Tüsszentések tanulsága

70

Mikor a betegség belekényszerít az ágyba, a világ hirtelen teljesen más nézőpontba kerül, s habár a világ nem is mozdult nagyon semerre, a náthás személy kizökken a hétköznapokból. A puha matrac egyszerre válik hű szövetségessé és kegyetlen börtönőrré. A lélegzetvétel nemcsak csendes háttérmunkás az életben, hanem kemény erőfeszítést igényel. Ilyenkor gyakran elgondolkodunk azon, hogy egészségesként egyáltalán nem értékeljük azokat a dolgokat, amiket egy-egy betegség kérés nélkül elvesz, és nem is hajlandó visszaadni napokig.
Egy enyhe grippé is képes az embert egy hétre teljesen áthangolni minden apró mozdulatot, szavat, hangsúlyt. Persze mindenki másképp viseli a betegséget. Van, aki csendben megbékél, s mint a szent, aki szinte hálás a szenvedésért Istennek, fogait összeszorítja, nyel egyet és csendben tűri sorsát. Van, aki makacsságát használja, gondolván, ha már immunrendszere nem védte meg, majd ez megteszi. Büszke, délceg lovaggá válik folyó orrával és fájó fejével, bal kezében gyógyszert tart pajzsként, másikban orrspray a kard.
Persze akadnak olyanok is, akiket leüt lábáról a kór, és egy hét szenvedésre és nyavalygásra ítéli őket. Testüket legyengíti teljesen, s csupán a hangszálak nyöszörgésére hagy némi energiát két tüsszentés között. Talán mindez csupán amolyan pozíciójelző, hogy a család többi tagja könnyedén beazonosíthassa a fertőzött egyed hollétét.
Bárhogy is élje meg az ember, egy biztos: az egészséget csak akkor értékeli, mikor elveszi tőle valami nagyon szép és elegáns Staphylococcus, Sthrepthococcus vagy valami vírus. És van, hogy ez a lecke pontosan addig tart, amíg a köhögés abbahagy, s újra lehet törődni a hétköznapok jelentéktelen problémáival. A tanulság elfelejtődik a következő influenzajárványig, az egészség evidens lesz, s ismét lehet pont úgy nem vigyázni saját magunkra, ahogy azt megszoktuk.

Keresztes Bea

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.