Udvarhelyszéken még várat magára az áttörés

149

Székelyföld egységes megjelenítésében, több és változatosabb programban, a vendéglátás, a szolgáltatások minőségének eme­lésében látják a fejlődési lehetőségeket a turizmusban dolgozó szakemberek. Mert miközben javulnak az utak, egyre több a vendéglő, a panzió, szállodák épülnek, túraösvények készülnek, új szolgáltatások létesülnek, a turistaforgalom nagyjából stagnál Udvarhelyszéken. Nem jön sokkal több vendég a térségbe, sőt van ahol a vendégéjszakák számának csökkenésére panaszkodnak.

A szejkei székely kapukat felkeresik. Aztán hamar mennek is tovább Fotó: Asztalos Ágnes
A szejkei székely kapukat felkeresik. Aztán hamar mennek is tovább Fotó: Asztalos Ágnes

Zetelaka és környéke, a Hargita lábánál elhelyezkedő kistérség az egyik „legturistásabb” hely Udvarhelyszéken. Mégis azzal kezdi beszámolóját Sándor Olga, a zetelaki turisztikai egyesület elnöke, hogy nagyjából olyan volt a szezon, mint a tavaly, se kevesebben, se többen nem érkeztek a térségbe. A turisták túlnyomó többsége továbbra is magyarországi, de volt négy csoportjuk Litvániából, egy-egy Lengyelországból, illetve az Amerikai Egyesült Államokból is. Errefelé (is) a szezon augusztus 20-ával nagyjából véget ér, bár még ilyenkor is akad egy-két látogató.
Népszerű a falusi turizmus, akik a térség panzióiban, kul­csos házaiban szállnak meg, intenzíven érdeklődnek a hagyo­mányos mesterségek, helyi jellegű dolgok iránt, de olyan vendégek, csoportok is kíváncsiak ezekre, akik valamelyik közeli város (Székelyudvarhely, Szováta) szállodáiban laknak, csak egy-egy program kedvéért jönnek Zetelaka térségébe – tudtuk meg Sándor Olgától. Részt lehet már venni hagyományos kenyér- és kürtőskalácssütésen, kötélverésen, lópatkolást, szövést-fonást lehet megtekinteni stb.
Egyre kedveltebb a természetjárás is, a turisták a Madarasi-Hargitát, a székelyvarsági Csorgókő-vízesést, a Zeta-tanösvényt keresik fel a legszívesebben. Tamás Olga elmondása szerint a medve továbbra is sztár, a csoportok zöme befizet legalább egy medvelesre, amire általában Deságban kerül sor. A helyi gasztronómia iránt is van érdeklődés, bár egyre több az allergiás vagy valamilyen élelmiszer-intoleranciában szenvedő vendég, akiknek az ellátása nem könnyű feladat. Sokan ezért inkább a kulcsos házakat választják, ahol az utazó maga gondoskodik az ellátásról. A környéken (Zetelaka, Zeteváralja, Ivó stb.) 15-20 panzió van, és egyre több az étterem is. A továbbfejlődéshez Sándor Olga szerint még több program kellene. Az idegennyelvű magánvendégekkel való kommunikáció még nem igazán megoldott, de a csoportokat többnyire utazási irodák hozzák, akik biztosítanak idegenvezetőt, így a társalgás terhe lekerül a helyiek válláról.

Közvélemény-kutatást végez a Tourinfo
A székelyudvarhelyi turisztikai információs iroda az idén nyáron két helyen is elérhető volt: az Emlékezés Parkja melletti kis faépületben és a Kossuth Lajos utcai irodában is az érdeklődők rendelkezésére állt. Dénes Emőke turisztikai szakelőadó azt mondja, hogy az előző évekhez képest többen felkeresték őket, és megnövekedett a külföldi látogatók száma. Még mindig Magyarországról érkeznek a legtöbben, de Kínából, Japánból, Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Olaszországból, Franciaországból, Németországból, angol nyelvterületről származó turisták is betértek az irodába vagy az információs ponthoz. Egyre többen érkeznek saját autóval, családdal, barátokkal, inkább az idősek vesznek részt szervezett, csoportos utakon. A legpörgősebb hónap az augusztus – osztja meg tapasztalatait a Tourinfo munkatársa, és hozzáteszi, hogy az év eleje óta mintegy 7500-an tértek be hozzájuk tanácsért, javaslatokért, tájékoztatásért, közülük több mint 4000-en határontúliak voltak.
Hagyományok, a helyi emberek élete, programok – Dénes Emőke szerint főképp ezek iránt érdeklődnek az Udvarhelyszékre látogatók. Kértek már útbaigazítást arról is, hogy milyen jellegzetes helyi ételeket érdemes megkóstolni. Nagyon sokan látogatják meg a székelyderzsi és a bögözi műemlék templomokat, érdeklődnek a természeti látványosságok, és – természetesen – a medve iránt, sokan keresik fel az Ivói Vadasparkot. Székelyudvarhelyen – főleg a csoportok – még mindig legfeljebb megállnak a Szejkefürdőn, aztán körbejárják a városközpontot, megtekintik a Városháza dísztermét, egyet fagyiznak, ülnek vissza az autóbuszba és mennek tovább. Az egyénileg, családdal utazók talán többet maradnak, és megfelelő programok esetén még ezt is meghosszabbítanák – vélekedik Dénes Emőke. Közülük sokan már a Haáz Rezső Múzeumot is megtekintik, vagy betérnek az európai ritkaságnak számító Kováts-fényképészethez. Mégis közülük is a legtöbben inkább csak átutaznak a városon.
Dénes Emőke még elmondta, éppen azért, hogy jobban megismerjék a turisták igényeit, az esetleges hiányosságokat, a kitörési pontokat a turizmus terén, egy közvélemény-kutatásba fogtak a vállalkozók, vendéglátók segítségével, ez szeptember végén zárul, eredményekről majd októberben tudnak beszámolni.
Székelyudvarhelyen egyébként 30 panzió, szálloda működik, összesen 1000 férőhellyel, de adott esetben az iskolák bentlakásaiban is tudnak szállást biztosítani. Az átutazó turizmusból való kitörési lehetőséget jól szemlélteti a Septimia Szabadidőközpont és Szálloda, amely három kategóriában kínál szállást, emellett színes a programkínálatuk is: szabadtéri strand, fedett uszoda, gőzfürdő, lovarda stb. Ismét egy jó idényt zárnak, többnyire telt házzal működtek az idén nyáron is, a vendégeik általában 5-7 éjszakát töltöttek itt. Mint fogalmaz Ördög Orsolya menedzser: ha van mit csináljanak a vendégek, akkor megéri nekik itt maradni.

