Tovább csökken a megye lakossága

…De legalább többen házasodnak

119

Tovább csökkent Hargita megye lakossága 2018 első félé­vében: az elhalálozások száma 424-gyel meghaladta a születésekét – számolt be a Prefektusi Kollégiumon Maria Elena Abos, a Hargita Megyei Statisztikai Igazgatóság vezetője a legfrissebb demográfiai adatokról. Idén júliusig ugyanakkor 714 házasságot kötöttek a megyében, ami csaknem 10 százalékkal több, mint az elmúlt esztendő első félévében.

Maria Elena Abos elmondta: lakcím szerint 2018. január elsején Hargita megyének 332 366 főt számláló lakossága volt, 50,67 százalékuk – azaz szám szerint több mint 168 ezer – nő. Július elsejére a teljes lakosság száma viszont 331 809-re csökkent.
A nyáron rögzített adatok szerint a legnagyobb lélekszámú város továbbra is Csíkszereda 41 691 fővel, majd Székelyudvarhely következik a maga 38 269 fős lakosságával, a megye harmadik legnagyobb városa pedig továbbra is Gyergyószentmiklós, ahol 19 824 lakost tartanak nyilván, a sorban a következő Maroshévíz a maga 15 801 ezer fős lakosságával.
A legnagyobb lélekszámú község a megyében Parajd, ahol csaknem hétezren élnek (6976), majd Korond (6515), Gyergyóremete (6395), Csíkszentdomokos (6343) és Zetelaka (6031) következik a sorban. A megye legkisebb községe Székelyderzs 1050 lakossal, egyébként még Kányád, Román­andrásfalva, Oklánd és Ho­moród­almás sorolható a legkisebb községek közé.

Maria Elena Abos. Kisebb falunyi emberrel kevesebben Fotó: László F. Csaba

Még mindig többen élnek falun
A bemutatott demográfiai adatokból ugyanakkor kiderül: a megyében még mindig többen élnek falun, mint városon, igaz, a városon élők száma egy híján 146 ezer, ami a megye lakosságának a 44 százalékát teszi ki. A lakosság korfáját illetően arányaiban nem történt érdemi változás az év eleje óta. A 14 év alatti gyerekek 15,61 százalékát teszik ki az össznépességnek, alig több mint 10 százaléka a megye lakosságának a 15–24 év közötti fiatal korosztály. A statisztikai igazgatóság adatai alapján a lakosság több mint fele, 57,03 százaléka 25 és 64 év közötti, a 65 év felettiek aránya 16,57 százalék.

Négyszáz fős csökkenés
Az elmúlt félévben 424 fővel csökkent a megye lakossága. Míg 1905-en hunytak el, mindössze 1481 gyerek született, ami ezer lakosra vetítve 4,5 újszülöttet jelent. Tetten érhető ugyanakkor, hogy a falvakon több gyerek születik, ugyanis ezer főre számolva falun 4,7, míg városon csak 3,8 gyermek született. A statisztikai adatokból ugyanakkor egy sor érdekesség is kitűnik. Az első gyereküknek életet adó édesanyák átlagéletkora 26 év. A falun élő nőknek ugyanakkor általában fiatalabban, 25 éves korban születik meg az első gyerekük, a városon élő nők pedig átlagosan 27,4 évesek ugyanekkor.

A társadalmi helyzetkép
A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy 405 újszülött házasságon kívül született, ez pedig 28,1 százalékát teszik ki a teljes értéknek. A városok közül ezer főre vetítve egyébként a legtöbb gyerek Gyergyószentmiklóson született (4,2), utána a sorban Csíkszereda, Székelykeresztúr és Szentegyháza következik (4,1). Ennél jobb arányt a falvak produkálnak, különösen Gyimesfelsőlok, Kápolnás és Nagygalambfalva járnak az élen, ezeken a településeken ugyanis ezer főre több mint 9 újszülött jut. A másik véglet Borszék és Bélbor, ahol alig születtek gyerekek.
Nőtt ugyanakkor a házasságok száma: az idei első félévben 714 pár kelt egybe, 9,7 százalékkal többen, mint 2017 első félé­vében. A válások száma ellenben csökkent öt százalékkal, összesen 160 esetben volt példa erre.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.