Újraélesztenék Székelyföldön a mangalicatenyésztést

Feltérképezik az állatállományt

243

Ugyan 2011-ben megalakult Hargita megyében a Mangalicatenyésztők Egyesülete, viszont néhány rendezvény után megszűnt a tevékenységük. Nemrég újratervezés történt, ismét van remény arra, hogy törzskönyvezett állatokkal javítsák fel az állományt és visszahozzák a köztudatba a világhírű mangalicát.

Ébredő remények. Jó üzletág lehetne a mangalicatenyésztés Fotó: Sinka Arnold

A mangalica ősi magyar zsír­sertés, testét göndör szőr­köntös borította. 1833-tól a szerb sumadia sertéssel történt a fajta nemesítése. A mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek.
Sinka Arnold malomfalvi és Kolumbán Dávid csekefalvi tenyésztő kezdeményezésére újraalakult a Mangalicatenyésztők Egyesülete, új tagokat toboroztak, vezetőségváltás is történt. Így került az egyesület élére Kolumbán Dávid, Sinka Arnoldot pedig alelnökké választották, Jakab Ernő állatorvost pedig titkárrá. – Elindítottunk egy folyamatot, felvettük a kapcsolatot a magyarországi Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével és annak elnökével, Tóth Péterrel, többször találkoztunk, jó kapcsolat alakult ki. Együttműködési megállapodást írtunk alá, hogy segítjük egymást, de főleg ők minket, hiszen szakmailag még nem sokat tudunk mi hozzátenni. A magyarországiak már a kilencvenes évek elején megalapították az egyesületet és nagy tapasztalatuk van a tenyésztésben is – résztelezi Sinka Arnold.
A magyarországi egyesület segítségével szőke és vörös törzskönyves mangalicákat hoztak be az országba, folyamatban van a kanok behozatala is és hamarosan elkezdik az állomány szaporítását.
„A magyar kormány Erdély-szinten elindította a falugazdász-hálózatot, Székelyföldön a legtöbb falugazdászt foglalkoztató szervezet a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, amely három magyar megye – Hargita, Kovászna és Maros – tanácselnökének a közreműködésével jött létre. Szakmai, szaktanácsadói hálózatként működik, szakemberek bevonásával. Én is csatlakoztam ehhez a hálózathoz, én képviselem a mangalicatenyésztéssel kapcsolatos teendőket. A hálózathoz számos szakterületet képviselő személy tartozik, külön szakember foglalkozik a szarvasmarha-tenyésztéssel, tejkontrollal, területalapú támogatással, húsmarhával, kecskével, juhokkal stb. Az én feladatom többek közt feltérképezni a mangalica állatállományt a három székelyföldi megyében” – vázolja a teendőket a szakember, aki úgy tudja, nemcsak Magyarországon, nálunk is őshonos a mangalica, szüleitől hallotta, hogy gyerekkorukban sok helyen fellelhető volt a göndör szőrű disznó. Jóval később jelent meg a báznai, vagy népies nevén kendős disznó.
– Régen nálunk is létezett legelőre kijáró disznócsorda. Ha otthon, pajtában tartjuk, nagyon zsíros lesz, a mangalica számára az extenzív tartás az ideális, hogy le tudja mozogni a zsírt. Vita tárgya az is, hogy a mangalica koleszterinmentes-e vagy sem. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy ha extenzív tartásban van, akkor kiváló minőségű húst kapunk, és az sem mindegy, hogy a vágósúlyt három hónap vagy egy év alatt éri el. Minél lassabban növekedik, annál ízletesebb lesz a húsa. A mangalica húsa márványos, a szövetek közé is beépül a zsír, ezért kiváló sonkának is, például ez a fajta a spanyol sonkák alapja.
A falugazdászok a jövőben számos gazdafórumot szerveznek a falvakban, megismertetik a szervezetet és arra buzdítják a gazdákat, hogy bármilyen kérdéssel forduljanak a szakembereikhez bizalommal.
– A gazdafórumokon feltérképezem, hogy van-e a gazdák közt mangalicatartó, felveszem velük a kapcsolatot és mindenkit meglátogatok. Aki igényli, behozzuk a rendszerbe, a minőségi állatállomány felépítése a cél, azáltal, hogy törzskönyvezett állatokat hozunk be. Ha mindez sikerül, akkor az értékesítés lenne a cél, piacra vinni vagy az állatot, vagy a kész terméket – magyarázza Arnold. Remélhetőleg rövid időn belül lesz a környéken vágóhíd, Székelykeresztúron, Oroszhegyen is tervezik, Székelypálfalván is nekifogtak a létesítéséhez, de elapadtak a források. Udvarhelyszéken volt próbálkozás öt közbirtokosság összefogásával, de egyikük kilépett, és egyelőre stagnál az ügy. Sinka Arnoldnak több terve is van, bár ezekről úgy gondolja, még korai beszélni.

Nagyálmos Ildikó

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek