Újratanulnák a mesterséget

44

Harminc fiatal megtanulhatta elődeinek mesterségét – ez volt az egyik legjelentősebb hozadéka A Hargita megyei romák kézműves mesterségeinek megőrzése címmel, a Norvég Alap – Izland, Liechtenstein és Norvégia – támogatásával lezajlott, kilenc hónapos projektnek. Az eredményekről pénteken tájékoztatta a sajtót Jóni Géza, a Gelem Gelem Egyesület vezetője.

Jóni Géza a felzárkóztatási projekt eredményeit vázolja. Statisztika és valóság Fotó: Balázs Árpád
Jóni Géza a felzárkóztatási projekt eredményeit vázolja. Statisztika és valóság Fotó: Balázs Árpád

Romániában a 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 3,3 százaléka roma, Hargita megyében, szintén hivatalosan, 3800 roma él, de a valóságban mind országos, mind helyi szinten jóval többre tehető a cigányság részaránya.
– Adataink szerint legalább 26 ezer roma él Hargita megyében, de elképzelhető, hogy mi sem vagyunk kapcsolatban minden roma közösséggel – mondta Jóni Géza, hozzátéve, hogy amíg Románia és a megye össznépessége csökken, addig a roma etnikumú személyek száma emelkedő tendenciát mutat, és egyre nagyobb szükség van a gazdasági és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, a népcsoport felzárkóztatására.
Ezt a célt szolgálta a most lebonyolított, kilenc hónap futamidejű projekt is, amelyben a Gelem Gelem Egyesület partnere Hargita Megye Tanácsa, a csíkszeredai Thália Alapítvány, valamint a Szakoktatási és Szakképzési Egyesület volt. A több mint 200 ezer lej összértékű projekt kézműves- és nyelvtanfolyamok szervezését, foglalkozás-bemutatókat és termékvásárt, fotókiállításokat és fotóalbum kiadását foglalta magában.
Vessző- és cirokseprűkötést, vesszőkosárfonást, hagyományos roma mesterségeket sajátíthatott el harminc fiatal a Csíkszeredában tartott tanfolyamokon, s amint Szederjesi Ferenc, a társszervező Thália Alapítvány vezetője elmondta, a kurzusok szervezése során derült ki, hogy diplomát nem adhatnak, ugyanis a hazai foglalkozásjegyzékben nem szerepelnek ezek a mesterségek. Ugyanakkor az esetleges vállalkozásindítást is nehezíti, hogy a 16 évesek még nem jegyeztethetik be.
A megyénkbeli romák csekély hányada beszéli a romani nyelvet. Vannak települések, ahol egyáltalán nincs a romanit beszélő cigány, máshol, pl. Tekerőpatakon, arra is van példa, hogy iskolába induláskor a gyermek csak az anyanyelvén beszél és a magyar nyelvet nem ismeri. Éppen az előbbiek miatt tartották fontosnak a projektgazdák romani nyelvkurzus szervezését is, amelyen tíz fiatal és öt felnőtt vett részt.
A tanfolyamokkal párhuzamosan hagyományos roma foglalkozások is bemutatkoztak a csíkszeredai Művészetek Házában: csatornakészítésből, nemesfém-feldolgozásból, vedrek és kazánok készítéséből, valamint cigánytáncokból nyújtottak ízelítőt az érdeklődőknek a projektben részt vevő falvak roma lakosai. A rendezvényeken készült fotókat – elsősorban Ádám Gyula felvételeit – húsz településen mutatták be a nagyközönségnek, ugyanakkor egy fotóalbum is megjelent 1600 példányban.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy nemcsak a romák reális számáról nincs statisztika, hanem arról sem, hogy mennyien művelik közülük valamelyik hagyományos foglalkozást, vagy hányan dolgoznak külföldi szezonmunkán.
– Műhelyeket kellene létrehozni – mondta Jóni Géza –, piacot biztosítani a kézműves termékeknek. Ez mind hozzájárulhatna a romák életszínvonalának emeléséhez, de egyetlen roma-projektet sem lehet lebonyolítani az adott település polgármesteri hivatalának részvétele nélkül, a hivatalok pedig gyakran elzárkóznak az ilyen jellegű kezdeményezésektől.

Daczó Katalin

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.