Ünnepi szokásokról dióhéjban

„Üdvöz légy, pünkösdi királyunk”

319

A Szentlélek eljövetelének ünnepe bővelkedik népszokásokban. A Hagyományok Háza munkatársai e tradíciók közül nyújtanak át az Olvasónak egy csokorravalót.
Pünkösd az Egyház születésnapja és egyik legnagyobb ünnepe. Az évszázadok során a népi kultúrában is előkelő helyet kapott. Talán a legismertebb szokás a pünkösdi királyválasztás: Székelyföldtől Dunántúlig elterjedt hagyomány. Igazi embert próbáló versenysorozat, az erő és a bátorság mérője, amelyben a lovaknak is nagy szerep jut. A legalkalmasabb induló egy évig a legények vezetője, bírája lesz.

A szebbik nem sem maradhat ki a játékból, ezt szolgálja a pünkösdi királynéjárás. E motívum felkeltette a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes figyelmét is, a Látogatóban szórványprogramban Erdély és a Kárpát-medence különböző tájegységeit, vidékeit járva szőtték be összeállításukba. A pünkösdi királynéjárás a leginkább az Alföldön és a Dunántúlon ismert népszokás, lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője. Kiemelt szereplője a legkisebb, legszebb lány, a pünkösdi királyné vagy más elnevezései szerint: királynéasszony, kiskirályné, cucorka.
Kalotaszegen pünkösdkor a lányok legdíszesebb ruhájukban mennek el a templomba, az asszonyok ráncba szedett hátsókötényt, kék bagaziát, muszulyt vesznek magukra. Az ünnep e vidéken némi mulatságra is alkalmat adott, a templomból kijövők a kultúrotthonban folytatták az ünneplést, nem is kurtán, három napon át.
Drávaszögben a szőlősgazdák gondosan kémlelik az eget, ha fényesen süt a nap, Hegyalja falvaiban bő szőlőtermésre lehet számítani, s a hordók is megtelnek. Rossz idő viszont semmi jót nem ígér a szőlőtermésre.
A pünkösdi dalok tárháza is bőséges, számos zeneszerzőt megihletett, Kodály Zoltán Pünkösdölőjében nyolc dallamot kötött csokorba, mintegy összefoglalva az ünnep lényegét és a szokásokat.
Piros pünkösd mozgó ünnep, május 10. és június 13. közé esik, így a népi tudatban az ünnepkör a megújuláshoz is kapcsolódik. A zöldágazáskor a legények az eladó lányok kapuit ékesítették fel, szégyen volt, ha valakié dísztelen maradt. Ezzel a hozzátartozók is tisztában voltak, így az apák, testvérek is éjjel titokban munkához láttak.
Hasonló feladat volt a májusfaállítás. Muravidéken e szép tavaszi szokásnapjainkban új értelmet kapott, az ősi szerelmi üzenet helyett ma már inkább a barátságot, az összetartozást szimbolizálja. Így a színes bokrétákkal, szalagokkal, a két ország trikolorjával díszített sudár fenyőt, a határ menti települések a határon is felállítják:Hodostól Szentlászlóig mindenütt találkozhatunk májusfával a két országot elválasztó mezsgyén.
Egy másik aktualitás, a Felvidéken, Dunaszerdahelyen, május 18–19-én tartják a magyar Táncháztalálkozót.
De ne feledkezzünk meg a jeles napok vallási tartalmáról! Kárpátalján a pünkösd elsősorban egyházi és családi ünnep, ilyenkor összejön a rokonság. A reformátusok áldozócsütörtökön konfirmálnak, majd a rákövetkező héten, pünkösdvasárnap veszik fel a fiatalok az első úrvacsorát.
Erdély és a Kárpát-medence legjelentősebb, legnagyobb tömegeket vonzó eseménye a pünkösdi, csíksomlyói búcsú, amelynek hagyományai a XVI. század óta formálódnak, s leírásuk köteteket tölt meg. A bevonulást és a körmenet rendjét a tradíciók szabályozzák, a búcsú jelmondata egyben aktuális üzenet is a magyar keresztények és a nemzet számára.

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.