Van, aki „csak” kimegy, van, aki vissza sem jön…

A kivándorlásról a statisztikai számadatok tükrében

87

Az elmúlt hét végén hozta nyilvánosságra az Eurostat a 2017-es esztendőben az Európai Unió viszonylatában jegyzett bevándorlásra vonatkozó számadatokat. (Az adatbegyűjtés és -feldolgozás viszonylag nehézkés és időigényes volta okán ilyen tekintetben naprakész hivatalos adatok nem léteznek, tehát a 2018-as esztendőre vonatkozóan sem.) Azt talán mondanunk sem kell, hogy Románia továbbra is azon tagállamok közé tartozik, amely esetében a kivándorlás igen jelentős mértékben meghaladja a bevándorlást, akárcsak Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Lettország és Litvánia esetében. Amúgy ez a hat ország képezi a kivándorlási ranglista „élbolyát”. Az érdekesség kedvéért megjegyeznénk, hogy az állandó lakosszámhoz viszonyított bevándorlás tekintetében 2017-ben Málta, Luxemburg és Ciprus foglalta el az első három helyet.

Dr. Lorenzovici: a fő ok nem a jobb kereseti lehetőség…

A 2017-es esztendőben is a Romániából külföldre távozók közül legtöbben Nagy-Britanniát választották. Ezt nemrégiben közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS): 51 000 kivándorló román állampolgár választotta célországként a szigetországot, ez pedig a kivándorlók 23%-át jelentette. Egyébként a Nagy-Britannia iránti érdeklődés főleg az utóbbi öt esztendő során fokozódott, így például a 2017-es esztendei 34 000-rel szemben 2016-ban elérte az 55 474-et, s ezek szerint 2014-ben némi visszaesés (mintegy 4500 főt számláló) következett be. Amúgy 2017-ben a Romániából kivándorlók száma a megelőző esztendőhöz viszonyítva 6%-kal növekedett elérve a 219 000 főt. (Az érdekesség kedvéért 2013-hoz viszonyítva a növekedési arány 36%-os volt.) Ha már itt tartunk érdemes megemlíteni azt is, hogy 2013-ban az INS adatai szerint a kivándorlók száma 161 755 volt, 2014-ben 172 871, 2015-ben 194 718, 2016-ban 207 578 és 2017-ben, amint azt már említettük 219 327. Arra már utaltunk, hogy a szóban forgó esztendőben legtöbben úti célként az Egyesült Királyságot választották, a második helyre 44 000 emigránssal Olaszország került, a harmadikra 29 600-zal Spanyolország, a negyedikre Németország 29 000 fővel, az ötödikre pedig Ausztria 10 700 fővel. (Nyomatékolandó, hogy az INS adatai a teljes kivándorlásra vonatkoznak, azaz nemcsak az uniós országokba irányuló kivándorlásra, hanem a világviszonylatba jegyzett kivándorlásra vonatkoznak.) Mint tendencia megemlítendő az is, hogy a 2013-as évet követően csökkent az Olaszország iránt „érdeklődők” száma, 2014-től a Spanyolország iránt „érdeklődők” száma, 2015-től errefelé viszont fokozódott a Németországot és Ausztriát célállomásként választók száma.

Aggasztó a tendencia
A 2013–2017-es időszak során megmutatkozott kivándor­lási tendencia egyértelműnek minősíthető és továbbra is aggasztóként értékelhető. (A nem hivatalos adatok szerint állítólag a tavaly némi csökkenés következett, következhetett be, de nem olyan arányú, amely egy másabb tendencia előjelét képezhetné.) „Az emigrációra vonatkozó számada­tok aggasztóan nagyok, annak struktúrája viszonylag stabil, de megjegyezendő, hogy Nagy-Britannia esetében egy kis visszaesés mutatkozott, amely lehet, hogy a Brexittel hozható összefüggésbe. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy érződik egy visszavándorlási, azaz hazajöveteli tendencia is, ugyanis egyes kivándorlók úgy általában 12 hónapos kinttartózkodást követően hazatérnének. Idetartozik az is, hogy kimutatható egy viszonylag erőteljes ingamozgásos kivándorlás egy bizonyos ideig, majd hazatérés hosszabb-rövidebb időre és ismét kivándorlás, esetleg egy másik országba” – vélekedik az egyik hazai szakértő, Monica Roman a fővárosi Gazdaságtudományi Akadémia egyetemi tanára. Meglátását alátámasztják az INS adatai is, olyan értelemben, hogy a Romániába 2017-ben bevándorolt 166 000 személy között voltak olyanok is, és nem is kevesen, akik román állampolgárságúak. (Egyébként a 2017-ben jegyzett bevándorlók száma 21%-kal volt nagyobb, mint a megelőző esztendőben regisztráltaké.)

Nagy-Britannia mint célország
A statisztikai adatokból az derül ki, hogy a romániai kivándorlás tekintetében 2015-tel kezdődően Nagy-Britannia az első helyre került, megelőzve Olaszországot. Ennek megvan a maga magyarázata. Egyrészt az, hogy Olaszországban megtorpant a gazdasági növekedés, aminek egyenes következménye volt a munkavállalási lehetőségek viszonylagos beszűkülése, valamint a keresetek sem voltak képesek lépést tartani egyik-másik nyugat-európai országok szintjeivel. Másrészt pedig az, hogy úgy általában Nagy-Britanniában viszonylag jobbak a munkalehetőségek és kedvezőbb, legalábbis pillanatnyilag, a bérezés is. Így például a nettó minimálbér havi 1250 euró körül van, ami ötszöröse a romániainak. Szakelemzők szerint ugyanakkor az utóbbi esztendők során nem csupán a nagyobb kereset ösztökélte kivándorlásra hazánkfiait, legalábbis azok nagy részét, hanem a jobb munkakörülmények és érvényesülési lehetőségek, a nyugodtabb társadalmi légkör, valamint a szakmai fejlődés „kézzel foghatóbb” esélyei.

Román orvosok külföldön
Az érvényesülési lehetőségek tekintetében sokatmondó a romániai orvosok kivándorlására vonatkozó statisztika. A rendelkezésekre álló adatok szerint mintegy 10 000-re tehető azon román orvosok száma, akik a határon túl tevékenykednek, illetve vállaltak munkát. (Az érdekesség, illetve az összehasonlítás kedvéért: a múlt esztendő során a Romániában tevékenykedő orvosok összlétszáma 58 000 volt.) Legtöbben Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában, de szép számban vannak Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban is. És hogy az ő szempontjukból nem mindig meghatározó motiváció a nagyobb bér, azt azzal lehetne érzékeltetni, hogy a 2018-as esztendei jelentős béremelés ellenére is csak némileg lanyhult az orvosok kivándorlási szándéka. Ezt a meglátást alátámasztja a Romániai Orvosok Kollégiumától (CMR) származó ama adat, miszerint 2018-ban körülbelül 1600 olyan dokumentumot bocsátottak ki, amelyek szükségeltetnek a külföldi szabad praktizáláshoz. Ez nem azt jelenti, hogy ennyien ténylegesen el is hagyták az országot, de mindenképpen a szándék létezett, illetve létezhetett. Amúgy az ilyen típusú dokumentumok kérelmezésének a csúcsesztendeje 2011 volt, amikor is 3000 orvos volt „érdekelt” a külföldre távozásban. 2015-ben a kibocsátott szóban forgó dokumentumok száma 2200-ra csökkent, majd 2016-ban 1887-re. A tekintélyes hazai szaktanácsadó, dr. Lorenzovici László szerint az orvosok kivándorlása tekintetében a bér sosem volt az első öt kiváltó ok között. „A bérek megemelése csak mérsékelte a kivándorlási szándékot. Az orvosok szakmájukban a biztonságot keresik, a jobb munkafeltételeket, a jobb életkörülményeket családjuk számára” – így a Hospital Consulting szakértője.

Emigránsból állampolgár…
Gyakran az egykori romániai kivándorlóból állampolgár lesz, azaz a befogadó ország állampolgárává válhat. Íme: az Eurostat jelentése szerint a 2017-es esztendőben 24 957 román állampolgár kapta meg más uniós tagállam állampolgárságát (is), közülük 8042 az olaszt. Amúgy a 2017-ben valamelyest csökkent a külföldön is állampolgárságot szerző hazánkfiai száma, lévén hogy a csúcsesztendő 2016 volt, amikor is 29 735 romániai állampolgár szerzett külföl­dön állampolgárságot, legtöbben olasz állampolgárságot, szám szerint 12 967-en. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a szóban forgó tendencia 2010-zel kezdődően erősödött fel, és 2017-ben következett be némi visszaesés. Egyébként 2007–2017 között 236 472 román állampolgár szerzett az Unió valamelyik tagállamában állampolgárságot. Amint már arra utaltunk, legtöbben Olaszországban, szám szerint 63 762-en, a második helyre Németország került 31 643 „újdonsült” állampolgárával, a harmadikra pedig Nagy-Britannia 14 825 romániai állampolgársággal is rendelkező személlyel. Szociológusok szerint ezek a számadatok ama tendenciáról tanúskodnak, hogy a külföldre távozó romániai állampolgárok egy bizonyos hányada azt végleges kivándorlásnak tartja. „Egy olyan jelenségről van szó, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, az ideiglenes kivándorlás átalakul egy hosszan tartó kitelepedésre, a románoknak e végleges külföldön letelepedésére vonatkozó tendenciája az utóbbi időben erőteljesebben megnyilvánult, mint például a lengyelek esetében. Az igazán negatív jelenség az, hogy az időleges kivándorlás egy végleges migrációként nyilvánítódik meg” – vélekedik Dumitru Sandu a Bukaresti Egyetem címzetes egyetemi tanára, aki egyébként a romániai migrációs folyamatok jeles szakelemzője. Ez a jelenség azért is érdekes, mert egyes államokban nem is olyan egyszerű az állampolgárság megszerzése. Például Spanyolországban (ahol egyébként a tavaly mintegy 700 román állampolgár szerzett állampolgárságot) az állampolgárság megszerzésének egyik feltétele legalább 10 éves ott-tartózkodás, illetve lakcím, Olaszországban ez a minimális időtartam 4 esztendő, Franciaországban pedig 5 esztendő. (Ezenkívül másabb feltéteket is teljesíteni kell, az adott tagállamokban az állampolgárságot kérelmező olyan személynek, aki egyébként valamelyik uniós tagállam állampolgárságával már rendelkezik.) A statisztikai adatokból az is kiderül, és ez szinte magától értetődő, hogy az állampolgárságot igénylő romániai állampolgárok száma azon tagállamok esetében nagyobb, ahol jelentősebb a Romániából kivándorlók száma is, s e vonatkozásban sokatmondó példa Olaszország.
Nem idetartozik, legalábbis közvetlenül nem, de az érdekesség kedvéért megemlítendő az is, hogy 2016-tól errefelé Temes, Kolozs, Argeș, Brassó, de még Bukarest municípium is azon zónák közé tartozik, amelyekből legtöbb kivándorló „verbuválódott”. Ez azért tűnik érdekesnek, mert olyan zónákról, régiókról van szó, ahol a munkanélküliségi ráta igen alacsony, sőt munkaerőhiánnyal küszködnek, s az átlagkeresetek is meghaladják az országos átlagszintet. Ilyen körülmények között pedig beigazolódni látszik az a szakelemzői meglátás, vélemény, miszerint nem csupán és nem kizárólag a nagyobb kereset lenne a mozgatórugója a kivándorlásnak, a külföldi letelepedésnek.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek