Újabb harminc személy

37

A vagyonosodási vizsgálat nem új keletű, hisz azt még a Boc-kormány idején kilátásba helyezték, és megszületett annak jogi háttere is. Érdembeli eredményeket azonban nemigen sikerült felmutatni. Az elmúlt esztendő augusztusában az Országos Adóügynökség (ANAF) azt közölte, hogy vizsgálódást kezdenek azon magánszemélyekkel szemben, akik az előzetes elemzések tükrében kockázatot jelentenek. Majd decemberben egy olyan közlemény látott napvilágot, hogy tíz ellenőrzött „igen vagyonos” magánszemély esetében több mint húszmillió eurós vagyont állapítottak meg, s azokat különböző számlákon és pénzügyletek révén próbáltak eltitkolni. Ezt az ellenőrzést egyes személyek esetében büntető eljárási feljelentések is követték…

Az Országos Adóügynökség (ANAF) nemrégiben kinevezett új elnöke, Dra­goș Doroș a múlt hónap végén jelentette be, hogy az elkövetkező idősza­kokban újabb harminc igen nagy vagyonnal rendelkező személy felülvizsgálatára kerül sor. (Amikor nagy vagyonról van szó, több mint húszmillió euróról beszélhetünk a már említett harminc személy esetében. Legalábbis ez derült ki Doroș elnök nyilatkozatából.) Utalt arra is, hogy bekerülhet az illetékes pénzügyminisztériumi szerv látókörébe még 319 olyan személy, akik fiskális kockázatot képezhetnek, s köztük vannak „szegény cégek” tulajdonosai, egyes előadóművészek, mindenekelőtt énekesek. Az ilyen típusú felülvizsgálatnak megvan a maga sajátossága, és az arra vonatkozó eljárást pontosan rögzíti a hatályos jogszabályozás. Így például az előzetes vizsgálódásról az érintett személyt nem értesítik, s amikor beigazolódni látszanak bizonyos feltételezések, akkor kerül sor a „közvetlen kapcsolatfelvételre”. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a Hivatalos Közlöny április 18-i számában jelent meg az adóügynökség elnökének ama 2016/1162-es rendelete, amely révén jóváhagyta a személyes fiskális helyzetének felülvizsgálata alá vont magánszemélyek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó chartá­ját. Ennek a rendeletnek a meghozatalára az Adóeljárási Törvénykönyvre a 2015/207-es törvény vonatkozó előírásai alapján került sor. (Egyébként is ez a jogszabály, amely alapján a szóban forgó jellegű felülvizsgálatot/ellenőrzést elvégzik az adóügynökség illetékes felügyelői.)Nem térnénk ki ennek a viszonylag terjedelmes rendeletnek a részletes ismertetésére, csupán arra utalnánk, hogy abban hét kötelezettség és tizenkét jogosultság van feltüntetve, s azoktól nem tekinthet el sem a látókörbe bekerült magánszemély, sem pedig az adóügynökség ellenőrzést végző szakértői. Amúgy érdemes elolvasni ezt a chartát, mert abból az is kiderül, amit sokan eddig is tudtak, nevezetesen az, hogy a hatóság illetékesei nem járhatnak el kényük-kedvük szerint.

Kockázati tényezők
Már a köznyelvbe is belekerült a „fiskális kockázat” fogalma. Ennek ellenére azzal sokan nincsenek tisztában, ilyenképpen vagy eltúlozzák, vagy minimalizálják a dolgokat. Így pedig megtörténhet, hogy olyan személyt tartanak vizsgálatra „érdemesnek”, aki esetében ez nem vetődik fel, mármint a vizsgálat indokoltsága. Romániában több mint 14 millióra tehető azon magánszemélyek száma, akik megadózandó jövedelmet érnek el. Eleve helytelen lenne feltételezni, hogy azok mindegyike jelenthet valamelyes kockázatot. Így például nemigen az a személy, akinek kizárólagos jövedelmi forrása a bér, s abból a munkaszerződése alapján levonják a jövedelmi adót és a különböző társadalombiztosítási hozzájárulásokat. Tehát ebben az esetben nemigen feltételezhető, hogy olyan jövedelmi forrása van, amelyet eltagad az adóhatóság elől. Az viszont nem kizárt, hogy olyan törvénytelen tevékenységet is folytat, amely révén jövedelemhez jut, de az ilyen esetek rendszerint a bűnüldöző szerveket „érdeklik”. Térjünk vissza azokhoz az esetekhez, amikor fennáll a fiskális kockázat. Az adóhatóság rendszerint ráfigyel azokra, akik saját cégüket több mint 200 000 lejjel hitelezik meg, vagy azokra, akik olyan javakat, illetve épületeket vásárolnak, amelyek értéke meghaladja a 70 000 eurót, olyan banki betétekkel rendelkeznek, amelyek meghaladják a 150 000 lejt, továbbá olyan autókat vásárolnak, amelyek értéke meghaladja a 25 000 eurót. Ez esetben sem arról van szó, hogy aki beazonosítható a fentebb említett kategóriák valamelyikébe, azzal szemben vagyonosodási eljárás indul. A már említett értékszinteket összehasonlítják az adott személy által bevallott és megadózott jövedelmekkel. Nos, ha valakinek hosszú időn át a havi, legális jövedelme nem haladja meg a 800-900 lejt, akkor joggal kérdezhető meg, hogy miből is vásárolt egy 30 000 euró értékű új személygépkocsit. (Ilyen és ehhez hasonló esetek a valóságban is léteznek.) Úgy tudni, hogy országos viszonylatban mintegy 295 000 személy esetében került sor kockázatelemzésre, s annak nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy 7879 magánszemély esetében lenne ajánlatos egy aprólékosabb kutakodás. Ezek közül a tavaly 300 személy esetében került sor előzetes felülvizsgálatra, idén pedig bekerül a látótérbe, amint már arra utaltunk, újabb 319 személy. Ha már az eltitkolt jövedelmekről, illetve adóelkerülésről esett szó, megemlíthetjük azt is, hogy az elmúlt esztendőben az adóhatóságok által ellenőrzött személyek közül országos viszonylatban 350 olyant azonosítottak be, akik „megfeledkeztek” bizonyos jövedelmeik bevallásáról, illetve azok reális „méretezéséről”. Együttesen húszmillió lejes értékről van szó. A jövedelmekkel kapcsolatos vizsgálódások tekintetében megemlíthető a pénzmosás is. E tekintetben is sok a félreértés, a túlzás. Újabban például olyan értesülés látott napvilágot, hogy a volt államfőt, Traian Băsescut pénzmosással gyanúsították meg. Egy dolog a gyanúsítás és teljesen más a bizonyítás. Ez esetben is szem előtt kell tartani, hogy az Alkotmány értelmében „a vagyonszerzés jogszerű jellege vélelmezhető”, ilyenképpen pedig a hatóságnak kell bebizonyítani, s nem a gyanúsított személynek a törvénytelen vagyonszerzés tényét. A vagyonnyilatkozatból ha kimarad egy adott pénzösszeg, az még önmagában nem jelenti azt, hogy annak az eredete illegális (lenne), ezt is bizonyítani kell, mert ellenkező esetben csak esetleg okirathamisításról lehet beszélni…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.