Valami nem klappol…

40

Sok víz lefolyt már azóta, mióta egy állítólagos miniszteri rendelet szabályozza a házi feladatok mennyiségét, s azzal egyidejűleg bőven volt „szócséplés” is. Ez az „ügy” ugyan képezheti a vita, az eszmecsere tárgyát, de ugyanakkor úgy is lehetne fogalmazni, hogy mondvacsinált üggyel állunk szemben.

Utaltunk arra, hogy egy állítólagos miniszteri rendeletről van szó, de tulajdonképpen az létezik is, meg nem is. De lássuk, miről is van szó. Úgy tudni, hogy 2016. november 28-án az akkori tárcavezető Mircea Dumitru ellátta kézjegyével a 2016/5893-as rendeletet, amely a házi feladatokra vonatkozik. Azt megküldték a tanfelügyelőségeknek, s annak előírásai országszerte vita tárgyát képezték, pro és kontra vélemények fogalmazódtak meg, de számos kétely is.

Van s még sincs rendelet
Valami azonban e miniszteri rendelet hatályossága tekintetében nem klappol, ugyanis azt mindmáig nem jelentették meg a Hivatalos Közlönyben. Márpedig egy jogszabály (beleértve a miniszteri rendeleteket is) csak akkor tekintendők létezőnek, azaz hatályosnak, ha azt nyilvánosságra hozzák a Hivatalos Közlönyben. (E szabály alól kivételt képeznek a minősített jogszabá­lyok.) E tekintetben egyébként előírást tartalmaz az alkotmány is. Ilyenképpen pedig nem túlzás azt állítani, hogy az a fránya miniszteri rendelet akár nem létezőnek is minősíthető. Amúgy a rendelet jogalapját képező törvényes előírások tekintetében is okkal és joggal fogalmazhatók meg fenntartások, lévén, hogy azok sem igen klappolnak a rendelet előírásaival.

Szemfüles tanulók
Ezt észlelte a Konstancai Tanulók Egyesülete (AEC) is, amikor nyilvánosságra hozott állásfoglalásukban azt hangoztatták, hogy a miniszteri rendelet tárgya nem tartozik az állam szabályozási hatáskörébe. Továbbá utalás van arra is, hogy sem az országos nevelési törvényben, a 2011/1-es törvényben, sem pedig a Tanulók Statútumában (amelyet egyébként a Hivatalos Közlöny 2016. augusztus 23-i számában közölt, 2016/4742-es rendelettel hagytak jóvá) nem szerepel a „házi feladat” fogalma. Ugyancsak okkal és joggal nyomatékolják azt is, hogy a miniszteri rendelet a döntéshozatali transzparenciára vonatkozó, 2003/52-es törvény előírásainak semmibevételével született meg, mindenekelőtt annak okán, hogy annak tervezetét nem hozták nyilvánosságra és nem bocsátották közvitára. Nos, ezzel az állítással bárki egyetérthet, s talán ez is a „magyarázata” annak, hogy a szóban forgó rendeletet igen nagy diszkrécióval kezelte az egykori tárcavezető, azaz azt nem „tétette közhírré”…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.