A parajdi wellness második a népszerűségi listán Fotó: Kovács Hont Imre
A parajdi wellness második a népszerűségi listán Fotó: Kovács Hont Imre

Minőségi fejlődésre, kedvezményekre van szükség
Csökkent a vendégéjszakák száma, miközben az elmúlt években az átlag 4-5 éjszaka volt, az idén 3-4, ez visszaesést jelent, viszont a turisták száma nagyjából annyi volt, mint tavaly. Ezt mondja Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke, majd hozzáteszi: ha abból indulunk ki, hogy a parajdi sóbányát július–augusztus folyamán naponta átlagosan 5000-en keresték fel, a Parajdi Wellness Centerbe is legalább 1000-1200 belépőt váltottak, és ezek a turisták közül bizonyára sokan egyebet is meglátogattak, akkor azt mondhatjuk, hogy sokan felkeresték a térséget.
Sóvidék a másik nagy érdeklődére számot tartó, a turizmusra egyre inkább berendezkedő vidéke Udvarhelyszéknek. A térségben változatlan a sóbánya népszerűsége, a légúti betegségek kúráján túl egyre többen érkeznek allergiás panaszok kezeléséért, vagy egyszerűen csak a különleges sós klíma immunerősítő hatásáért is. A népszerűségi lista második helyére hamar felkerült a wellness-központ, utánuk a parajdi sószoros következik. A természeti látványosságot egyre többen keresik fel, az idén nyáron átlagosan napi 100 látogatója volt – tudjuk meg Moldován Lászlótól.
Kiderül, hogy a turisták zöme inkább telefonon foglal szállást, de egyre népszerűbb a Sóvidék–Hegyalja Travel App, az egyesület által kifejlesztett ingyenesen letölthető négynyelvű mobiltelefonos applikáció, amely szálláskeresésben vagy akár útvonaltervezésben is segítséget nyújt. Az online szállásfoglalóknak egyébként egy kedvezménycsomagot is biztosítottak, amely mintegy 30 helyszínen igénybe vehető árengedményeket tartalmazott. Főleg magyarországi és moldvai turisták használták előszeretettel a mobilos újdonságot.
A Sóvidék egy részén, Parajdon és Szovátán a turisták nagy többsége hazai, román ajkú vendég, 10-15 százaléka külföldi. A kistérség többi részén, Korond, Farkaslaka, Varság környékén az arány megfordul, a többség magyarországi vagy más országból érkezik, és elenyésző százaléka a vendégeknek hazai. Egyelőre a külföldieket érdekli jobban a hagyományos, tanyasi vendégfogadás, a falusi turizmus. Érkeztek egyéni utazók, családok, de csoportok is Angliából, Németországból, és még Svájcból is – tudjuk meg az elnöktől. Amit leginkább vonzónak találnak a turisták, azok az érintetlen területek (fenyőkúti tűzegláp, korondi Csiga-domb stb.), és az eredetiség.
Érdekességként említette Mol­dován László, hogy svájci egyetemi hallgatók jártak náluk a nyáron egyfajta tanulmányi tapasztalatcserén, akik össze is foglalták, le is írták meglátásaikat, javaslataikat. Egyik dolog, amit kiemeltek, a vendéglátásában dolgozók, a pincérek, a turisztikai operátorok felkészületlensége, a kiszolgálás hiányosságai. Mindez a szakképzés fontosságára világít rá, és arra, hogy turisztikai idegennyelv képzéseket kellene tartani. És még valamire: mindig mosolyogni kell, akkor is, ha fát vágnak a hátadon! – fogalmaz Moldován, majd így összegzi a nyári szezon tapasztalatait: kedvezménykártyák, mágneses kártyarendszerek bevezetésére lenne szükség, és Székelyföldet egységesen kellene kínálni, egységes brandje kellene legyen, egységes szállásportálja, egy adatbázisa, ezen a módon növelhető lenne a turisták és az itt töltött vendégéjszakák száma is.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek