Új kezdet

2 099

Fogalmam nem volt, hogy hova megyünk, csupán feltűnt, hogy édesapám izgatottabb a megszokottnál. Addig sosem láttam ilyennek. Kemény négy és fél év volt mögöttem, de gyorsan felfogtam, hogy különleges helyre megyünk. Hiába kérdezősködtem folyamatosan útközben, hogy mégis hova, csak annyit tudtam kihámozni a mondanivalójából, hogy régóta vár erre a pillanatra.
Hatalmas épülethez értünk, amit addig sose láttam. Nagyon sokan voltak, a hangzavar is nagy volt, majd amikor beléptünk, majdnem elállt a lélegzetem. Kiabálás, dobolás, a jégen pedig csontropogtató ütközések, majd mintha valami filmbe kerültünk volna, épp akkor jött a gól. Kikerekedett a szemem, és felnéztem apámra, aki csak ennyit mondott: „Hokimeccsre jöttünk, fiam. Isten hozott!” Akkor még nem is sejtettem, hogy ez az esemény mennyire meghatározza később az életemet, hisz utána csak nagyon ritkán hagytam ki a hazai mérkőzéseket, azt pedig még álmomban sem gondoltam volna, hogy valamikor kommentátorként leszek jelen a meccseken.
Az nagyon gyorsan tudatosult bennem, hogy a mi csapatunk nem a bajnokság legjobbja, így kevésbé esélyes a serleg elhódítására. Azonban a játékost és a szurkolót is a szíve hajtotta előre, így bármikor benne volt a levegőben, hogy bizony Gyergyó, a Progym is képes meglepetést okozni.
A meglepi a 2001/2002-es idényben érkezett, amikor csodával határos módon a csapat – története során először és utoljára – bejutott az országos felnőttbajnokság döntőjébe. Nem sikerült diadalmaskodni a Bukaresti Steauával szemben, a gyergyóiak azonban azóta is büszkék erre az eredményre, és teljes mértékben a magukénak érzik. Néhány év múlva, 2008-ban ismét felcsillant a remény valami jobbra, hisz a klub indult az akkori MOL Ligában, a mai Erste Liga elődjében. A fellángolás azonban nem volt hosszas, a rózsaszín ködöt pedig gyötrelmes évek követték: a gyergyói jégkorongsport lélegeztetőgépen élt, már az is csodának tűnt, hogy a csapat egyáltalán el tud indulni a hazai bajnokságban, ennek ellenére azokból az időkből is vannak olyan mérkőzések, amelyekre szívesen gondolunk vissza. …Ahol nem a hazai nevelésű fiatal játékosokat felvonultató Progym volt az esélyes, mégis a gyergyói szurkolók örülhettek a végén. Fokozatos építkezés kezdődött, az idei szezontól pedig történelmi pillanatok egész sorozatának vagyunk tanúi: Gyergyói Hoki Klub néven új klubot létesítettek, amely indul az Erste Ligában – számos gyergyói származású vállalkozó döntött úgy, hogy anyagiakat és energiát áldoz a jégkorongra azért, hogy a gyergyói szurkoló végre kimászhasson a burokból, és úgy mehessen egy-egy mérkőzésre, hogy a csapata bizony esélyesként áll jégre.
Az már a levegőben is benne van, hogy valami más, valami jobb és egy új időszámítás kezdődik: kalákával szépül a műjégpálya, ahol játékos, szurkoló és vezetőségi tag egyaránt csavarozza a székeket. Augusztus elején jégen edzhet a csapat, és olyan professzionális munka zajlik a klub háza táján, amely korábban nem igazán volt jellemző. Úgy tűnik tehát, hogy a gyergyói hokit lekapcsolták a lélegeztetőgépről, koszorú helyett azonban pezsgőt kell venni, mert ez nem a történet vége. Hanem valaminek a kezdete.

Kertész László

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.