„Túladagolt” optimizmus

Nagy mérleghiány, szerény bővülés

28

Az elmúlt héten az Országos Statisztikai Intézet (INS) és a jegybank a 2018-as esztendőre vonatkozóan több makrogazdasági helyzetjelentést is nyilvánosságra hozott. Olyanokat, amelyek adatainak a tükrében számot adhatunk az ország gazdasági helyzetéről, pontosabban azoknak az ismérveknek az alakulásáról, amelyek megszabják egy adott ország gazdaságának az állapotát. Többek között a 2018-as esztendei külkereskedelmi tevékenység, a GDP, valamint az ipari termelés alakulásáról van szó.

Kezdenénk azzal, amelyik talán leginkább érdekelheti az ország lakosságát, a külkereskedelemmel, tudatában annak, hogy a hazai piacon megvásárolt termékek jelentős vagy éppenséggel döntő hányada importból származik. Kezdve a gépkocsival, végezve a húsipari termékekkel. Eddig is bárki tudatában lehetett, illetve feltételezhette, hogy országunk importjának volumene meghaladja az exportét. Ez évek óta így van, s a múlt esztendő során sem igen változott, azaz igen, lévén, hogy elmélyült a mérleghiány. Új rekord született: a külkereskedelmi mérleghiány elérte a 15,1 milliárd lejt, ugyanakkor történelmi csúcsot jegyzett az import és az export egyaránt. Az előbbi volumene elérte a 82,8 milliárd eurót (2017-ben még csak 75,6 milliárd euró volt), utóbbi pedig a 67,7 milliárd eurót (2017-ben 62,6 milliárd euró volt). A dolgok ilyenszerű alakulása okán a 2018-as évi kereskedelmi mérleghiány 16%-kal volt nagyobb, mint a megelőző esztendőben. Idetartozik az is, hogy a szóban forgó mérleghiány az utóbbi öt esztendő során 160%-kal fokozódott. Ennek következtében emelkedett a folyómérleghiány is, ami úgymond nyomást gyakorolt a valutaárfolyamra is. Ugyanakkor a kormány rákényszerült és rákényszerül a kölcsönfelvételre (mindenekelőtt külföldi kölcsönfelvételre). A gazdasági növekedés pedig kizárólag a fogyasztás bővülésére „alapozott”, a kereslet–kínálat közti egyensúly megbomlása pedig gerjesztette az importot, illetve az inflációt, s mindez okán kockázatos helyzetbe sodródott a hazai gazdaság. Maradjunk az inflációnál: annak árát végső soron a lakosság fogja megfizetni, és borítékolható, hogy az elkövetkező időszakok során az esetleges bérnövekedések ellenére a vásárlóerő „gyengélkedni” fog.

Folyómérleghiány
A statisztikai intézetnek a külkereskedelemre vonatkozó jelentését követő napon a jegybank is kirukkolt egy közleménnyel: a 2018-as esztendőben a fizetési mérleg deficitje elérte a 9,4 milliárd eurót, ami 57,7%-os növekedést jelent a megelőző esztendőhöz viszonyítva. (Egyébként 2008-tól errefelé a múlt esztendei a legmagasabb nominális szint.) Idetartozik az is, hogy a GDP-arányos 4,6–4,7%-os folyómérleghiány jelentős mértékben haladja meg a tagállamok számára az Európai Bizottság által megállapított 4%-os iránymutató értéket. A szakelemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a közvetlen külföldi beruházások bár némileg növekedtek (100 millió euróval 2017-hez képest), elérve a 4,9 milliárd eurót, tavaly csak 52%-os arányban voltak „képesek” lefedni a folyómérleghiányt, míg ez az arány 2017-ben 82% volt. Ugyanakkor meglátásunk szerint ebben az esztendőben tovább fog mélyülni a folyómérleghiány, mert nemigen lehet számítani masszív külföldi befektetésekre, főleg a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet kiváltotta zűrzavar és bizonytalanság okán.

Túlzott optimizmus
Talán vannak még olyanok, akik emlékeznek arra, hogy a kormánypárt, a kormány eredeti elképzelése szerint 2018-ban a GDP 5,5%-kal fog gyarapodni. Novemberben azonban kiderült, hogy igencsak eldobták a sulykot, az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság (CNSP) újraértékelte az addigi előrejelzést, s azt 5,5%-ról 4,5%-ra zsugorította. A jelek szerint ez sem jött be: az INS által február 14-én nyilvánosságra hozott sajtóközleményben az szerepel, hogy a negyedik évnegyedben a megelőző esztendő azonos évnegyedéhez viszonyítva a GDP 4%-kal bővült. (A szóban forgó növekedési arány egyébként az első évnegyed viszonylatában 4,4%-os volt, a második évnegyed viszonylatában 4,3%-os, a harmadik évnegyed viszonylatában pedig 3,9%-os.) Így most már biztosra vehető, hogy éves viszonylatban nem fog kikerekedni az a bizonyos 4,5%-os GDP-növekedés, amelyre számított a kormány és, amellyel amúgy számoltak az idei költségvetés kidolgozásánál is. Egyébként az Eurostat minap nyilvánosságra hozott jelentéséből az is kiderült, hogy Románia a GDP-növekedés tekintetében már nincs az unió „éllovasai” között. A toplistát egyébként Lettország vezeti, amely 2018 negyedik évnegyedében 5,5%-os GDP-növekedést jegyzett a megelőző esztendő azonos évnegyedéhez viszonyítva. A második helyet Magyarország foglalta el 4,8%-os GDP-növekedéssel, a harmadikat pedig Lengyelország 4,6%-kal. (Megjegyzendő, hogy az Eurostat jelentése foghíjas, ugyanis abban nem közöltek számadatokat egyes tagállamokra vonatkozóan, ilyenképpen pedig a reális értékelésre sincs lehetőség.)
Várakozáson alul teljesített 2018-ban az ipar is. Az INS adatai szerint az ipari termelés csak 3,5%-kal volt nagyobb, mint 2018-ban. Ha szem előtt tartjuk azt, hogy a megelőző esztendőben, 2017-ben Románia ipari termelése látványos növekedést, 8,2%-ost jegyzett, akkor okkal és joggal volt várható egy hasonló arányú növekedés 2018-ban is. Nem így történt. Az indulás ugyan ígéretesnek mutatkozott, de az esztendő második felében a trend negatív irányba fordult el. Így például decemberben a megelőző hónaphoz viszonyítva 0,9%-os zsugorodás következett be, 2017 azonos hónapjához viszonyítva pedig 1%-os. Amúgy éves viszonylatban a kitermelőipar 0,2%-os visszaesést jegyzett, az energetika termelése a 2017-es év szintjén maradt, a feldolgozóipar viszont 4,3%-os növekedést ért el. Andrei Rădulescu makrogazdasági szakértő szerint az unió jó néhány tagállamában (köztük Németország, Franciaország és Spanyolország) az ipari termelés a lehetséges ritmus alatt teljesített, s ez a tendencia érződött Romániában is. Amúgy a gazdasági növekedés tekintetében erre az esztendőre uniós szinten is mérséklődésre, sőt visszaesésre számítanak a szakértők. Ezt fura mód elismerte Eugen Teodorovici közpénzügyi miniszter is az idei költségvetés kapcsán a parlamentben szerda délután elhangzott expozéjában. Azért mondjuk, hogy fura mód, mert ő a többi tagállamra vonatkozóan ismerte el ezt a „jóslatot”, azt hangoztatva, hogy országunk esetében joggal lehet számítani az 5,5%-os GDP-növekedésre. A magunk részéről több mint furcsálljuk, hogy úgy általában egyetért az Európai Bizottság, valamint tekintélyes pénzintézetek előrejelzésével, de Románia esetében a dolgokat merőben másként látja. Amúgy az Európai Bizottság becslései szerint Románia 2018-ban 4%-os gazdasági növekedést érhetett el, az idei várhatóan pedig 3,8% lesz. A Nemzetközi Valutaalap (IFM) Románia esetében 4%-os gazdasági növekedést tart lehetségesnek, a Világbank pedig 3,5%-ost. A hazai kereskedelmi bankok még borúlátóbbak: a Román Kereskedelmi Bank 3,4%-ot, a Transilvania Bank 3,3%-ot, a Raiffaisen Bank 3,5%-ot, az UniCredit Bank pedig ugyancsak 3,3%-ot „jósol”. A pénzügyminisztérium, a kormány, sőt a parlamenti többség is jóval optimistább, kitart továbbra is az 5,5%-os GDP-növekedés mellett…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek