Újból konszenzus, de újabb döntés…

50

hecser_szerzokep_szines-1024x756Tegnap az Adótörvénykönyv elfogadásának (vagy inkább újra elfogadásának?) ügyében egy újabb epizód, illetve „nekifutás” következett be: a képviselőház elnökének irodájában találkoztak a parlamenti pártok csúcsvezetői, hogy a múlt csütörtöki technikai jellegű konzultációt követően meghozzák azt a „végső politikai döntést”, amit Liviu Dragnea, a kormánypárt ideiglenes elnöke kényszerített úgymond ki. Emlékeztetnénk: ezzel az ürüggyel torpedózta meg Dragnea Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnökének diszkrét segédletével a hét elejére összehívott rendkívüli parlamenti ülésszak munkálatait. Az feltételezhető volt, hogy egyes pártok, illetve azok képviselői a múlt csütörtöki konzultáción már eleve nem kívántak heves vitába bocsátkozni – „nesze semmi, fogd meg jól” alapon írtak alá egy elég vézna egyezményt, amely értelmében 2016-ban az általános áfakulcsot a jelenlegi 24-ről 20%-ra mérsékelnék (és nem 19%-ra), az üzemanyagokra kivetett 7 eurócentes különleges jövedéki adó kivezetésére pedig csak 2017. január 1-től kerülne sor. Ez a két javaslat/indítvány került volna terítékre a hétfői rendkívüli parlamenti ülésszakon, de mint arra már utaltunk, azt elnapolták. Akkor született meg az az ugyancsak Dragnea által megfogalmazott javaslat is, mely mentén tegnapra összehívták a parlamenti pártok csúcsvezetőit. Az alig másfél órás megbeszélésre zárt ajtók mögött került sor, de minden jel arra mutat, hogy az jó hangulatban zajlott le, úgy is fogalmazhatnánk, hogy annak munkálatait „vállveregetés” jellemezte. Erre engednek következtetni a találkozót követő nyilatkozatok is. Például Gabriel Oprea, az UNPR elnökéé (aki egyébként már „félidőben” távozott): „A párbeszéd építő jellegűnek bizonyult, megteremtődött az összhang”. A liberális párt társelnökei, Alina Gorghiu és Vasile Blaga megelégedésüknek adtak hangot a kialakult konszenzus kapcsán, s már-már megdicsérték Liviu Dragneát a magas szintű megbeszélés kezdeményezéséért. Ilyen körülmények között talán az sem véletlen, hogy a nyilatkozatok tekintetében is Dragnea volt a hangadó, aki elsőként ismertette a megbeszélések eredményeit. De lássuk a konkrétumokat: január 1-től az általános áfakulcs 20%-ra mérséklődik, s majd egy második szakasz keretében, 2017. január 1-től száll lejjebb, 19%-ra; a 7 eurócentes különleges jövedéki adó kivezetésére nem a jövő esztendőben, hanem 2017. január 1-től kerül sor; hasonlóképpen 2017. január 1-től szűnik meg az építményekre kivetett adó (az oszlopadó), kivételt képezve a mezőgazdasági különleges építmények, amelyek esetében ezt az adót már 2016. január 1-től kivezetik; az osztalékadó 5%-ra való mérséklése is csak 2017. január 1-től következik be; az egészségbiztosítási hozzájárulás megállapításának felső értékszintje ugyancsak 2017. január 1-től lesz bevezetve, olyképpen, hogy az legfeljebb az országos átlagos bruttó bér ötszöröse legyen. Ebből a felsorolásból az olvasható ki, hogy ugyan lesz a jövő esztendőben „adólazítás”, de nem olyan mérvű, mint amilyen a parlament által június végén elfogadott Adótörvénykönyvben szerepelt. Érdemes utalnunk a kialakult konszenzus összetevőire: az építményadó kivezetésének elhalasztását a liberálisok szorgalmazták, az ALDE egyik társelnöke, Daniel Constantin viszont elérte azt, hogy ennek az adónak a hatósugarából már 2016-ban kikerüljön a mezőgazdasági szektor. A kormánypártról pedig eleve tudni lehetett, hogy mindenekelőtt a 20%-os áfakulcs mellett fog kiállni, hisz eredetileg is azt javasolta. Tehát mindenki kapott valamit. Az építményadó tekintetében az elfogadott kompromisszumot követően fenntartás fogalmazható meg: azt bizonyára nem fogják üdvözölni egyes tekintélyes üzleti körök, mindenekelőtt annak diszkriminatív jellege okán, arról nem is beszélve, hogy az elsősorban a külföldi érdekeltségű gabona-nagykereskedelmi cégeknek fog kedvezni. Ami pedig az egészségbiztosítási hozzájárulásokat illeti, okkal feltételezhető, hogy a jövedelmi felső határ korlátozására egyelőre azért nem kerül sor, mert a hozzájárulás címén befizetett pénzösszegek nem repesztik szét az egészségbiztosítási költségvetés kasszáját. Még akkor sem, ha a kormányfő igen jelentős megtakarításokkal kérkedik. Amúgy az elmúlt napokban mellékzörejek is jelentkeztek a tegnapi találkozó napirendjét illetően: a Romániai Municípiumok Egyesülete (AMR) ügyvezető elnöke, Ilie Bolojan szerdán arra szólította fel a résztvevőket, hogy az Adótörvénykönyvbe foglaltassanak bele egy olyan előírást, amely értelmében lehetővé váljon a gondozatlan ingatlanok és területek felüladózása. Továbbá vezessék vissza a helyi költségvetést megillető idegenforgalmi adót. Egyébként a kormányfő, a kormány is kilátásba helyezett egy, a majdani Adótörvénykönyvet érintő jogszabályt, a vendéglátóiparban bevezetendő sajátos adóra vonatkozóan.
Állítólag a jövő héten elfogadják az Adótörvénykönyvet, legalábbis ebben bíznak a tegnapi találkozón jelen lévő pártvezetők. Az igaz viszont, hogy Alina Gorghiu tett egy halk megjegyzést: „Szeretném tudni azt az időpontot, amikor a törvény meg fog jelenni a Hivatalos Közlönyben”…

Hecser Zoltán

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.