Üdvözlendő, de csak módjával

55

Amint már arról hírt adtunk, a kormány múlt pénteki ülésén három olyan jogszabály elfogadására került sor, amelyek egyrészt a kormányprogram gyakorlatba ültetésének az első lépéseit is megtestesítik, másrészt pedig előreláthatólag kiemelt jelentőségük lesz, lehet az állami költségvetés (de nem csak) szempontjából is. Ez utóbbi esetében mindenekelőtt a GDP-arányos költségvetési hiánycél szinten tartására gondolunk. A három jogszabály kapcsán megjegyezhetjük azt is, hogy máris megmutatkoznak bizonyos félreértések, összemosások. Például a minap arról olvashattunk, hogy kormányhatározat révén emelték meg február 1-jétől az országos garantált minimál bruttó bér kvantumát. Ez rendjén is van, de arra is utalás történt, hogy megemelik február 1-jétől a helyi közigazgatásban foglalkoztatottak bérét, valamint a kulturális intézményekben foglalkoztatottakét. Ez viszont egy más tál tészta, erről egy sürgősségi kormányrendelet, nevezetesen a 2017/2-es rendelkezik.

A tisztánlátás végett, valamint tekintettel arra, hogy a már említett kormányülésen elfogadott jogszabályok jó néhány előírása közérdeklődésre is számot tarthat, megpróbáljuk szintetikusan felvázolni azoknak az egyes lakossági és vállalkozói kategóriákat érintő/érdeklő passzusait. A minimálbér megemelésére vonatkozó, 2017/1-es kormányhatározatot lapunk hétfői számában már ismertettük. Most csupán arra utalnánk, hogy azt nem minden munkáltató fogadta „kitörő örömmel”. Nem, mert sokak szerint nehéz lesz kigazdálkodni a megemelés megkövetelte pénzösszegeket. Igen, mert köztudott, hogy az a bizonyos 1450 lej a munkaadónak annál többe kerül, s állítólag eddig is gondok voltak a bérezés megkövetelte pénzforrások előteremtésével. Amúgy megyénkben is napvilágot láttak olyan értesülések, miszerint ez a mostani béremelés egyes vállalkozásokat igen nehéz helyzetbe sodorhat. A szakszervezetek is bizonyos fenntartásokat fogalmaztak meg, lévén, hogy előzetesen azt követelték, hogy a minimálbér megemelésével egyidejűleg növekedjék a bruttó bérből leírható összeg is. S ilyenképpen a nettó bér kedvezőbben alakulhasson. Erre nem került sor, s ilyenképpen nem túlzás azt állítani, hogy a minimálbér megemelésének talán a legnagyobb nyertese az állami költségvetés lesz és nem a munkavállaló…

Béremelés február 1-jétől
Ez is szerepel ama 2017/2-es sürgősségi kormányrendeletben, amely egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre, valamint egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére vonatkozik. Ez a kormányrendelet úgymond szembemegy azzal a sürgősségi kormányrendelettel, amelyet még a Cioloș-kormány fogadott el, s amely értelmében egyes közszférai szektorokban befagyasztják a bérszinteket a 2016 decemberben alkalmazottak szintjén. A 2016/99-es sürgősségi kormányrendeletről van szó. A szembemenés alatt azt értjük, hogy nemcsak „felolvasztják a befagyasztást”, hanem esetenként béremelésre is sor kerül. Nevezetesen: a helyi közigazgatási hatóságok és intézmények keretében tevékenykedő és közalapokból fizetett személyzet bérét a 2017 januárihoz viszonyítva február 1-jétől 20 százalékkal emelik meg. Mindezt függetlenül attól, hogy az adott intézmény milyen finanszírozási és alárendeltségi rendszerbe sorolandó be. Ezzel egyidejűleg a szóban forgó személyzet pótlékait, illetményeit és a bérezési rendszer többi elemeit ugyancsak 20 százalékkal emelik meg. (Már amennyiben ilyen bér jellegű juttatásokra jogosult az adott személyzet, illetve tevékenységét február folyamán is ugyanolyan feltételek között fejti ki, mint januárban.) A szóban forgó béremelésben nem részesülhet az a személyzet, amely vezető tisztséget tölt be, nevezetesen a polgármesterek, az alpolgármesterek, a megyei tanácselnökök és alelnökök. Ugyancsak február 1-jétől az előadóművészeti vagy zenei közintézmények személyzetének bérét február 1-jétől 50 százalékkal emelik meg a januári szinthez viszonyítva. Ez az emelés vonatkozik a különböző pótlékokra, illetményekre és a bérezési rendszer másabb elemeire is. (Hogy ténylegesen kik is lesznek jogosultak a szóban forgó béremelésre, arra is utalás van a sürgősségi kormányrendeletben: a köz­szférai bérezési kerettörvény, a 2010/284-es törvény IV-es számú melléklete 1-es fejezete b.) pontja alatt feltüntetett funkciók.)
A kormányrendelet 2-es szakasza értelmében 20017. július 1-jétől a nyugdíjpont értéke 9 százalékkal megemelkedik és az 1000 lej lesz. (Egyébként a nyugdíjak idei várható alakulására majd visszatérünk, ami után megjelenik a Hivatalos Közlönyben az azokra kivetett adókat és társadalombiztosítási hozzájárulásokat módosító ama törvény, amelyet még egyelőre nem hirdetett ki az államelnök.) Ugyanakkor március 1-jétől a minimális szociális nyugdíj kvantuma a jelenlegi 450 lejről 420 lejre emelkedik. Ha eddig a súlyos fogyatékkal élő személyek illetményének vagy az azokat gondozó személyek jogosultságának 90 százalékát finanszírozták az állami költségvetésből, úgy, ahogy arról a 2006/448-as törvény rendelkezett, ezentúl teljes egészében – ez is szerepel a 2017/2-es sürgősségi kormányrendeletben. Megörvendeztettél az egyetemi hallgatókat is. Ezentúl a naptári év folyamán a nappali tagozatos hallgatók ingyenesen utazhatnak belföldön a vasúton a másodosztályon. Úgyszintén a tanulmányi periódus során a havi ösztöndíj 201 lejre emelkedik. Nagy vonalakban ezek lennének a 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet fontosabb előírásai.

Megszűnik a felső határ
Az ugyancsak múlt pénteken elfogadott 2017/3-as sürgősségi kormányrendelet révén újólag módosították és kiegészítették az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvényt. Felleltározva a kormányrendelet előírásait, az derült ki, hogy az összesen 33 módosító és kiegészítő előírást tartalmaz, de esetenként egyes bekezdések hatályon kívül helyeződtek. A kormányrendelet február 1-jétől válik hatályossá, de a társadalombiztosítási hozzájárulásokkal kapcsolatos rendelkezések esetében azok a februári jövedelmekre vonatkoznak, tehát hatásmechanizmusuk majd márciusban fog megmutatkozni. A cégek megadózása tekintetében is módosításokra kerül sor. A módosítások különböző adókategóriákat érintenek, ezek közt említhetjük a nyereségadót, a mikrovállalkozások jövedelmére kivetett adót, az ingatlantulajdon átutalásából származó jövedelemre kivetett adót, továbbá a társadalombiztosítási, valamint az egészségbiztosítási hozzájárulásokat. A nyereségadó tekintetében arról van szó, hogy azok az adófizetők, akik kizárólag az innováció, a kutatásfejlesztés terén fejtik ki tevékenységüket, tevékenységük első tíz esztendeje során mentesülnek annak fizetése alól. Ez a tíz év úgy értendő, hogy a már működő cégek esetében a kormányrendelet hatályba lépésétől majd a jövőben létrehozandók esetében a megalakulás időpontjától. Továbbá február 1-jétől az a jogi személy minősítendő mikrovállalkozásnak, amely a megelőző pénzügyi esztendőben nem haladta túl a bevételek esetében az 500 ezer eurós értékszintet (ez eddig 100 000 euró volt), azaz a 2016-os esztendő esetében a
2 270 550 lejt. Ugyanakkor az adókulcs is megváltozik, az 3 százalékos lesz azon mikrovállalkozások esetében, amelyeknek nincs alkalmazottjuk és egyszázalékos azok esetében, amelyek egy vagy annál több alkalmazottat foglalkoztatnak.
Ezentúl a szálloda- és vendéglátóiparban szezonális jelleggel foglalkoztatott alkalmazottak mentesülnek a béradó alól, amennyiben alkalmazásuk időtartama nem haladja meg a tizenkét hónapot. (A kormányrendeletben fel vannak tüntetve azok a CAEN-kódok, amelyek esetében alkalmazandó ez az előírás.)
Az ingatlan tulajdonjogának átruházásából származó jövedelmek esetében – amennyiben az nem haladja meg a 450 000 lejt – ezentúl nincs adófizetési kötelezettség, amennyiben ennél nagyobb értékről van szó, akkor 3 százalékos adókulcs alkalmazandó.
Ennek a kormányrendeletnek azon előírásai okozták a váratlan meglepetést, amelyek értelmében eltörlik a társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettség felső értékhatárát. Az Adótörvénykönyv jelenleg még hatályos előírásai értelmében a bérből és a bér jellegű jövedelmekből származó összeg kvantuma, amennyiben meghaladta az országos átlagos bruttó bér ötszörösét, ez utóbbi felső értékhatárt képezett, azaz az azon felüli különbözetre nem kellett társadalombiztosítási hozzájárulást számítani. Nos, ezt az előírást hatályon kívül helyezték, s a hatályon kívül helyezés vonatkozik, mind a magánszemély egyéni hozzájárulására, mind pedig a munkáltató által fizetendő hozzájárulásra. Amennyiben viszont olyan magánszemélyekről van szó, akik független tevékenységet fejtenek ki vagy szellemi tulajdonjogból realizálnak jövedelmet, érvényben marad az eddigi felső értékhatár (az országos átlagos bruttó bér ötszöröse). Ez az előírás vonatkozik az egészségbiztosítási hozzájárulási fizetési kötelezettségre is. Hasonlóképpen kell eljárni azon személyek esetében is, akik jövedelmet realizálnak mezőgazdasági tevékenységből vagy javak használati jogának átruházásából, már amennyiben az egészségbiztosítási hozzájárulásról van szó. Ugyanakkor amennyiben egy magánszemély jövedelmet realizál befektetésekből (osztalék, kamat, részvényértékesítés stb.) nem kötelezett egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére, amennyiben olyan jövedelmekkel is rendelkezik, amelyek eleve egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésre „kötelezettek” (például jövedelmet realizál az a személy bérből, nyugdíjból, független tevékenységből stb.). Ha viszont egy adott magánszemély kizárólag befektetésekből realizál jövedelmet, kötelezett ugyan egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére, de a kiszámítási alapnak nincs felső értékhatára.
Említettük, hogy meglepetést okozott a társadalombiztosítási hozzájárulásokkal kapcsolatos jogszabály-módosítás. Többek között azért, mert a jelenlegi kormánypárt a választási kampány során erről nem beszélt, sőt adócsökkentéseket hangoztatott. Egyébként a hét elején a Külföldi Befektetők Tanácsa (CIS) illetékesei elégedetlenségüknek adtak hangot a szóban forgó hozzájárulások értékhatárának megszüntetése okán, azt hangoztatva, hogy ez elriaszthatja a jól fizetett külföldi szakértők alkalmazását. Hogy megérthessük miről is van szó, utalhatunk arra, hogy a hozzávetőleges számítások szerint egy 26 826 lejes bruttó bér esetén az eddigi 1408 lejes társadalombiztosítási hozzájárulás (CAS) helyett ezentúl 2817 lej fizetendő, ami a nettó jövedelem tekintetében 1181 lejes „veszteséget” könyvelhet el. Egyébként a becslések szerint országos viszonylatban mintegy 36-37 ezer személy esetében következik be nettó jövedelmük kisebb-nagyobb arányú, sőt esetenként jelentős csökkenése. Azokról van szó, akik bruttó bére meghaladja a 14 230 lejt. Ilyenképpen pedig a társadalombiztosítási hozzájárulások megemelése érzékenyen érintheti a jegybank kormányzóját, Mugur Isărescut is, de akár az államelnököt, Klaus Johannist is.

Félreértések
Azt hallani, hogy a mostani „adakozás” egy részét a nagy jövedelmet realizálókkal fizetteti meg a kormány. Azaz a béremelések egy részét a megemelt kvantumú társadalombiztosítási hozzájárulásokból fedeznék. Maga a kormányfő, Sorin Grindeanu is ezt állította a múlt pénteki kormányülésen, amikor azt hangoztatta, hogy a CAS megemelt értékhatárából befolyt összegből többek között fedezhetők a főiskolások ingyenes vasúti utazásának költségei. Igen ám, de a társadalombiztosítási hozzájárulás semmiképp sem képezheti az állami költségvetés bevételét, hanem a társadalombiztosítási költségvetését. Az egészségbiztosítási hozzájárulás sem az állami költségvetésbe folyik be, hanem az egészségbiztosítási országos alapba. Tehát lehetnek némi aggályok a költségvetési egyensúly megőrzése tekintetében. És vannak is, legalábbis az államelnök részéről, aki tisztázó jellegű elemzésre kérette magához a kormányfőt. Erre a találkozóra a mai nap folyamán kerül sor a Cotroceni-palotában, s azon részt vesz a közpénzügyi miniszter, Viorel Ștefan is.
Az államelnök szóvivője, Mă­dălina Dobrovolschi hétfői saj­tónyilatkozata szerint Klaus Jo­hannis közvetlenül a kormányfőtől szeretné megtudni azt, hogy mik a tervei a kormánynak a 2017-es esztendei költségvetéssel kapcsolatosan, valamint a már foganatosított intézkedésekkel és azok hatásmechanizmusával kapcsolatosan. Apropó idei költségvetés: december utolsó napjaiban még arról volt szó, hogy az elfogadásra kerülhet január végéig, majd nemrégiben a PSD elnöke, Liviu Dragnea azt is „megkockáztatta”, hogy még e héten megszavazhatják, most pedig arról hallani, hogy az átcsúszhat február elejére. Arról is hallani, hogy bizonyos fenntartásokat hangoztatott a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu is, mint ahogy azt is, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott e vonatkozásban az államelnökkel. A szóvivő ezt az értesülést nem kívánta sem cáfolni, sem pedig megerősíteni. Végezetül megemlítenénk azt a bizonyos „lyukat”, amelyre utalt Liviu Dragena is, s amelyet egyesek úgy értelmeztek, hogy tízmilliárd lejes hiány találtatik a költségvetésben. Ez a hiány tulajdonképpen nem létezik, az egy előrejelzéshez viszonyítva „keletkezett”.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.