Van, akinek van…

Bankbetéti statisztikák

96

A Román Nemzeti Bank (BNR) az elmúlt napok, hetek során a pénzforgalommal, a banki műveletekkel, a hitel- és a betétállomány alakulásával stb. kapcsolatosan statisztikai adatokat hozott nyilvánosságra. Nincs ebben semmi különös, szokásos éves adatközlésről van szó, s ugyanakkor jobbára közérdekű, illetve a nagy nyilvánosság számára is érdekesnek mutatkozó számsorokról szereztünk tudomást. Azok között tallóztunk, szem előtt tartva a figyelemre méltó tendenciákat is.

A múlt esztendőre vonatkozó jegybanki számadatokból az is kiderült, hogy a kedvezőnek nemigen nevezhető banki kamatok ellenére is a lakosság, legalábbis annak viszonylag jelentős része, továbbra is a banki betétet tartja a legkézenfekvőbb takarékossági módozatnak. Annak ellenére, hogy a fogyasztás 2018-ban tovább bővült, s természetszerűen a fogyasztók is többet költekeztek, a banki betétállomány is gyarapodott. Mi több, annak volumene országos viszonylatban meghaladta a hitelállományét. Ez társadalmi szempontból mindenképp kedvező állapotokra enged következtetni, még akkor is, ha vannak olyan régiók, ahol a mérleg nyelve a hitelállomány javára billent el, s ahol a lakosságnak a bankkal szembeni hátralékai hovatovább halmozódtak, s ilyenképpen tanúi lehetünk továbbra is az eladósodási folyamatnak (például egyes moldvai megyékben). Idetartozik az is, hogy 2017-hez viszonyítva a lakosság banki betétállománya az elmúlt esztendő során gyarapodott. Ez távolról sem jelenti azt, hogy ennek az országnak minden egyes felnőtt lakosa rendelkezik banki betéttel, de az kétségtelen, hogy a jegybanki adatok szerint növekedett a betétesek száma, s még inkább a betétállományé. Ebben meg volt, meg lehetett a maga szerepe annak is, hogy a közszféra egyes szegmenseiben az elmúlt esztendő során jelentős mértékben megemelkedtek a bérszintek, legalábbis ezt vélelmezik egyes elemzők.

Több, többnek…
A Bankbetétek Garantálási Alapjától (FGDB) adatai szerint a 2018-as esztendő végén országunkban 35 181 olyan magánszemély volt, akinek banki betétjének értéke meghaladta a 10 000 eurót, s a kumulált érték 36,8 milliárd lej volt (körülbelül 8 milliárd euró). 2017-hez viszonyítva a 100 000 eurót meghaladó bankbetétes magánszemélyek száma 6104 fővel gyarapodott, a megtakarított összegek értéke pedig 6,4 milliárd lejjel. Ugyanakkor az elmúlt 9 esztendő során azon banki folyószámlák száma, amelyek meghaladták ezt az értékküszöböt, közel háromszorosára emelkedett, a megtakarított összegek értéke pedig a kétszeresére. 2010-ben még 2665 ügyfél rendelkezett 100 000 eurót meghaladó betéttel, s azok kumulált értéke akkor még 16,5 milliárd lej volt. Nos, 2010-től errefelé nem volt olyan esztendő, hogy a szóban forgó ügyfelek száma ne növekedett volna, akárcsak a megtakarított összegeké. Ebben a kontextusban megemlíthető az is, hogy 2012-től errefelé a lakosság a bankok hitelezői minőségében jelenítődik meg, lévén, hogy abban az esztendőben a betétek „készlete” egyenlő volt a hitelállományával, majd azt követően azt lekörözte.

A félelem jele?
A jegybank által nyilvánosságra hozott adatokból az is kiderül, hogy az elmúlt esztendőben az euróban képzett lakossági bankbetétek növekedési üteme 14,2%-os volt, meghaladva a lejben eszközölt megtakarítások összegének a gyarapodási ütemét, amely csak 7,6%-os volt, de ennek ellenére ez utóbbi volumene meghaladta az előbbit. Íme: a 2018-as esztendő folyamán a lakosság által lejben képzett új betétek összértéke 73,7 milliárd lej volt, míg az euróban képzetteké a nemzeti pénzben kifejezve körülbelül 53 milliárd lejt tett ki. Az euróban képzett betétekre nyújtott átlagkamat 0,3 százalékpontos volt, majdhogynem ugyanannyi, mint 2017-ben. A lejben képzett betétek esetében az átlagkamat 1,3% százalékpontos volt, a 2017-es arányszámhoz viszonyítva 0,8%-kal növekedve. (2018-ban a lejben képzett új betétek esetében az éves átlagkamat az esztendő során 0,9% és 1,76% között mozgott. Az érdekesség kedvéért 2009-ben a szóban forgó átlagkamat 12,95% volt.) Amúgy 2010-től errefelé évről évre csökkent az átlagkamat, legiramosabban 2010 és 2017 között, a mélypontot (0,8%) 2017-ben érve el. A tavaly némileg emelkedett, s állítólag az idén tovább fog emelkedni, legalábbis ezt ígéri a kormány a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet módosítására vonatkozó jogszabálytervezet tükrében.
Az „eurós” betétek iránti fokozódó érdeklődést egyébként egyes pénzpiaci elemzők a lej elértéktelenedése jelentette „félelemérzettel” próbálják megmagyarázni.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.