Újabb kormányrendelet…

Ismét napirenden a II-es nyugdíjpillér

81

Az elmúlt esztendő utolsó munkanapján villámcsapásszerűen meghozott és a Hivatalos Közlönyben sebtében megjelentetett 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletről, annak egyes előírásairól az elmúlt hónapok során többször is írtunk. Nem véletlenül és nem ok nélkül, mert az éles visszhangot váltott ki, s talán mondanunk sem kell, hogy azok jellege bíráló, kifogásoló volt, az érintett entitások számos fenntartást és bírálatot fogalmazva meg. Ugyanakkor egyes érdekképviseletek követelték annak visszavonását, illetve azonnali módosítását vagy a hatályba léptetés elhalasztását. A kormány is elbizonytalanodott, rádöbbenve arra is, hogy meggondolatlanul és elhamarkodva hozták meg ezt a jogszabályt…

Nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kormány belelendüljön egy ugyancsak körülményesnek és botladozónak mutatkozó kiigazítási, illetve helyreigazítási folyamatba. Az elmúlt időszakok során több ilyen jellegű sürgősségi kormányrendelet jelent meg, legutóbb a Hivatalos Közlöny május 31-i számában és az azelőtti napon elfogadott 2019/38-as sürgősségi kormányrendelet. A kormány általi elfogadást követő sajtótájékoztatóján Eugen Teodorovici pénzügyminiszter némileg enyhítve eddigi magabiztos hangvételén, félszájjal elismerte, hogy valóban jobb lett volna, ha a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet tervezete kapcsán egyeztettek volna az érintett/érdekelt entitásokkal, azok érdekképviseleteivel, a piaci szereplőkkel (mindenekelőtt a pénzpiaci szereplőkkel) és kikérték volna a szaktekintélyek véleményét is. Késő bánat, s nem sok értelme azok után szabadkozni, miután a kormányrendelet a gazdasági-pénzügyi tevékenység számos szegmensében zűrzavart okozott és esetenként okoz továbbra is. Itt van például a ROBOR ügye, amelyet az Első Lakás Program hitelfolyósítási folyamata keretében egy új mutatóval, a fogyasztói hitelek irányadó mutatójával (IRCC) kívántak helyettesíteni a 2019/19-es sürgősségi kormányrendelet révén. Időközben kiderült, hogy ez feltételezi másabb jogszabályok módosítását is. (Ez egyébként bekövetkezett egy, a múlt csütörtökön elfogadott kormányhatározat révén, de az még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben.)
Annak idején talán a legnagyobb tiltakozást, felháborodást a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletnek a privát ügykezelésű nyugdíjalapra vonatkozó 2004/411-es törvényt módosító és kiegészítő előírásai váltották ki.

Ismét „megérintve” a magánnyugdíjalap
Egy ideig úgy tűnt, a pénzügyminisztérium, a kormány nem mutatkozik hajlamosnak a szakmai kifogások megszívlelésére. A minap megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében azonban erre mégis sor került, méghozzá oly módon, hogy a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet révén bevezetett egyes új, illetve módosító jellegű előírásokon puhítottak, illetve azokat átfogalmazták. Mi több, pontosítottak egy fogalmon is, nevezetesen egy nyugdíjalap jövedelmezőségi rátájának a definiálásán. Továbbá pontosítottak a törvény ama előírását illetően is, hogy mi is értendő a társult személy fogalmán, illetve kit is képvisel az. Ezek mind technikai jellegű problémák, de az alapkezelők szempontjából – és közvetve a II-es nyugdíjpillérbe befizetők szempontjából – fontos az, hogy lazítottak azon a kötelezettségen, miszerint az ügykezelőknek kötelező módon befektetést kell eszközölniük a kormány által jóváhagyott PPP stratégiai beruházási projektekbe is. Ezt olyan értelemben, hogy az ilyen projektek megvalósítására hivatott társaságok által kibocsátott részvényekbe és kötvényekbe vagy infrastruktúrára szakosodott beruházási alapokba kell befektetniük, de csak a nyugdíjalap aktívái összértékének a 15%-áig. Úgyszintén az ügykezelőknek módjukban áll ezentúl „megcélozni” másabb befektetési lehetőségeket is. Teljesen átfogalmazódott az a megszorító és már-már ellehetetlenítő előírás is, amely a minimális törzstőkéről rendelkezik. Az új megszövegezés értelmében a szóban forgó törzstőke a folyó év végén a megelőző naptári évben átutalt hozzájárulások 8%-ának kell megfeleljen (lejben kifejezve, de az csökkentve az infrastrukturális befektetések részarányával arányosan). Ugyanakkor egy magánnyugdíjalap ügykezelése megkövetelte minimális törzstőke az ügykezelői entitás létrehozásának időpontjában 4 millió euró kell legyen. A törzstőke ilyenképpen történő képzése úgymond lazább, mint ahogy arról rendelkezett annak idején a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet, s amelynek a szóban forgó előírását a 2019/19-es sürgősségi kormányrendelettel felfüggesztették május 31-ig. Ebből a tényállásból pedig az is kikövetkeztethető, hogy a kormánynak feltétlenül lépnie kellett a múlt hét végéig.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek