Többnek kevesebb

Miről tanúskodnak a statisztikák?

16

A GDP-arányos költségvetési hiánycél tiszteletben tartását is veszélyeztető közszférai személyzeti kiadások, valamint a központi közigazgatási intézményrendszer kormány általi esetleges „átszabása” okán egyre inkább a közbeszéd témáját képezi a hazai bérezés, illetve a bérszintek alakulása. Társadalmi szempontból is némi feszültséget okoz a „bértáblázat”, ugyanis egyre inkább egyértelművé válik, hogy 2017-től errefelé egyre inkább tágul a közszférai és a privát szférai országos átlagos nettó bér közti szakadék. Mindezen összefüggésben érdemes felvázolni azt, amiről tudomást szerezhettünk az Országos Statisztikai Intézet (INS) májusi bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelentéséből.

Májusban az országos átlagos bruttó bér 5078 lej volt, 0,5%-kal kevesebb, mint a megelőző hónapban, a nettó bér átlaga pedig 3101 lej, 0,4%-kal kisebb, mint áprilisban. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy gyakorlatilag ugyanazon a szinten maradt, mint a megelőző négy hónapban, s a havonta bekövetkező kisebb-nagyobb ingadozások jobbára az esetenként folyósított béren kívüli juttatások (prémiumok stb.) számlájára írandóak. Ilyenképpen pedig egyik hónapban némi emelkedés mutatkozhat, egy másikban pedig némi „zsugorodás”. Ha viszont a megelőző esztendőhöz „fordulunk”, akkor nem ingadozást tapasztalunk, hanem egy növekedési tendenciát, nevezetesen májusban az országos átlagos nettó bér 14,7%-kal volt nagyobb, mint 2018 májusában. Ugyanakkor a reálbér (amely, mint ismeretes, megtestesíti a vásárlóerőt) 10,2%-kal gyarapodott. Ezek szerint a bérek nettó növekedéséből legalább 4,5%-ot „mart el” az infláció, s ezt óhatatlanul különbözőképpen érzékelték, érzékelik a különböző jövedelmi szinteket realizáló munkavállalók és azok családjai: a kisjövedelműek „igen érzékenyen”, a jelentős jövedelmeket elérők pedig kevésbé. Sajnos az előbbiek jelentik a nagyobb részarányt az ország összlakosságában, illetve az összalkalmazottakéban, hisz ez utóbbiaknak több mint egy harmada az országos bruttó minimálbér szintjén javadalmazott. (És még a nyugdíjasokról nem is szóltunk, akik esetében a fogyasztói árak emelkedése immár egy év óta havonta „vámolja” meg járandóságukat. De ez más ügy…)

Szórásmező
Említettük a különböző tevékenységi területek közti, esetenként igen jelentős bérszintkülönbségeket. Az IT-szektorban például a májusi átlagos nettó bér elérte a 6946 lejt, a kőolaj- és gázkitermelésben a 6653 lejt, a bankszektorban pedig a 6105 lejt. Ugyanakkor a ruházati árucikkeket előállító ágazatban az csak 1782 lej volt, a vendéglátóiparban 1794 lej, a bútoriparban pedig 1959 lej. Érdemes utalni arra is, hogy a közigazgatásban és a honvédelemben a nettó bér elérte a 4792 lejt, az 14%-kal növekedve a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva, ugyanakkor az 54%-kal lévén nagyobb, mint az országos átlagos május havi nettó bér. Újólag nyomatékolnunk kell, hogy helytelen és téves az az állítás, illetve számítás, miszerint az állami szektorban nagyobbak az átlagbérek, mint a privát szektorban, igen, mert ez az állítás úgy általában nem állja meg a helyét, mert léteznek olyan állami tulajdonban, valamint a területi-közigazgatási egységek tulajdonában lévő cégek, amelyek esetében az átlagbér jóval alacsonyabb, mint a közszférai, illetve az országos átlagbér. Így például a Román Posta Rt.-nél, a jobbára köztulajdonban lévő közműi szolgáltatóknál (ivóvízellátás, hőenergia-ellátás, hulladékgazdálkodás stb.) vagy akár az állami vasúti szállításban stb. Mindezek esetében a havi átlagos nettó bér nem haladja meg a 2600-2700 lejt. Az is igaz viszont, hogy vannak olyan monopolhelyzetben levő cégek, amelyeknél valóban magasak a bérek, de jobbára olyan tevékenységi területeken működnek (például a légi szállítás, az atomenergia stb.), amelyek esetében világszerte magasak a bérek.
Sok mendemonda terjed arról is, hogy a külföldi érdekeltségű nagy cégeknél nagyok a fizetések. Ez az állítás csak részben állja meg a helyét: a Ziarul Financiar gazdasági napilap a pénzügyminisztériumtól származó adatokra támaszkodva próbálta meg kiszámítani az ország 10 legnagyobb vállalatában a múlt esztendő során elért havi átlagos nettó bért. Számításaik szerint ez a toplista vezetője a jelenleg német érdekeltségű British American Tabacco Trading cigarettagyár volt, a havi nettó átlagbér elérte a 7844 lejt, a második helyre 5986 lejjel az osztrák érdekeltségű OMV Petrom kőolajipari cég került, a harmadikra pedig ugyancsak a kőolajiparban „utazó” kazahsztáni érdekeltségű Rompetrol Rafinare került 5323 lejes bérszinttel. Amúgy az ország 10 legnagyobb cége között nem találtatik egyetlen hazai érdekeltségű sem, s azok között voltak olyanok is (például a Lukoil Románia vagy a Carrefour Románia), amelyek esetében az átlagbér szintje az országos átlagbér szintje alatt maradt.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek