Várak, ciszterci emlékek, szász erődtemplomok

Dél-Erdély épített öröksége

47

Megjelent Székely Árpád Erdélyi-Alpok című munkájának befejező kötete. Kezünkben a könyvvel úgy fedezhetjük fel a dél-erdélyi értékeket, mintha képzett idegenvezető segítene eligazodni a látnivalók között. Honismeret, történelem iránt érdeklődőknek kihagyhatatlan.

Egy kötetben minden, ami szép és ami még látható. A szerző dedikál

Kézdivásárhely és Kolozsvár után Székelyudvarhelyen is vetített képes előadáson népes közönség előtt mutatta be kedden délután a művelődési házban legújabb kiadványát Székely Árpád, amely ismét a Déli-Kárpátok környékére vezet, de ezúttal az épített örökséget mutatja be. Ezzel a kötettel válik teljessé a kép, miután az első a Déli-Kárpátok uralkodó vonulatainak földrajzinév-anyagát vizsgálta, a második, legterjedelmesebb kötet pedig a teljes körű terepbejáráson és természetföldrajzi áttekintésen alapuló, részletes túraleírásokat tárta az olvasó elé.

Utazás a múltba
A fiatal, Székelyudvarhelyen élő földrajztanár munkáit jól ismerő szakmai közönség, illetve a természetjárás és honismeret túrák szerelmesei ezúttal sem csalódtak: látványos, művészi igényű fotókkal ellátott, szakszerű könyvet vehettek kezükbe. Az új kötet alapját jelentő fotózással egybekötött, honismereti terepbejárás 2010–2018 között zajlott, az ismertetés 131 településre és helyszínre terjed ki az egykori Hunyad és Fehér vármegyében, továbbá Fogaras- és Királyföldön. Középkori épületekkel ismerkedhet meg az olvasó a kötetet forgatva, miközben beavatást nyer a romanika, gótika és reneszánsz stílusjegyeibe, jellegzetességeibe is. Képsorozatok, templomok alaprajzai segítenek azonosítani egy-egy középkori emlék különleges, izgalmas látnivalóit, a korra jellemző építészeti elemeket, 3D-ben megrajzolt templom-modell tanulmányozásával pedig érthetővé, láthatóvá válik a különböző építési korszakok egymásra tevődése – amely a térség épített örökségének oly sok képviselőjére jellemző.

Magyar emlékek, szász csodák
A szerző különös figyelmet for­dított a magyar vonatkozású középkori műemlék épületekre, illetve a szászok földjén is fellelhető magyar vonatkozású emlékekre, amelyek egy-egy épület díszítésének alapos felfedezése során „bukkannak elő” (pl. Szent Lászlót ábrázoló freskó Szászivánfalván, magyar vonatkozású címerek a medgyesi és vin­gár­di templom zárókövein vagy a segesvári Hegyi-templom padján stb.). Természetesen helyet kapott a könyvben számtalan jól vagy jobban ismert látványosság is, mint a vaj­da­hu­nya­di, illetve a dévai vár, a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház, a kerci ciszterci kolostor romjai, a berethalmi és prázsmári evangélikus erődtemplom. De dél-erdélyi ortodox (görögkeleti) kolostorokkal, és olyan kevésbé ismert, viszont nagyon érdekes építészeti emlékekkel is találkozunk a kötetben, mint például a demsusi csűrlős sisakos román kori templom, a Kendeffy-család legendás sasfészke, a Kolcvár, hátszegi kastélyok és kastélyromok, a kisdisznódi hegytetőn álló román kori háromhajós bazilika, a darlaci és almakeréki csodálatos freskók, továbbá összetett rálátást kapunk Királyföld (mintegy 80 település) erődtemplomaira. A kötetet Nagyszeben és Brassó régi épületeinek leírása zárja.

Megörökíti azt, ami még látható
Székely Árpád túrázásai, utazásai során gyakran szakított időt a templomok, várak megismerésére is.
– Földrajzosként alaposan utánanéztem az építéstörténeti, művészettörténeti adatoknak, nagyon beleástam magam ebbe a világba, ebbe a korba, és így született meg ez a könyv, amit természetjáróknak, honismeret iránt érdeklődőknek, történelem és művészettörténet szakos egyetemi hallgatóknak ajánlok – fogalmazott a szerző a könyvbemutató után.
Terepbejárásán szerzett tapasztalatai pesszimista képet rajzolnak ki, mint mondta: a természetnek és a múltnak nincs jövője Erdélyben.
– A természetet, a tájat meggondolatlanul romboljuk, az épített örökségre nem vigyázunk. Vagy a tömegturizmus, vagy az enyészet veszélyezteti a még meglévő emlékeket, de láthatunk példát – nem is keveset – szakszerűtlen felújításokra is. Az Erdélyi-Alpok 3. Székely Árpád szerint a szebb múltra emlékeztet, mert az is könnyen meglehet, hogy tíz éven belül már nem így fog kinézni Dél-Erdély.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.