Továbbra is sokakat betegít meg a dohányzás

Beszélgetés dr. Kurkó Csilla tüdőgyógyász főorvossal

1 771

A dohányzás visszaszorítására hozott intézkedések dacára nem kevesebb azok száma, akik a cigaretta által okozott megbetegedésekkel keresik fel a tüdőgyógyá-
szokat. A sokak által tapasztalt és gyakran évekig bagatellizált köhögés súlyos kórképpé alakulhat, ugyanakkor pedig a tüdődaganat is egyre gyakoribb – figyelmeztet dr. Kurkó Csilla tüdőgyógyász főorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház tüdőgyógyászati osztályának vezetője.

Fotó: László F. Csaba

– Május 31-e a nemdohányzók világnapja, ilyenkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a dohányosoknak nincs joguk ártani nemdohányzó embertársaiknak…

– A kifújt dohányfüstben még sok toxikus anyag van, ezt a nemdohányzó személy passzív módon ugyan, de beszívja. Jól látszik, hogy ha a passzív dohányos egy keményen dohányzó házastárs mellett él húsz-harminc évig, akkor őt is ugyanúgy érintik a dohányzás által előidézett betegségek. Itt elsősorban a tüdőtágulással is járó COPD-re, a krónikus obstruktív tüdőbetegségre gondolok. A tüdőt érintő megbetegedések a dohányzóknál rövidebb idő alatt, a passzív dohányosoknál hosszabb idő alatt, de megjelennek.

– A gyerekek számára veszélyesebb a passzív dohányzás?

– A dohányfüstben onkogének, tehát olyan anyagok vannak, amelyek daganatok kialakulásához vezethetnek, a növekedésben lévő gyermekszervezet pedig – amelyben nagyon sok sejtosztódás zajlik – kifejezetten érzékeny ezekre az onkogén tényezőkre. Ez nem jelenti azt, hogy a passzív dohányos gyermekekben minden esetben tüdődaganat alakul ki. Ez nem ilyen egyszerű, de semmiképpen nem használ nekik. Amit tapasztaltunk, hogy az asztmás gyermekeket nagyon negatívan befolyásolja az, ha a szülők dohányoznak: súlyosbítja az állapotukat, gyakrabban fordulnak elő az asztmás krízisek vagy pedig súlyosabbak ezek.

– Az elmúlt években több intézkedés történt a dohányzás visszaszorítására, így például betiltották a nyilvános, zárt terekben való dohányzást. A betegek számában érződik ezen intézkedések hatása?

– Hozzánk a már beteg emberek jönnek el, és rendszerint azok, akik betegsége már korábban elkezdődött, egy-két orvosnál már voltak is. A mindennapi tapasztalatunk alapján nem mondhatjuk azt, hogy kevesebb a beteg. Lehet, hogy a családorvosokhoz vagy a sürgősségi osztályra kevesebben kerülnek a dohányzási ártalmak kapcsán. Egy tavalyi kimutatás szerint csökkent az asztmás krízissel a sürgősségi osztályokra jelentkező gyermekek száma és hasonlóképpen kevesebb COPD-fellángolást jegyeztek. Még azt sem lehet kijelenteni – mert kevés idő telt el azóta –, hogy a tüdődaganatok száma csökkent volna. Egyelőre még világviszonylatban sem csökkent a dohányosok száma. Sőt az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint manapság mintegy 1,1 milliárd ember dohányzik világszerte és ebből 300 millió a fejlett országokban. A harmadik világ országait illetően pedig a felmérések sem pontosak. A dohánytermékek nagyon könnyen elérhetőek és szinte bárki hozzájuthat, szinte mindenhol.

– Talán kevésbé szembetűnő a dohányzás jelensége azáltal, hogy a zárt nyilvános terekben megtiltották ezt…

– A nemdohányzók szempontjából ez lényeges lépés volt. És szintén hatásos intézkedésnek bizonyult az, hogy 2008 óta Romániában a cigarettadobozokra rányomtatják a különböző figyelmeztetéseket és egyes betegségekről fotókat. A rászokás veszélyének leginkább kitett 14–18 év közötti korosztályban azt tapasztalták, hogy ez utóbbi őket elég nagymértékben visszatartja attól, hogy aktív dohányosokká váljanak. Az ugyanezen vizsgálatban megkérdezett felnőttek azt mondták, hogy rájuk is nagymértékben hatnak ezek a képek, de esetükben sokkal alacsonyabb volt azok aránya, akik le is tették a cigarettát.

– Konkrétan milyen megbetegedéseket okoz a dohányzás?

– Elsősorban a COPD-t kell megemlíteni. Ez minden dohányosnál kialakul, csak idő kérdése. Az érzékenyebb légútrendszerrel rendelkező dohányosoknál már korábban, akár 35–40 éves korban jelentkezhetnek az első problémák. Aki szívósabb alkat, annál később jelennek meg a tünetek, a fáradékonyság, a köhögés. Azok, akiknek a függősége nagymértékben kialakult, akik azt mondják, hogy nem tudják letenni a cigarettát, ilyenkor mindenfélével magyarázzák a tüneteket, hogy hát takarodik a tüdőm stb., de ez már a betegség tünete, és ezek a személyek gyakran sokáig nem is fordulnak orvoshoz.

– Mennyire súlyos a COPD? És milyen gyakran fordul elő?

– Egészen súlyos formát is tud ölteni, egészen addig előrehaladhat, amíg a beteg lényegében már nem tudja elhagyni a lakását és oxigéngéptől függ. Ez az egyik legfontosabb betegségcsoport, amely a dohányzókat érinti, de például az asztmásokat sem befolyásolja kedvezően a cigarettázás és a tüdődaganatok kialakulásában is lényeges szerepe van ennek: a tüdődaganatban szenvedők 90 százaléka dohányzott valamikor az élete során.
A COPD mondhatni gyakori. Az utóbbi időben fejlődött a betegség kezelése és a súlyos, például négyes stádiumban lévő betegek élete is meghosszabbítható, ezért is magasabb a páciensek száma. Sajnos az is előfordul, hogy a négyes stádiumban lévő beteg, ha egy kicsit is jobban van, az oxigéngéppel is elmegy cigarettázni. Az a tapasztalatom, hogy a betegek mintegy fele lemond a cigarettáról, ha az egészsége lényeges romlását tapasztalja, egynegyedük lecsökkenti a mennyiséget, a dohányzóknak mintegy negyede viszont nem teszi le a cigarettát akkor sem, ha beteg. Van, aki meg is mondja, hogy értsem meg, ő nem tudja letenni. A leszokásban a legfontosabb a komoly elhatározás, van beteg, aki egyik napról a másikra abbahagyja, pedig azelőtt napi két csomag cigarettát szívott el.

– Milyen a COPD lefolyása?

– A tüdő egy szivacsos szerkezetű szerv, nagyon ruganyos, ahogy a légutak falai is. A dohányfüstben lévő anyagok következtében ez a ruganyosság fokozatosan csökken, ugyanakkor krónikus gyulladásos folyamat alakul ki, ennek következtében a hörgőfal helyenként megvastagszik, nagyon sok váladék termelődik. Ezzel párhuzamosan hörgőtágulásos állapot is kialakul, a léghólyagocskák fala is veszít a rugalmasságából, lényegesen lecsökken a táguló és szűkülő mozgásuk, és kialakul végül egy nagy tágult tüdő, mint egy lufi, amelyben azonban nagyon rosszul zajlik a gázcsere. A tüdőnek öntisztulási rendszere van, a nagy légutakban található csillószőrrendszer, amelyik a dohányfüst következtében elpusztul. Ennek a csillószőrrendszernek a működését úgy kell elképzelni, ahogy a búzamezőt a szél ringatja: a felületére lerakódó nyákot, szennyezőanyagot kisepri, amikor viszont ez nincs, akkor a szennyeződés és a termelt nyák ottmarad a hörgők falán, és ez generálja mindig a betegségeket, tüdőgyulladást vagy hörgőgyulladást – a krónikus köhögés hátterében is ez áll. Ha pedig a tüdő nem működik megfelelően, akkor az a többi szervre is kihat.

