Udvarhelyszékiek a debreceni Farmer-Expón

54

21 ezer látogató, 250 kiállító, 50 szakmai előadás, illetve bemutató – számokban így lehetne összefoglalni az idei debreceni Farmer-Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítást és Vásárt. A kiállítók és a látogatók között udvarhelyszéki termelők, gazdák is voltak – élményekkel, hasznos tapasztalatokkal tértek haza.

Helyi termelők Debrecenben. A továbbiakban is biztosítanák a részvétel lehetőségét
Helyi termelők Debrecenben. A továbbiakban is biztosítanák a részvétel lehetőségét

[dropcap]H[/dropcap]uszonnegyedik alkalommal szervezték meg augusztus 19–22-e között Deb­re­cenben a Farmer-Expót. Ke­let-­Magyarország legnagyobb ag­ráripari szakkiállításán 28 udvar­hely­szé­ki gazda is jelen volt, akik szerdától péntekig számos fajtabemutatón és tenyészállat-bírálaton vettek részt, egy erdélyi család magyar­országi farmján is látogatást tettek. A helyi gazdák az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) udvarhelyszéki tagszervezetének szervezésében vettek részt a szakkiállításon.
– Fontosnak tartjuk, hogy az ilyen rangos agráripari és állattenyésztési szakkiállításokon, főleg a szakirányú konferenciák miatt, fiatal gazdáinknak is lehetőségük legyen részt venni. Ugyanakkor az ilyen találkozók alkalmat kínálnak a tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre is. Idén első alkalommal udvarhelyszéki kiállítók is voltak az expón, akik saját termékeiket mutatták be a magyarországi közönségnek – mondta Bíró Barna-Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke.
Gyógyteakeverékeivel, növényi készítményeivel a siklódi Balázs Dávid és Balázs Tímea, szörpökkel, illetve lekvárokkal a kénosi Mózes Enikő és Mózes Tamás, míg bőrdíszműves termékeivel a székelyszenterzsébeti ifj. Szabó Dénes vett részt a debreceni expón, Fazakas Szabolcs révén pedig a Székelyföldi Legendáriummal is megismerkedhettek a kiállítás látogatói.
– A kézműves lekvárok, szörpök, gyógy- és teafüvek, bőrkészítmények mind olyan termékek, amelyek magukban hordozzák a székely emberek szorgalmát, találékonyságát, alázatát, gondoskodását és szeretetét, igazi értéket hordoznak a modern kor fogyasztói társadalmában – tette hozzá Bíró Barna-Botond.
Az esős időjárás miatt ugyan több szabadtérre tervezett állattenyésztési bemutató is elmaradt, a pavilonokban zajló fajtabemutatók kárpótolták az udvarhelyszéki gazdákat. Voltak, akiknek a duroc disznók vagy a tanyasi kappanok, míg másoknak a dorper juhok jelentettek nagy élményt, a lóbarátok pedig a magyar fajták bokszai előtt időztek el hosszasabban.
A mangalicák iránt érdeklődést tanúsító udvarhelyi gazdákkal a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének főtitkára, dr. Szabó Péter egyetemi docens a mangalicatenyésztés történetéről tartott rövid előadást. A látogatók az alföldi juhtenyésztők területi elnökével, Balog Zoltánnal találkozhattak, és megismerkedhettek a magyar juhtenyésztés rövid történetével.
Záró programként, pénteken dr. Lendvai Csaba és felesége, Nagy Hajnal sárrétudvari farmját keresték fel. A Nagykárolyból és az udvarhelyszéki Gagyból kitelepült házaspár tej- és húsfeldolgozó üzemet működtet, a 2000-ben alapított vállalkozás keretében közel 500 hektár földet művelnek meg, több mint 300 szarvasmarhát birtokolnak.

HN-információ

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.