Újra felfedezni a népi feredők hangulatát

22

Rég nem tapasztalt érzés kerített hatalmába a Homoród­ka­rácsonyfalva határában életre hívott Dungó-feredőben. Itt a természet olyan szorosan kapcsolódik össze az emberrel, hogy a süket is meghallja a környező mezők, erdők hívó szavát, megérzi a csend és víz gyógyító erejét.

Egyenesen a természet kebelébe érkezik a látogató a karácsonyfalvi határban kialakított feredőben. Friss széna illata lengi be a levegőt, akármerre nézünk, a szemnek kellemes zölddel találkozunk. Körben mezők és erdős dombok megannyi vadvirággal. Nem véletlenül tartották úgy a régi öregek, hogy aki megfürdik itt, ebben a vízben, meggyógyul teste, lelke.

A hagyományokhoz nyúltak vissza a karácsonyfalvi lelkes kezdeményezők, amikor újraélesztették a múlt század közepén enyészetté vált népi fürdőt. A patak túloldalán egykoron létező régi feredőnek ugyan már nyoma sincs, de a víz megmaradt, és ez épp elegendő volt az újrakezdéshez.

A csendes környezetben kialakított területen egy kis oázist hoztak létre azok számára, akik nem a zajos és zsúfolt wellnessközpontokba vágynak, hanem az egyszerűség nagyszerűségét keresik a természet közelében. Itt csupán azok a szabályok érvényesek, amelyek emberségünkből fakadóak, a tisztaság és környezetünk megőrzése, az egymás iránti tisztelet. Már a bejárati kapu, amely Péter Alpár képzőművész alkotása, telitalálat. A fürdő területén is annyira természetes minden, hogy ha – Orbán Csaba szerint – a jövőben nem figyelnek eléggé oda, a természet könnyen visszahódíthatja.

Az először 2006–2007-ben fürdőépítő kalákában létesített Dungó-feredőt tavaly nyitották meg, de szombaton, augusztus 29-én a teljes felújítást követően jött el a tényleges megnyitó ideje: az ízléses, tájba illő épületek, kikövezett sétányok, többféle célra használatos medencék (jéghideg lábáztató, fűtött, iszapos), népi motívumokkal és bölcsességekkel ellátott táblák megfelelő helyükre kerültek.

A közösségépítő helybéli Orbán Csaba, akinek nagy szerepe volt abban, hogy sikerült újraéleszteni a fürdőt, tudja, hogy egy falu többet jelent, mint csupán annak lakói, mert közösség az, amelynek tagjai hozzájárulnak a közös érdekek és célok eléréséhez. Ünnepi megnyitóbeszédében kiemelte: egy helység határát nemcsak földrajzi fekvése határozza meg, hanem kulturális hagyományai és szellemi értékei. 

– Mi a globalizálódást próbáljuk úgy felfogni és úgy viszonyulni hozzá, hogy az ne elfojtsa a helyi értékeket, hanem megmutassa azokat a sajátosság méltósága jegyében – mondta örömmel a megnyitón. 

Története régi időkre nyúlik vissza

Orbán Csaba részletesen ismertette a feredő történetét: Homoródkarácsonyfalva határában, a Dungó-domb mögött a Sóspatak völgyében ma is feltörő gyógyforrást az irodalomban először Orbán Balázs említi. A forrás vize, a faluból Oklánd felé menet mindjárt balra az úttól 600-700 méterre levő Dungó-domb mögötti mocsaras-ingoványos területről tör fel, ami a falubeli öregek szerint rég ismert. Fürdőépítő jó szándék is régóta létezik. Az első deszkaépület 1911-ből való és 1913-ban az Erdély című turistalap számol be az új homoródmenti fürdőről. 1921-ben Vass Albert oklándi gyógyszerész dr. Ruzitska Béla egyetemi tanárral elemezteti a fürdő vizét, mely sós, nátrium-bikarbonátos, kalcium-magnézium tartalmú, hypotonvíz, és idült mozgásszervi, nőgyógyászati panaszokra, valamint ivókúraként idült gyomor-, bél-, máj- és epeút-bántalmakra javallott. Továbbá ismeretes 1920-ból egy vállalkozó 20 évre szóló bérleti ajánlata, mely szerint a könnyebb hozzáférhetőség kedvéért a gyógyvizet az út mellé szándékozott vezetni, de az ajánlatot a falu elöljárósága visszautasította. 1923-ban a fürdőt kijavítják. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület természettudományi szakosztályának 1932-es közleményeiben Bányai János ismerteti a fürdő történetét és földtani értékeit: „a forrás a többi erdélyi primitív fürdőhöz hasonlóan deszkamedencében foglalva egypár vetkező kabinnal van befoglalva, s a környékbelieknek kedvenc kirándulóhelye lett. A fürdő különben a patak bal partján fekszik. Az iszapot most is állandóan felszínre hozó forrás a Dungó-hegy tetejéhez van közel. Egy hatalmas iszapvulkán évezredes működésének az eredménye tehát a domb.” Az 1954-ben a helyi tanács által felújított és működtetett fürdő, melyet a helybéliek és a szomszédos falvak lakói látogatnak, az 1977-es földrengésig létezett, mára teljesen eltűnt. A jelenlegi fürdő felújítását a homoródkarácsonyfalvi közbirtokosság kezdeményezte. Eldöntötték, hogy önerőből és bevont külső források révén a valamikori Dungó-feredőt felújítják, védetté nyilváníttatják és gondját viselik. A homoródkarácsonyfalviak régi álma, a 2006–2007-ben fürdőépítő kalákában létesített és 2019-ben kalákában felújított Dungó-feredőnél az önerőből végzett munkálatok révén, idén beteljesedett.

Az elfáradt ember itt megélheti a gondviselést 

– Felemelő a feltámadt Dungó-feredőnél lenni mindenekelőtt azért a biztonságérzetért, amit a megvalósítás bizonyossága nyújt: a hitében némileg megrendült, elfáradt ember megélheti itt a lehetséges gondviselést. Mert ez az a hely, ahol megtörtént a csoda: az összefogás, az alkotás és az értelmes cselekedet közös akarása révén. Meggyőződésünk, hogy a Dungó-feredő felújításával Homoródkarácsonyfalva olyan értékmentő tevékenységet fejtett ki, valamint a feredő közlétesítményként való működtetésével olyan értékmegőrző tevékenységet folytat, melyre csak egy önszerveződő, öntudatos és büszke közösség képes értékeinek védelme és közkinccsé tétele érdekében – mondta Orbán Csaba, hozzátéve: hisszük, hogy itt mindig csak tiszta hangok szólalnak meg, melyek hirdetik az emberi szeretetet, a kölcsönös megértést, a megbecsülést és az egymásrautaltságot.

A Dungó-feredő felújítása bizonyítja: összefogással és együttműködéssel, a tájban rejlő értékek megőrzésével és az örökség tiszteletben tartásával lehet úgy építkezni, hogy az a ma itt élő közösség javára váljon. Ezért köszönetét fejezte ki a felújításban, a kalákákban részt vállaló összes lelkes, önzetlen résztvevőnek és támogatónak.

Cseke Miklós, Oklánd polgármestere az elmúlt másfél évtized alatt elvégzett munka nehézségéről, a kudarcok legyőzéséről beszélt.

– Adja Isten, hogy ez a hely a pihenés és megnyugvás helye legyen, mindenki találjon itt csendre és békességre – mondta a község elöljárója.

Benedek Enikő, a Dungó Kulturális Egyesület vezetője arról beszélt, nem bánták meg, hogy annak idején felvette egyesületük a Dungó nevet, hiszen már nemcsak a rendezvényeken viszik tovább e nevet, hanem büszkén elmondhatják: valóban létezik a fürdő, ahová ezentúl bárki kimehet. Enikő szíve csücske a fürdő területén lévő Teaház, amely mellett gyógynövényes kertet és tűzhelyet is kialakítottak. 

Benedek Mihály unitárius tiszteletes hálát adott ezért, hogy voltak jóakaró emberek, akik „lelkük jóságával, önzetlenségükkel jöttek és tettek a feredő létrehozásában”. 

– Kevés jó ember is elegendő, hogy szép eredményeket mutassunk fel. Áldott legyen a gondviselő Isten, az ő jóságával, szeretetével őrködjön mindig e Dungó-feredő fölött – adta áldását a helyi létesítményre.

Az ünnepélyes megnyitó után a tiszteletes és a polgármester egy régi hagyományt ápolva – mindenki vidulására – ruhástól merült a medencébe, majd a vendégek is sorra kipróbálták a merülőket, beleértve a reumának és ráncoknak is jót tevő feketeiszap-pakolást. Rövid idő alatt jóízű baráti beszélgetések színhelyévé változott a fürdő. Közben a jó hangulatról a helyi fúvósok gondoskodtak.

A bekerített területen sátorozásra is van lehetőség, ugyanakkor egy játszótér létrehozását is kezdeményezik a helyiek, amelyet csakis kalákában, gyerekeket, szülőket, nagyszülőket bevonva képzelnek el. A tervek szerint a fürdő nyári hónapokban reggel kilenctől este kilencig tart nyitva. A homoródkarácsonyfalviak szeretettel várnak maguk közé minden jószándékú embert.

Hozzászólások lezárva.