Újabb megszorító intézkedésekre van szükség

61

Hargita megyében a tanügyi rendszerben dolgozók éves bére 80 százalékának kifizetésére lesz elegendő a jelenlegi béralap, a kormány képviselői szerint pedig idén nem lesz bérkiegészítés – tudtuk meg Görbe Péter főtanfelügyelőtől. A gyermeklétszám alapján megszabott országos fejkvóta-rendszer nem fedezi a megye oktatási intézményeinek bérköltségét.

Görbe Péter főtanfelügyelő. Nagyobb fizetés kevesebbnek Fotó: László F. Csaba

A januárban elfogadott kormányhatározatban rögzített fejkvóta-rendszerben foglaltak jelentős mértékben eltérnek a megye tanügyi hálózatának adataitól, ezért a következőkben minden iskola igazgatóját, főkönyvelőjét és főtitkárát egy asztalhoz ültetve átvilágítjuk a tanintézmények pedagógiai, didaktikai és kisegítő személyzetét, és ahol lehet, lefaragunk a költségekből – nyilatkozta lapunknak a főtanfelügyelő.
Görbe Péter kerülte azt a kijelentést, hogy ez konkrétan újabb elbocsátásokat jelent, de kérdésünkre nem tagadta, hogy néhány iskola esetében fennállhat ez.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint idén a kormány 244 millió 569 ezer lejt különített el Hargita megyének a bérköltségek fedezésére, ez az összeg azonban az éves fizetések 80 százalékát teszi ki, a márciusra tervezett 20 százalékos béremeléssel együtt.
– Nem szeretnénk újabb személyzetcsökkentéshez folyamodni, azonban mint a gyermekek oktatásáért felelős szakembereknek azt is meg kell gondolnunk, hogy a tanítás minőségének a rovására osztályokat vonjunk-e össze, vagy a didaktikai, illetve a kisegítő személyzetet csökkentsük, ahol lehet. Gondolom, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a diákok és a tanítás minőségének az érdekeit fogjuk szem előtt tartani – szögezte le a főtanfelügyelő.
Görbe Péter szerint a kormány által megszabott fejkvóta-rendszernek főként a városi iskolák személyzeti struktúrája nem felel meg.
– Külön meghatározott számok érvényesek a vidéki és a városi környezetben működő iskolákra, Hargita megye esetében a didaktikai személyzet struktúráját kell átnézzük, itt ugyanis nagy az eltérés az országosan meghatározott átlaghoz képest – részletezte.
Az országosan meghatározott fejkvóta-rendszer a városi iskolák számára a következőt írja elő: egy pedagógus legkevesebb 15,8 diákot kell ellásson, egy nem didaktikai személyre (könyvelő, titkárnő, könyvtáros stb.) 110, egy kisegítő munkásra pedig 61 gyermek jut.
Ehhez képest Hargita megye városi iskoláiban 1 pedagógusra 12,59 diák jut, egy nem didaktikai személy 66,98 gyermeket lát el, a kisegítő személyzetnél pedig egy az 56,35-höz az arány.
– Nagy az eltérés az országos átlaghoz képest a megye nem didaktikai személyzetének. Ez azt jelenti, hogy míg például országos szinten az az elvárás, hogy egy városi iskolában110 diák után egy nem didaktikai személyt alkalmazzon az iskola, Hargita megyében minden 66, 98 gyermekre jut egy személy – közölte Görbe.
A vidéki iskolák esetében az országos átlag: egy pedagógusra 13,35 gyermek, 1 nem didaktikai személyre 166 diák, 1 kisegítő alkalmazottra pedig 61 tanuló jut.
Hargita megyében a vidéki iskolák esetében jelenleg a következő az arány: egy pedagógusra 12,38 diák, 1 nem didaktikai személyre 123,58 gyermek, egy kisegítő személyre pedig 53,05 gyermek jut. Itt is van tehát módosítanivaló.
A főtanfelügyelő szerint tehát főként a nem didaktikai személyzet arányán kell változtassanak az iskolák, egyelőre ugyanis arra nincs biztosíték, hogy a kormány meggondolja ma­gát, és az év második felében bér­kie­gészítést kap Hargita Megye Tanfelügyelősége.
– Tavaly sem volt elég a megye tanügyi alkalmazottainak a bérére központilag meghatározott béralap, de akkor kiegészítést kaptunk. Idén azonban figyelmeztettek, hogy bele kell férnünk az éves keretbe – hangsúlyozta Görbe.

Pál Bíborka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.