Űrök itt is, űrök ott is…

A statisztikák tükrében a bérekről, a jövedelmekről, a nyugdíjakról

24

Az országos átlagbér (a bruttó, illetve a nettó) múlt esztendei alakulásáról már többször is írtunk. Talán nem véletlenül és nem ok nélkül, s ilyen összefüggésben mindenekelőtt – és újólag – azt kell megemlítenünk, hogy 2018 azon esztendő volt, amikor is a közszférai intézményrendszerben jelentős mértékben megemelkedtek a bruttó bérek. Egyrészt annak okán, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettségek „átterelődtek” a munkavállalókra (ami egyébként érintette az egész alkalmazotti társadalmat), másrészt pedig azért, mert a 2017/153-as egységes bérezési kerettörvény előírásai értelmében számos szegmensben esedékessé vált a béremelés, s azok között lévén olyanok is, ahol annak aránya több mint számottevő volt. Az bérek ágazati alakulásáról nemrégiben beszámoltunk, ez esetben területi „profilban” közelítenénk meg a szóban forgó témakört.

Időzzünk el a nettó bérnél, mert a munkavállalót inkább az érdekli, azaz az a pénzösszeg, amelyre ténylegesen jogosul, illetve kézhez kap(hat). Nos, az elmúlt esztendőben az országos átlagos nettó bér 2696 lej volt, azaz 15%-kal több, mint a megelőző esztendei (a 2017-es átlagos nettó bér 2338 lej volt). Ha végigtekintjük a megyénkénti átlagos nettó béreket, akkor arról adhatunk számot, hogy a 2696 lejes érték körülit alig néhány megyében jegyeztek, nevezetesen Iași megyében (2644 lej) és Brassó megyében (2614 lej), s valamicskével többet, 2771 lejt, pedig Szeben megyében. A maga nemében az is érdekes, hogy az országos átlagot meghaladó értékszintet csak a fővárosban, illetve Kolozs, Temes, Ilfov és Szeben megyében értek el. Továbbá csupán két olyan megye van, ahol az átlagos havi nettó bér kvantuma meghaladta a 3000 lejt, Bukarest a maga 3483 lejével és Kolozs megye a maga 3048 lejével. Szemrevételezve a rangsort, az derül ki, hogy az első öt helyet elfoglaló megyék és az utolsó öt helyet elfoglaló megyék közt igen jelentős az eltérés, meghaladva akár az 1400 lejt is. A szintkülönbségek, illetve a nagy szórásmező a gazdasági fejlődésben megmutatkozó számottevő eltérésekkel magyarázhatók. Az szinte magától értetődő, hogy az átlagbér Bukarestben a legnagyobb, hisz a világ legtöbb országában hasonlóképpen történik, a főváros a legjobban „fizető”. Ennek megvan a maga objektív magyarázata, nevezetesen mindig is (és mindenütt) a fővárosban székelnek az államigazgatás központi hatóságai (minisztériumok, országos ügynökségek stb.), a törvényhozás, a multinacionális cégek, a nagy nemzetközi kereskedelmi bankok központjai, csúcstechnológiákat alkalmazó vállalkozások stb. Mindezek esetében köztudott, hogy magas keresetekben részesülnek vezetőik, alkalmazottaik, a magasrangú tisztségviselők, de a középvezetők is.

Növekedési arányok
A ranglistát tanulmányozva az is kiderül, hogy melyik megye hányadik helyre is került azt nem az döntötte el, hogy milyen arányban növekedett az egyikben vagy a másikban az átlagos nettó bér. Ennek is megvan a maga magyarázata: az első tíz helyet olyan megyék foglalták el, ahol a megelőző esztendők során is magas volt az átlagos bérszint, illetve viszonylag magas. Bukarest például mindig is listavezető volt, s csak a második és a harmadik hely tekintetében alakult ki némi versengés az elmúlt évtizedek során. Az tény, hogy Kolozs megye a tavaly is a második helyet foglalta el, a harmadikat pedig Ilfov, most viszont ez utóbbit megelőzte Temes megye. Lássuk a számadatokat: Bukarestben 2017-ben az átlagos nettó bér 3272 lej volt, a tavaly pedig 3483, azaz 6%-kal növekedett. Ennél jóval nagyobb arányban 14%-kal Kolozs megyében, s ilyenképpen az 2668 lejről 3048 lejre emelkedett. Temes megyében a 13%-os bővülésnek köszönhetően a szóban forgó érték 2562 lejről 2890 lejre emelkedett. Az a bizonyos 13% tette lehetővé Ilfov lekörözését, ott ugyanis csak 10%-os volt a gyarapodási arány (2610 lejről 2868 lejre). A hatodik helyre került Iași megye is hátrébb lépett, mert a 13%-os növekedésből csak arra futotta, hogy az átlagbér 2338 lejről 2644 lejre növekedjen, míg Szeben megye esetében a 20%-os növekedés lehetővé tette a felkerülést az ötödik helyre (az átlagbér 2315 lejről 2771 lejre emelkedve). Érdekességként kell megemlítenünk azt is, hogy az utolsó öt helyet elfoglalók között vannak olyanok is, amelyek esetében az átlagbér növekedési aránya nagyobb volt, mint az országos: 15%. Beszterce-Naszód megyében 16%-os, megyénkben, Hargita megyében pedig 17%-os. Ez országos viszonylatban is jelentős növekedési arány, de csak ahhoz volt elegendő, hogy Beszterce-Naszód elfoglalhassa a ranglista 38. helyét, megyénk pedig az utolsó helyről (a 42. helyről) felkerülhessen a 39. helyre. Az előbbi megye esetében a 2017-es esztendei 1815 lejről az átlagos nettó bér 2098 lejre emelkedett, megyénk esetében pedig 1796 lejről 2094 lejre. Egyébként a névjegyzék utolsó helyére Suceava megye került 2055 lejes átlagbérrel, s ez annak is tulajdonítható, hogy ott csak 10%-os volt a növekedési arány. Amúgy a növekedési arány tekintetében a csúcstartónak Mehedinți megye bizonyult a maga 24%-ával (ott a tavalyi átlagbér elérte a 2345 lejt), a második helyre pedig 23%-kal Szi­lágy megye került (ott a nettó bér átlaga 2018-ban 2327 lej volt).
A növekedési arányok tekintetében a szakelemzők úgy értékelik, hogy azok azon megyében voltak az átlagnál magasabbak, ahol jelentős arányt képviselnek a közszférában foglalkoztatottak az összlétszámon belül. Ez egyébként érvényes megyénkre is, mert például a múlt esztendő végén az állománynak mintegy 57%-át a szolgáltatásokban foglalkoztatták, azaz közel
40 000 személyt. (Ebbe a kategóriába, illetve számba belefoglaltatnak a központi és helyi közintézmények által foglalkoztatott személyek is, kivételt képezve a fegyveres testületek és a különleges szolgálatok személyzete, valamint különleges jogállású köztisztviselők.) Visszatérve a listavezetőkre nyomatékolandó az, amire már utaltunk: nem új keletű, hogy az ország néhány megyéjében mindig is nagyobb volt az átlagbér, mint az országos átlagos nettó bér. Kolozs megyében például 2009-től errefelé mindig is nagyobb volt, igaz, hogy 2015-öt követően az a pozitív irányú eltolódás felerősödött. Ez annak is köszönhető, hogy ott az IT-szektornak olyan jelentős cégei telepedtek meg, amely alkalmazottai száma esetenként megközelíti az 1000-et. Az ország iparilag egyik legfejlettebb megyéjében, Brassó megyében, ahol a múlt esztendő végén az alkalmazottak száma meghaladta az 189 000-et (mintegy 7500-al gyarapodva az év folyamán), az átlagbér 3%-kal maradt el az országos átlagos értékszinttől, azaz 2617 lej volt. (A megelőző évhez viszonyítva 13%-kal növekedve.) Az érdekességet az jelenti, hogy a Brassó megyei átlagbér az utóbbi 11 esztendő során mindig is az országos átlagnak a tőszomszédságában mozgolódott, de azt nem volt képes meghaladni. A főváros esetében viszont némileg másabb tendencia mutatkozott meg: a 2012-es esztendőben jegyzett ottani átlagos nettó bér 47%-kal volt nagyobb, mint az országos, ezt követően viszont egy enyhén csökkenő tendencia következett be. 2017-ben a bukaresti átlagbér már csak 40%-kal volt nagyobb, mint az országos átlag, a tavaly viszont százalékarányban kifejezve a különbözet 29%-ra mérséklődött. Egyébként jó tudni azt is, hogy a romániai összalkalmazottaknak 20%-át (azaz 1,01 millió személyt) a fővárosban foglalkoztatták a múlt esztendő végén. Számuk 25 000 fővel növekedve 2017 decemberéhez viszonyítva.

1000 euró felett…
A munkaügyi minisztériumtól származó adatok szerint országunkban közel 580 000 olyan alkalmazott van, akiknek 2018 végén a havi bruttó jövedelme meghaladta a 8000 lejt, illetve a nettó 4700 lejt. Szám szerint 579 525 főről van szó, akik az összalkalmazottaknak a 11,3%-át tették ki. (Hogy az 1000 euró havi jövedelmet meghaladó alkalmazottak szóban forgó száma fedi-e a valóságot, abban a magunk részéről nem lennénk biztosak, ugyanis okkal és joggal feltételezhető, hogy ez a számadat nem öleli fel a honvédelem, a különleges szolgálatok, a belügyminisztérium egyes személyzeti kategóriáit, illetve a különleges jogállású köztisztviselőket, továbbá azokat a személyeket sem, akik menedzseri vagy megbízatási szerződés alapján fejtik ki tevékenységüket. A jövedelmek tekintetében pedig a munkaügy nyilvántartása nincs tekintettel – de nem is igen lehet – a különböző ösztönzőkre, célprémiumokra és nyereségrészesedésre. Ez a szám ötszöröse azokénak, akik ezelőtt öt esztendővel 1000 eurónak megfelelő keresetet értek el havonta. Tételesen: 2014-ben 271 822 olyan alkalmazottat tartottak nyilván, aki havi bruttó keresete meghaladta a 6000 lejt, s azok az összalkalmazottaknak 5,8%-át tették ki. (Azért kell számolni több mint 6000 lejes havi bruttó keresettel, mert 2014-ben a munkáltató fizette a társadalombiztosítási hozzájárulások adott hányadát.) 2015-ben az 1000 eurónál többet keresők száma meghaladta a
338 000-et, majd 2016-ban megközelítette a 410 000-et, 2017-ben pedig 541 000 körül volt. Ezek szerint egy viszonylag látványos növekedés mutatkozott azon személyek száma tekintetében, akik havi bére, illetve keresete meghaladta az 1000 eurót.
Az Országos Statisztikai Intézetnek (INS) a bérekre vonatkozó statisztikai jelentéseiből az hámozható ki, hogy a 2018-as esztendőben hét olyan tevékenységi szektor volt, amelyek esetében a havi átlagos nettó bér meghaladta az 1000 eurót. Ezek a következők: az IT-szolgáltatások, kokszipari termékek gyártása, a földgáz- és kőolaj-kitermelés, a légiközlekedés, a biztosítási és a banki szektor, valamint a szoftverfejlesztés. Ugyanakkor Cristian Huzău humánerőforrás-gazdálkodási szakértő szerint azok a személyek (mondjuk alkalmazottak), akik havi nettó keresete meghaladja az 1000 eurót rendszerint magas szakképesítésűek (főiskolai végzettséggel, mindenekelőtt gazdasági vagy műszaki végzettséggel rendelkeznek) és egy idegen nyelvet is ismernek. Továbbá vannak olyan szakmunkási kategóriák, például hegesztők vagy szerszámlakatosok, akik havonta 1000 eurónál is többet keresnek, beleszámítva a bér jellegű és a béren kívüli juttatásokat is. Huzău szerint 2017-hez viszonyítva az 1000 eurós keresetet meghaladó alkalmazottak száma körülbelül 7%-kal nőhetett, azaz több mint 38 000 fővel. Az idén is hasonló tendencia fog érződni, mindenekelőtt egyes ipari csúcságazatokban, a logisztikai központokban, valamint az IT-szolgáltatások terén.

Nyugdíjasok is…
Említettük, hogy az alkalmazottakon kívül lehetnek olyan másabb személyzeti kategóriák, amelyek havi jövedelme meghaladja az 1000 eurót. Ez érvényes egyes nyugdíjas-kategóriákra is, beleértve a köznyugdíjba részesülőket is, de mindenekelőtt a különleges nyugdíjra jogosultakat. 2019 januárjában például több mint 9100 olyan személyt tartottak nyilván, akik különleges nyugdíjban, illetve szolgálati nyugdíjban részesültek. Mindenekelőtt az egykori bírákról vagy ügyészekről van szó, akik átlagnyugdíja 17 735 lej volt. (3653 egykori bíráról és ügyészről van szó, akik nyugdíjának jelentős hányadát az állami költségvetésből fedezik, s egy kisebb részét az állami társadalombiztosítási költségvetésből.) 854 egykori diplomata és konzul részesül szolgálati nyugdíjban, s átlagnyugdíjuk 5559 lej volt (annak döntő hányadát ugyancsak az állami költségvetésből fedezik), 812 egykori honatya részesült különleges nyugdíjban (is), az átlagérték 4400 lej lévén (ez esetben is annak több mint felét az állami költségvetésből fedezik), a légi közlekedés egykori pilótáit és repülési szakszemélyzetét megillető szolgálati nyugdíjban 1459 nyugdíjas részesült, az átlagnyugdíjuk értéke 10 844 lej lévén, annak mintegy 70%-át az állami költségvetésből fedezik. Az Állami Számvevőszék 604 egykori alkalmazottja részesül szolgálati nyugdíjban, annak átlaga 7728 lej volt (aminek több mint felét szintén az állami költségvetésből finanszírozzák). A bíróságok és az ügyészségek kisegítő szakszemélyzetét megillető különleges nyugdíjban 1811 személy részesült, de a nyugdíjátlag az ők esetükben csak megközelítette az 1000 eurót, nem érve azt el, lévén hogy annak kvantuma 4109 lej volt. Tehát ezek szerint több mint 7000 azon személyek száma, akik szolgálati nyugdíjra vagy különleges nyugdíjra való jogosultságok okán havi átlagban 1000 eurót meghaladó juttatásban részesülnek. (Átlagról lévén szó, esetenként megtörténhet, hogy a szóban forgó nyugdíjasok közt van olyan is, akinek a havi járandósága lejben kifejezve nem haladja meg az 1000 eurót.) A tisztánlátás, illetve a kellő helyzetismeret érdekében a fentiek kapcsán megjegyeznénk, hogy Hargita megyében 2018 negyedik évnegyedében a köznyugdíjrendszeri átlagnyugdíj kvantuma 1101 lej volt…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.