Tulajdonnevek és az új helyesírási szabályzat

292

A szeptember elején megjelent AkH.12-ban (A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás) a tulajdonnevek között szerepel az előző kiadásban még nem említett tárgynevek csoportja, Igaz, a névtani szakirodalomban ez a kategória eddig sem volt ismeretlen, hiszen J. Soltész Katalin A tulajdonnév funkciója és jelentése (1979), Hajdú Mihály pedig a Tulajdonnevek az iskolában (2003.) című dolgozatában is említi. J. Soltész Katalin tárgyneveknek nevezi a hajók, mozdonyok, léghajók, autók, az űrhajók, a középkori fegyverek, néhány egyedi hangszer, illetve harang stb. nevét. Az új szabályzat 171. pontjában olvassuk: „A tárgynevek közé tartoznak a nemzeti ereklyék, a járművek, a fegyverek, a hangszerek, a híres drágakövek stb. nevei.” Íme néhány példa: Szent Jobb (nemzeti ereklye), Titanic (hajónév), Nádor (mozdonynév), Luna (űrjármű), Durandal (egy kard neve), Lady Blunt (egy Stradivári-hegedű, Ignác (a székesfehérvári bazilika harangja), Rózsaszín Párduc (gyémántnév).
Jónak tartom, hogy a szerkesztők e csoportot felvették a helyesírási szabályzatba, ugyanis eddig az ilyen típusú szavak helyesírása nem volt szabályozva. Valószínűleg sokan köznévként fogtak fel közülük néhányat, ugyanis például a rózsaszín párduc mindkét tagja közszó, csupán egy gyémánt neveként válik tulajdonnévvé, ezért természeteseb nagy kezdőbetűvel írandó. A nádor tulajdonkléppen méltóságnév, miként a király, a miniszterelnök vagy a kormányzó. Természetesen az Ignác személynév is, tehát nagykezdőbetűs.
Az új szabályzat 160. pontja a mássalhangzóra végződő személynevekkel -val, -vel (és –vá, -vá) ragos formájának helyesírásával foglalkozik. Ennek c) alpontja kissé eltér a korábbi szabálytól. Eddig ugyanis csak a hagyomány elve szerint írt hosszú mássalhangzóra végződő családnevek esetében, mint például a Kiss, Papp, Széll szavakhoz kapcsolódtak kötőjellel a fenti toldalékok. Így: Kiss.-sel, Papp-pal-Széll-lel. A hosszú mássalhangzós keresztneveknél ellenben az egyszerűsítés elvét alkalmazva, ugyanúgy toldalékoltuk őket, mint a közneveket (sakkal, tollal; de sakk-kör), azaz a toldalékoláskor csak két magánhangzót írtunk. Az összetett szó kivétel. Így Bernadettel, Ivett-tel, Mariannal. Az új szabályzat végleges érvénybe lépése után már csak a Bernadett-tel Ivett-tel, Mariann-nal forma lesz a szabályos. Kötőjellel írjuk a Bernadettől, Ivettől, illetve a Mariannál szóalakokat is. Igaz, hogy így egységes lett a személynevek helyesírása, ugyanis a szótő pontosan elkülönül a ragtól; ám a szerkesztők mintha figyelmen kívül hagyták volna helyesírásunk negyedik, az egyszerűsítés elvét.
Mind a két szabályzat a 190. pontban tárgyalja az úgynevezett intézményszerű megjelöléseket. E szabálypont szerint csak a tulajdonnévi értékű tagot (tagokat) írjuk nagy kezdőbetűvel. Az új szabályzat azonban kiegészül a következővel: „A mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok, szállodák, panziók termek stb. neve lehet intézménynév is.” A példákat nem sorolom, de megjegyzem, hogy ez a szabálypont magyarázatra szorult volna
Ugyanígy adós mind a két szabályzat a rendezvénynevek helyesírásának indoklásával. Tudniillik, hogy miért intézményszerű rendezvény a Budapesti Nemzetközi Vásár vagy a Szegedi Szabadtéri Játékok. Annál is inkább, mert napjainkban terjed a nagybetűs mánia. Ilyen csupa nagy kezdőbetűs rendezvénynevekkel találkozunk például: Pálinka Fesztivál Szilva Fesztivál, Lecsófőző Verseny stb. Pedig ezek mind kis kezdőbetűvel írandók.

Dóra Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.