilatkozta, hogy a minimálbér megemelésére igenis sor kerül december 1-jétől. Igen ám, de ugyancsak rá való hivatkozással hétfőn olyan sajtóügynökségi értesülések is napvilágot láttak, miszerint csak 2019. január 1-jétől kerülne sor a szóban forgó béremelésre. Ezek szerint a bevezetés időpontja továbbra is ködbe burkolózik.

Interjújában a tárcavezető utalt arra is, hogy „a következő kormányülésen lesz egy olyan sürgősségi kormányrendeletünk, amely módosítja a munkatörvénykönyvet. A munkatörvénykönyvben utalás van a minimálbérre, de nem a tanulmányok függvényében differenciált minimális bérre. Az első lépés a munkatörvénykönyv módosítása. Ezen módosítás után jövünk ki a kormányhatározattal”. Ez mind igaz, ugyanis elengedhetetlen a munkatörvénykönyv egyik cikkelyének, nevezetesen a 156-osnak módosítása, mert abban valóban az szerepel, hogy a garantált országos minimális bruttó alapbért kormányhatározat révén állapítják meg. Ilyen körülmények között pedig az említett szakasz szövegét át kell fogalmazni, s ez csak törvénymódosítás, ez esetben sürgősségi kormányrendelet révén lehetséges. A probléma csupán az, hogy e hét folyamán állítólag elfogadásra kerülő sürgősségi kormányrendelet tervezetét a szaktárca honlapján mindmáig nem hozták nyilvánosságra, tehát közvitára sem kerülhetett sor ilyenképpen pedig sérülnek a döntéshozatali transzparenciára vonatkozó jogszabályozási előírásai. (Egyébként úgy tudni, hogy az e heti kormányülésre vagy csütörtökön, vagy pedig pénteken kerül sor.)
Következésképpen pillanatnyilag bizonytalan a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet sorsa, ugyanakkor annak hatályba lépése előtt szóba sem jöhet annak a kormányhatározatnak az elfogadása, amely révén ténylegesen megállapítják a differenciált minimálbér rendszerét, illetve a kilátásba helyezett 2080 lejes, illetve 2350 lejes minimális garantált bruttó bérszinteket. Ha jól számolunk, és minden zökkenőmentesen és operatívan rendeződik, akkor is az említett kormányhatározat csak majd a jövő hét második felében láthatna napvilágot. Igaz, a decemberi bérek kifizetésére majd januárban kerül sor, tehát addig még több mint másfél hónap van. Ám nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az érintettek egyéni munkaszerződéseit, amennyiben december 1-jétől emelnék meg a minimálbér-szinteket, azon időpont előtt módosítani kell és közölni kell a munkaügyi felügyelőségekkel.

Kinek igen, kinek nem…
Az utóbbi napok során több vélemény, felvetés és meglátás fogalmazódott meg a differenciált minimálbér alkalmazási módozatával, illetve az arra vonatkozó eljárással kapcsolatosan. Amolyan vita is kialakult, s annak központjában az áll, pontosabban az a személy áll, aki jogosult lesz, lehet a havi 2350 lejes minimálbérre. A 15 éves szolgálati idő tekintetében a tárcavezető azt hangoztatta: úgy általában véve kell hogy az meglegyen, azaz nem felsőfokú végzettséggel, nem azonos munkahelyen, hanem úgy összességében, s abba belefoglaltatik az esetleges munkanélküli periódus vagy a szülési szabadság is. E vonatkozásban tehát letisztult a kép, legalábbis azt megpróbálta „letisztítani” Olguța Vasilescu. Sokkal bonyolultabbnak és körülményesebbnek tűnik a főiskolai végzettek esetében a 2350 lejes minimálbérre való tényleges jogosultság. Az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottságtól (CNSP) származó értesülések szerint a 2350 lejes bruttó bérre azok lesznek jogosultak, akik olyan állásokra lettek alkalmazva, amelyek nem követelnek felsőfokú tanulmányokat, megfelelően a Foglalkozások Egységes Osztályzási Rendszerének (COR). A jelenleg hatályos COR-ban összesen 4370 foglalkozási kódszám van feltüntetve, s abból körülbelül 40 olyan, amely esetében kötelező a felsőfokú tanulmány. Másképpen fogalmazva és szem előtt tartva a szaktárca egyik képviselőjének a véleményét is, csak azokat a tanulmányokat kell számításba venni, amely területeken az adott alkalmazott dolgozik. Sajnos ezt a meglátást egyes humángazdálkodási szakértők másképp értelmezik. A minap a példázódás kedvéért az egyik szakértő azt hangoztatta, hogy amennyiben egy állatorvosi fakultást végzett személy egy gyárban egy gépsor mellett operatőri tevékenységet fejt ki, nem lehetne jogosult a 2350 lejes minimálbérre, csak a 2080 lejesre. Vannak, akik másképp látják, s azt hangoztatják, hogy azt a főiskolai végzettet függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet fejt ki vagy milyen funkciót tölt be, ha eddig 1900 lejes bruttó bérrel javadalmazták, ezen túl 2350 lejes havi minimális bruttó bérben kell részesíteni. (Pontosabban a jogszabály hatályba lépésének időpontjától kezdődően.) Mások azt vitatják, hogy amennyiben valamelyes szakmai hozzáértést is követel az az állás és az azt betöltő alkalmazott főiskolai tanulmánnyal rendelkezik, akkor nem lehet arról vitatkozni, hogy úgy általában a szakképzetleneket megillető majdani 2080 lejes minimálbérrel javadalmazzák, hanem a 2350 lej kvantumúval. Olyan véleményt is olvashattunk a minap egy szaklapban, hogy a munkáltató dönt arról, hogy egy főiskolai végzettséggel rendelkezőnek az eddigi 1900 lej helyett a jövőben majd 2080 lejt vagy 2350 lejt fog biztosítani. Egyébként országos viszonylatban úgy tudni, hogy 350 ezer főre tehető azon alkalmazottak száma, akiket jelenleg az országos garantált minimális bruttó bér szintjén béreznek.

Újabb kérdések
Van egy olyan személyzeti kategória, amelyre külön kitér a hazai jogszabályozás, s azok között van a közszférai egységes bérezésre vonatkozó 2017/153-as kerettörvény is. A törvényesen elismert vallási felekezetek által alkalmazott nem felekezeti személyzetről van szó. Országos szinten mintegy 20 200 ilyen személy van, s azok túlnyomó többségét pénzügyi támogatás címén a helyi költségvetésekből történő átutalás révén havi bérkiegészítésben részesítik (ami gyakorlatilag az országos garantált minimális bruttó bérnek felel meg). Amúgy a 2017/153-as kerettörvény értelmében a havi hozzájárulás kvantumát az éves költségvetési törvények révén állapítják meg, s az nem lehet kevesebb, mint amennyit a törvény előír. A szóban forgó nem felekezeti személyzet soraiban vannak olyanok is, akik felsőfokú tanulmányokkal rendelkeznek, de olyanok is, akik nem. Ugyanakkor az általuk betöltött munkaköröket az őket foglalkoztató vallási felekezetek illetékesei állapítják meg. Nos, a szóban forgó személyek esetében melyik minimálbér alkalmazandó vagy azt majd „esete válogatja”. Továbbá: köztudott, hogy a magasrangú tisztségviselők (kezdve egy községi alpolgármesterrel és végezve az államelnökkel) havi illetményét az országos garantált bruttó minimálbér alapján számítják ki szorzót alkalmazva. Az államelnök esetében például a havi illetmény kvantuma jelenleg az 1900 lejes havi garantált minimális bruttó bérnek tizenkétszerese. Ezen túl a majdani 2080 lejt vagy a 2350 lejt kell beszorozni 12-vel? A kiszámítási alapot illetően egyébként a minap maga a pénzügyminiszter kockáztatott meg egy véleményt: szerinte a majdani kiszámítási alapot a 2350 lej fogja képezni. Állítólag ez azért lenne indokolt és logikus, mert ő nem tud olyan magasrangú tisztségviselőről, akinek ne lenne főiskolai végzettsége. Félhivatalos értesüléseink szerint viszont, hogy még a honatyák között is van olyan, akinek nincs egyetemi végzettsége, akárcsak a polgármesterek és alpolgármesterek között is…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.