Valós vagy színlelt magabiztosság: Kormányzati ténykedések

10

Ezekben a napokban a hazai „nagypolitika” a nemzeti liberális párt által kezdeményezett, de ugyanakkor 237 (sőt a tegnapi értesülések szerint annál is több) honatya által aláírt bizalmatlansági indítványra koncentrál. Talán mondanunk sem kell, hogy az ellenzéki parlamenti pártok (de nem csak) a Dăncilă-kormány megbuktatására számítanak, illetve azzal számolnak. A kormány, a kormánypárt csúcsvezetése viszont ellenkezőleg, azt hangoztatja, hogy arra ugyan esély kínálkozik, de nem fog bekövetkezni. Azt viszont nem lehet tudni, hogy mire alapoznak, és mivel is magyarázható például Dăncilă kormányfő magabiztossága, aki már-már napi rendszerességgel ismétli meg, hogy a bizalmatlansági indítvány „nem fog átmenni a parlamenten”. Ennek a valós vagy színlelt magabiztosságnak a jegyében pedig ilyen-olyan jogszabályok is megszülettek, illetve konkrét ígéretek is elhangzottak, elhangzanak.

Az elmúlt hét végén, pontosabban vasárnap pártelnöki, illetve államelnökjelölti minőségében Vaslui megyébe látogatott Viorica Dăncilă kormányfő. Ott többek között részt vett a Huși municípiumban megszervezett kulturális hét egyik-másik rendezvényén, valamint a Zorleni községben rendezett őszi ünnepségen. A látogatása során újólag ama meggyőződésének adott hangot, hogy a csütörtökön megszavazandó bizalmatlansági indítvány nem megy át, azt hangoztatva, hogy mind a kormánypárt, mind pedig a többi politikai párt honatyáinak a felelősségérzetére alapoz, „akiknek számot kell adniuk arról, hogy az országban stabilitásra van szükség”. Kirukkolt egy amolyan jó hírrel is: „Pénteken költségvetés-kiigazításra kerül sor. Pénteken kormányülésünk lesz, azon napirenden lesz költségvetési kiigazítás és más több, az egész ország által várt jogszabály”. Megemlítette azt is, amiről már előzetesen egyébként nyilatkozott jobb keze, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, nevezetesen azt, hogy a területi-közigazgatási egységek megkapják a működésük megkövetelte 1,4 milliárd lejes összeget. Amúgy Teodorovici arról beszélt, hogy több olyan kormányhatározatról van szó, amelyek révén „irányítani” fogják azt az 1,4 milliárd lejes összeget. Elismerte azt is, hogy ennél sokkal többet igényeltek a helyhatóságok, de a kormány a törvényt kimondottan a működési költségek biztosítására kötelezi. Álljunk meg itt egy percre, annál is inkább, mert a pénzügyminiszter a kormányhatározatról beszélt, amely révén elosztásra kerülne a költségvetés-kiigazításkor tartalékolt pénzalapok, tehát nem egy újabb költségvetés-kiigazításról. Ilyenképpen pedig valamit, valaki ebben a „magabiztos” kormányzati ténykedésben összekevert vagy éppenséggel összehalandzsált. Egyébként is: annak idején hivatalosan azt jelentették be, hogy az újabb költségvetés-kiigazítás az év vége felé lenne esedékes, valószínűleg november hónap folyamán. A pénteki kormányülést illetően pedig csak annyit mondhatunk, hogy annak időpontját ugyan megjelölhette Dăncilă kormányfő, de hogy arra ténylegesen sor kerül-e, az esetleg a csütörtöki parlamenti vita és szavazás végkimenete­lének a függvénye is lehet.

Kijelölte az „illetékest”…
Köztudott, hogy július 5-től vált hatályossá a romániai közigazgatási törvénykönyvre vonatkozó 2019/57-es sürgősségi kormányrendelet. Az is köztudott, hogy ezt a zavarosnak is nevezhető körülmények között elfogadott jogszabályt augusztus 29-én megtámadta az Alkotmánybíróságnál a nép ügyvédje. Ez utóbbi beadványában többek között azzal érvelt, hogy a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet elfogadását nem indokolta meg semmi, lévén, hogy nem következett be olyan rendkívüli helyzet, amely megalapozta volna annak halaszthatatlan voltát. Nem térnénk ki az alkotmányossági aggályok részletes ismertetésére, csupán arra utalnánk, hogy egyelőre a szóban forgó beadványt nem tűzte napirendre a taláros testület. Ilyenképpen a jogszabály hatályos, és hatályos is marad mindaddig, ameddig az Alkotmánybíróság döntésének megindokolása nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben (már amennyiben az Alkotmánybíróság azt teljes egészében elutasítaná).
Most megjelent azzal kapcsolatosan a közpénzügyi miniszternek is egy rendelete. Ama 2019/3153-as rendeletéről van szó, amely a Hivatalos Közlöny október 2-i számában jelent meg (és időközben hatályossá is vált), s amely értelmében felhatalmazta a pénzügyminisztérium kötelékeiben működő gazdasági-pénzügyi felügyeleti apparátus személyzetét a közigazgatási törvénykönyv egyes előírásai megszegése esetén a szabálysértési eljárás lefolytatására és a bírságok kirovására. (A szóban forgó felügyeletet egyébként a 2012/101-es kormányhatározattal hozták létre.) A köztulajdonban lévő javak koncesszióba, bérbe- és ingyenes használatba adásával kapcsolatos előírások megsértéséről van szó, amelyek elkövetése, illetve megállapítása esetén 5000 lejtől 15 ezer lejig terjedő pénzbírság róható ki. Amúgy a törvénykönyvnek a szóban forgó előírásai augusztus 4-től váltak hatályossá, s azok betartása fölött kell őrködjenek, újabb szolgálati feladataik révén, a gazdasági-pénzügyi felügyeleti apparátus illetékesei.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek