Új helyszínen építik meg a korondi átrakóállomást

55

Alapfokú döntés született a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését célzó európai uniós pályázat korondi szelektív hulladékgyűjtő és -átrakóállomása kapcsán folyó perben. A Séra Zoltán helyi lakos által a projektet lebonyolító Hargita Megye Tanácsa ellen indított perben, a felperes kérésére, a Hargita Megyei Törvényszék 2016. május 5-én érvénytelenítette az állomásra kibocsátott építkezési engedélyt. A megyei tanács fellebbezett a döntés ellen, viszont a per elhúzódása miatt végül a Korond község által kijelölt új helyszínen valósítják meg a szelektív hulladékgyűjtő és -átrakóállomást.

Az egyetlen törvényszéki bíró által hozott alapfokú, nem végleges bírói határozatot semmilyen formában nem kommentálják a megyei tanács illetékesei, ezzel együtt viszont Egyed Árpád megyei főjegyző, az ügynek a helyhatósági választási kampánytól való elhatárolása érdekében, pontosítani kívánja a közvélemény számára az alábbiakat: Mivel a 2015/96/1417-es ügyiratcsomóban hozott alapfokú bírói határozat nem végleges, az alperes Hargita megye – mint közjogi személy – a Hargita Megyei Törvényszéken iktatott fellebbezési kérelmével, a 2004. évi 554-es törvény nyilvánvaló előírásai értelmében, elérte a megtámadott bírói határozat felfüggesztését a fellebbezésben hozandó ítélet kimondásáig. A nem végleges bírói határozat bármilyen módon való kommentálása nélkül Egyed Árpád főjegyző ismerteti azt a három jogi alapelvet, amelyek az európai kontinentális jogban – és azon belül a romániai közigazgatási jogban – elfogadottak, és amelyeket Hargita megye mint közjogi személy eddig is betartott, illetve amennyire a megyei tanács illetékesein múlik, ezután is be fog tartani:
1. A 2015/96/1417-es ügyiratcsomóban hozott alapfokú, nem végleges bírói határozat, amelynek végrehajtását a fentiek szerint a jog ereje folytán felfüggesztették a fellebbezésben hozott végleges döntésig, semmiképpen nem befolyásolja azt a pert, amelyet Hargita Megye Tanácsa indított Séra Zoltán törvénytelenül felépített lakóháza 2000/13-as számú építési engedélyének jogi megsemmisítéséért. A megyei tanács álláspontja szerint Séra Zoltán lényegesen megsértette Hargita megye – mint közjogi személy – jogos közérdekét az adott beruházás kapcsán, ezért az utóbbi per tárgyalása törvényesen folytatódik a Hargita Megyei Törvényszéken, egy része pedig a Székelyudvarhelyi Bíróságon.
2. A 2004. évi 554-es törvény alapelvként fogalmazza meg, hogy a jogos közérdek és a jogos magánérdek ütközése esetén a jogos közérdek elsőbbséget élvez. Ennek értelmében a megyei tanács továbbra is fenntartja, hogy a Hargita megye – közjogi személy – által a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodás projektjén belül Korondon – csakis a törvényesség betartásával – megvalósítandó hulladékgyűjtő és -átrakó állomás nagy horderejű jogos közérdek, mert nemcsak Korond község és környéke lakosságának, hanem Hargita megye valamennyi lakójának közvetlenül az egészséges környezethez való jogát hivatott biztosítani (a szóban forgó projekt ugyanis egész Hargita megyéé), méghozzá vissza nem térítendő uniós pénzalapokból. Ezeket a pénzalapokat hazai, de kiváltképpen megyei pénzforrá­sokból belátható időn belül lehetetlenség biztosítani, ezért – még ha jogos is lenne – egyetlen magánjogi személy érdeke sem élvezhet elsőbbséget a projekttel szemben.
3. Az Európai Unió elsődleges jogforrásaiban tételesen megfogalmazott, valamint a hazai közigazgatási jogban szintén elfogadott és tételesen csak a 2006. évi 34-es, a közbeszerzésekre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletben előírt arányosság alapelve szerint egy közérdekre vonatkozó közigazgatási aktus – például egy hatósági építési engedély – és az érvénytelenítésére a jogos magánérdek megsértéséből kifolyólag indított peres viszályban kötelezően mérlegelni kell a nagy horderejű közérdekre vonatkozó közigazgatási aktus – még akkor is, ha az törvénysértő lenne – érvényességének arányos viszonyítását az esetlegesen megsértett jogos magánérdekhez, de úgy, hogy az esetleges magánérdeksértés jogorvoslása semmiképpen nem vezethet aránytalanul hátrányos következményhez a nagy horderejű közérdekkel szemben.
A fentieket összegezve a főjegyző ismételten hangsúlyozza: a 2015/17-es építési engedély, valamint a 2000/13-as építési engedély jogi megsemmisítése kapcsán indított perek mellett Hargita Megye Tanácsa, kizárólag törvényesen, a Korond község által kijelölt új helyszínen a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási projektjéből meg kell hogy valósítsa a szelektív hulladékgyűjtő és -átrakóállomást, élve a vissza nem térítendő finanszírozás nyújtotta lehetőséggel, Hargita megye egész lakosságának a fentiekben leírt jogos közérdekében.
A korondi önkormányzat idén januárban vásárolt egy 1,16 hektáros területet a Korondról Atyha irányába vezető 136A megyei út mellett, amely tökéletesen megfelel az átrakóállomás megépítéséhez, hiszen nincsenek lakóházak a környéken – tájékoztatott akkor Vágási Albert, a projekt korondi menedzsere, aki már akkor elmondta, a területet felajánlják a megyei tanácsnak, amely az átköltöztetés előtt meg szerette volna várni a végleges ítéletet.

HN-információ

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek