Továbbra is lesznek „kiváltságosak”

Közszemlén az új nyugdíjtörvény tervezete (II.)

90

Tegnapi lapszámunkban felvázoltuk az új köznyugdíjtörvény tervezetének „vezérfonalát”, futólag ismertetve a jogszabálytervezet kényegesebbnek és fontosabbnak tűnő egyes előírásait is. Amint már arra utaltunk és újólag hangsúlyozzuk: lesz még idő és alkalom a törvénytervezet, illetve a későbbiek során a törvény közérdeklődésre is számot tartó előírásainak behatóbb ismertetésére, virtuális példák bemutatására.

Amint azt már tegnapi lapszámunkban hangoztattuk, a majdani törvény nem csupán azokra vonatkozik, akik annak hatályba lépését követően kérelmezik, illetve lesznek jogosultak nyugdíjazásra, hanem az egész nyugdíjas-társadalomra. Ez nem jelent egyebet, mint a kifizetés alatt álló nyugdíjak újraszámítását is. Ezért is tartják, hogy egy igen komplex és nagyszabású folyamat következik be, ami azt is feltételezi, hogy a nyugdíjpénztár személyzeti állományát megemeljék. Az állítólag 1000-1500 fővel fog gyarapodni. Mit is jelent az új számítási mód, illetve az újraszámítás. A majdani nyugdíj az adott személy által elért összpontszám beszorozva a referenciapont értékével (VPR). Az összpontok száma az éves pontszámok összege. A havi pontszám a realizált bruttó jövedelem elosztva az országos átlagos bruttó jövedelemmel. A szaktárcai közlemény, illetve a tárcavezető bejelentése szerint (de a törvénytervezet értelmében is) a 2021-es esztendőben a VPR 75 lej lesz, és az úgy állapítódott meg, hogy elosztódott a 2021-es esztendei nyugdíjpont értéke (azaz 1875 lej) 25-tel, utóbbi azt a nyugdíjrendszerbeli átlagos szolgálati évszámot jelenti, amely a legutóbbi négy nyugdíjtörvény alkalmazása nyomán eredményeződött.

Megduplázódnak a nyugdíjak
A munkaügyi miniszter, Olguța Vasilescu az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak a hónap elején adott interjújában azt hangoztatta, hogy „az eddig elvégzett minden számításból az derül ki, hogy négy esztendő során a nyugdíjak megduplázódnak”. Ezt úgy értette, hogy 2017 és 2021 között szem előtt tartva azokat a nyugdíjpont­értékeket is, amelyekre már utaltunk, s amelyek esedékesek lesznek 2019 és 2021 között. Utalt arra is, hogy a szóban forgó VPR-emelésekre nem szakaszosan kerül sor, hanem egy adott időpontban. E tekintetben is újabb időzavarral szembesülhettünk: nyilatkozata szerint valószínű, hogy július hónap lesz mindig is az emelés hónapja, ám a törvénytervezet szövegében – amint azt már említettük – minden év esetében szeptember 1-je van feltüntetve. Összegezve: 2021 negyedik évnegyedére a nyugdíjpont értéke a 2016-os szinthez, azaz az akkori 871 lejhez viszonyítva meg fog duplázódni.

Maradnak a különutasok
A munkaügyi minisztérium által kibocsátott egyik közleményben arra is utalás van, hogy a köznyugdíjba nem tartoznak bele az úgynevezett különleges nyugdíjak, amelyekre a parlament által kezdeményezett és megszavazott törvények vonatkoznak, illetve azok szabályozzák azok rendszerét.
Kicsit vissza kell menni az időben, s utalni arra, hogy a jelenleg hatályos köznyugdíjtörvény kapcsán is annak idején a Boc-kormány azt hangsúlyozta, hogy egy egységes nyugdíjrendszert kívánnak meghonosítani, amely révén messzemenően érvényesülhet a társadalmi igazságosság és méltányosság elve. Akkor 2009-et vagy 2010-et írtunk, azóta viszont sok minden történt, például az is, hogy ilyen vagy olyan törvények révén visszavezették a szolgálati nyugdíjakat, valamint a különleges nyugdíjakat, vagy éppenséggel azoknak az új válfajait honosították meg. Ilyenképpen pedig megtörténhet, hogy országunkban van olyan nyugdíjas, aki havonta több mint 10 000 euróban részesül a különleges nyugdíj címén. A kivételes nyugdíjaskategóriába tartoznak többek között az egykori bírák és ügyészek, a diplomáciai testület egykori tagjai, a polgári légiközlekedési személyzet, a számvevőszék egykori alkalmazottai stb. Azok esetében a nyugdíjjogosultságuk egy részét az állami társadalombiztosítási költségvetésből fedezik, egy másik jelentősebb részét pedig az állami költségvetésből. Ez utóbbiból júniusban több mint 83,9 millió lejt folyósítottak, míg ez az érték januárban „csak” 67,8 millió lej volt. Amúgy a köznyugdíjrendszerbe bele nem foglalt rendszerek esetében nemigen hoznak nyilvánosságra információkat, legyen szó a közigazgatási és belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, a román hírszerző szolgálat szektoriális nyugdíjpénztárairól, vagy éppenséggel az ügyvédek nyugdíjrendszeréről, valamint Romániában hivatalosan elismert egyházak saját társadalombiztosítási rendszereiről.

Törvénytár…
Amint már említettük, 2010-től errefelé jó néhány olyan törvény született, amelyek révén kitárult a kapu a különleges nyugdíjak folyósítása előtt. Ezek között említhetjük az ügyészek és a bírák jogállására vonatkozó 2004/300-as törvényt, a bíróságok és az ügyészségek kisegítő szakszemélyzetének a jogállására vonatkozó 2004/567-es törvényt kiegészítő 2015/130-as törvényt, a romániai polgári légi közlekedés szakszemélyzete jogállására vonatkozó 2007/223-as törvényt kiegészítő 2015/83-as törvényt, a parlamenti köztisztviselők jogállá­sára vonatkozó 2006/7-es törvényt módosító és kiegészítő 2015/215-ös törvényt, a romániai diplomáciai és konzuli testület tagjait megillető szolgálati nyugdíjra vonatkozó 2015/216-os törvényt, s nem utolsósorban az állami számvevőszék egyes alkalmazottai szolgálati nyugdíjára vonatkozó 2016/7-es törvényt.

Több mint 10 000 euró
Mit is jelenthet az a különleges nyugdíj? Egyetlen példát említenék meg: Gh. B. egykor ügyész volt, majd börtönparancsnok, 2005-ben került nyugdíjba, s jelenleg bruttó nyugdíjának kvantuma 56 800 lej, azaz mintegy 12 000 euró. Ha viszont ő a köznyugdíjrendszer keretében került volna nyugdíjazásra, hozzávetőleges számítások szerint nyugdíjának havi kvantuma nemigen haladhatná meg a 3600 lejt. Lássuk a tényeket. A diplomatai konzuli szolgálati nyugdíjban jelenleg országos viszonylatban 870 személy részesül, s azok átlagnyugdíja havi 5480 lej. 812 olyan egykori parlamenti köztisztviselő van, aki haszonélvezője a már említett 2015/215-ös törvény jótéteményeinek, s azok átlagnyugdíja 3892 lej. A polgári légi közlekedésből nyugdíjazott személyek száma 1465, s azok havi átlagos nyugdíja 10 745 lej. Az egykori ügyészek és bírák nyugdíjasainak listáján országos viszonylatban 3514 név szerepel, s azok átlagnyugdíja 14 278 lej. A bíróságok és ügyészségek kisegítő szakszemélyzete esetében a statisztikákban 1817 nyugdíjas szerepel, s azok havi átlagnyugdíja 3867 lej. Az állami számvevőszék egykori munkatársai közül 606 jogosult szolgálati nyugdíjra, s annak havi átlaga 7620 lej. Ha szem előtt tartjuk, hogy az országos átlagnyugdíj értéke, mármint azok átlagnyugdíja, akik belefoglaltatnak a köznyugdíjrendszerbe, valamivel haladja meg a havi 1000 lejt, akkor számot adhatunk arról, hogy továbbra is mekkora űr fog tátongani a „köznyugdíjasok” és a „különleges jogállású nyugdíjasok között”.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.