– És ha valaki leteszi a cigarettát?

– A folyamat nagyobb része nem fordítható vissza: ahol a csillószőrök elpusztultak, ott nem képződnek újra, ahol hörgőtágulat alakult ki, ott már meg fog maradni. Részben visszafordítható – és ez a tüdőgyógyászatban nemrég lett elfogadott tény, hogy a COPD-ben van bizonyos fokban visszafordítható folyamat – a krónikus gyulladás. Látunk olyan COPD-s betegeket, akik ha megkapják az újszerű, inhalátoros kezelést, akkor a tüdőfunkciók akár 20-30 százalékban is javulnak, és sokkal jobban érzik magukat.

– Milyen gyakori a tüdődaganat?

– Egyre gyakoribb, és a férfiaknál mindig benne van az első három vezető elhalálozási ok között. Ennek oka az is, hogy a betegek nagy része későn kerül orvoshoz, a tüneteket rendszerint nem veszik figyelembe. Ha fárad, fullad, köhög, köpik, annak gyakran nem tulajdonít nagy jelentőséget a dohányzó, pedig a tüdődaganatnak is lehetnek ezek a tünetei. Hónapok alatt súlyosbodik ez az állapot, de sokan még erre sem figyelnek fel. A nagyon sokat cigarettázó, nagyon függő személyek rendszerint akkor mennek el orvoshoz, ha egy tüdőgyulladás, komolyabb fulladási roham vagy véres köpet jelenik meg. Az esetek túlnyomó részében már nagyon előrehaladott a betegség, amikor ezek az emberek eljönnek hozzánk. Manapság már hetente van frissen diagnosztizált tüdődaganatos betegünk, de az is előfordult, hogy a hét minden napján került az osztályra egy új tüdődaganatos beteg.

– Melyik az a helyzet, amikor már mindenképpen el kellene menni szakemberhez?

– Ha három hétnél tovább tart a köhögés, akkor az már felkiáltójel, akkor is, ha dohányzik valaki. Vagy ha megváltozik a köhögés jellege: például a reggeli váladékos köhögés mellett napközben és este is köhög, sárga köpet, esetleg véresen csíkozott jelentkezik. Ha emellett fogy, izzad is valaki, akkor ez több, a tüdő szintjén megnyilvánuló betegségnek is lehet jele, ezért ajánlatos elmenni orvoshoz.

– Káros-e az elektromos cigaretta?

– Az elektromos cigaretta története Romániában még nem olyan régi, hogy mérvadó kutatási adatok legyenek erről, de az európai és a romániai tüdőgyógyász-társaságnak is az az elfogadott véleménye, hogy ez nem káros. Semmiképpen nem egyenrangú a káros hatása a hagyományos cigarettáéval, ugyanakkor nem kell elfelejteni azt sem, hogy a tüdő a friss levegőre volt kitalálva, nem egyéb anyag beszívására. A cigarettában a sok égéstermék jelent gondot, ez az elektromos cigarettánál nincs, abban elpárologtatják a kis patronba tett anyagot. De a gőz sem a tüdőbe való, például a mosodákban, nagy konyhákon dolgozó asszonyoknál a hideg vagy meleg gőz miatt 20-30 év után gyakori a tüdőtágulásos betegség.

– Ön szerint mit kellene tenni még annak érdekében, hogy csökkenjen a dohányzók, illetve a dohányzás által okozott megbetegedések száma?

– Korábban kellene kezdeni az egészségügyi nevelést. Sok szó esik arról, hogy a kamaszok ne kezdjék el, de úgy látom, hogy korábban, egy–négy osztályban vagy még hamarabb kellene kezdeni beszélni ennek a káros hatásairól, hogy a gyerekek számára ez legyen a természetes. Kamaszkorban már nem elég, az ebben a korban számos fiziológiai és egyéb változáson átmenő tiniket a cigaretta káros hatásaival már nemigen lehet meghatni, hisz abban a korosztályban sok mindent még azért is kipróbálnak. Nagyon nagy a szülők felelőssége is, a dohányzó szülők pedig gyakran lekicsinylik ezt a problémát.

R. Kiss Edit

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek