Több okból is megéri a törzskönyvezés

80

Ugrásszerűen, több mint kétezerrel gyarapodott tavaly Hargita megyében a törzskönyvezett, illetve a hivatalos termelésellenőrzésbe vont szarvasmarhák száma. A tavalyi háromszáz gazda hatezer jószágához képest az akkreditált szakegyesületek idén már 446 szarvasmarhatartó 8961 egyedének tejtermelését, illetve súlygyarapodását követik. A törzskönyvezésre fordított kiadások nemcsak a komplex információkban és a tenyészállatok piaci értékének növekedésében, hanem az egyedenkénti több száz eurós prémium-támogatások révén is bőven megtérülnek az állattenyésztőknek.

Szász Ilona, az Állattenyésztési Hivatal megyei koordinátora. Törzskönyveztetni nemcsak a támogatásért érdemes Fotó: Domján Levente
Szász Ilona, az Állattenyésztési Hivatal megyei koordinátora. Törzskönyveztetni nemcsak a támogatásért érdemes Fotó: Domján Levente

Bár a Hargita megyei mintegy 60-65 ezres törzsállomány nagyságához képest még mindig nem sok, de – a prémium-támogatások vonzerejének köszönhetően is – évről évre nő a törzskönyvezett, illetve termelésellenőrzésbe vont szarvasmarhák száma – tudtuk meg Szász Ilonától, az Országos Állattenyésztési Hivatal Hargita megyei koordinátorától. Hivatalos termelésellenőrzés alatt Hargita megyében az év elején 446 szarvasmarha-tenyésztő 8961 egyede állt, közülük termelési és származási bizonylattal 8 ezer jószág után rendelkeznek a gazdák. Tavaly tejtermelés- és súlygyarapodási ellenőrzés alatt még csak háromszáz gazda 6 ezer szarvasmarhája állt.

„Állattartás” helyett „állattenyésztés”
Hargita megyében ugyanakkor nemcsak a tejhasznú, hanem a bizonylattal rendelkező húsmarhák száma is bővült: a megyében charolais, limousine, angus, de – nem kis meglepetésre – szürkemarha is szerepelt a törzskönyvezett egyedek nyilvántartásában.
– Fontos, hogy az extenzív létszámnövelő politikából próbálkozzunk a minőségi állattenyésztési követelményekhez is felzárkózni. Az állattartás és a tenyésztés is tulajdonképpen termelésről szól, bizonyos létszám fölött nem hobbiból tartunk állatot. Vagy tejet, vagy húst akarunk termelni, vagy egyszerre mindkettőt. Hargita megyében a szarvasmarha-állomány nagy részét a szimentáli törzshöz tartozó, vegyes hasznosítású román tarka alkotja. Vegyes hasznosításról beszélünk, de az utóbbi huszonvalahány esztendőben inkább a tejtermelés irányába mentünk el. Sőt, Romániában az utóbbi két és fél évtized alatt a román tarka húsvonaláról nem is nagyon beszéltünk, csak most, az utóbbi két esztendőben. A tehenek tejtermelő képessége persze a húsvonal esetén is fontos, hisz ha nincs tejhozam, a tejet hasznosító borjú is olyan lesz, amilyen – teszi hozzá a szakember.

Kifizetődő gondoskodás
Az állomány termelésellenőrzésével járó adminisztrációs költség nem hiábavaló: a gazda egyrészt a havi mérések révén nagyon pontos képet kap jószága tejhozamáról és a 28 naponta begyűjtött tejminta minőségéről, húsmarhák esetében pedig a súlygyarapodásról. Az információkon túl azonban a törzskönyvezés az extra – fejőstehenenként 250, húsmarhánként 300 eurós – támogatási összegekben, és nem utolsósorban az állatok értékesítési árában is bőven kifizetődik. Egy törzskönyvezett piros tarka például a piacon jelenleg kétszer annyit ér, mint a hasonló korú, de felmenői és termelési képessége szerint hiányosan vagy egyáltalán nem dokumentált társa. És hogy a törzskönyvezett tenyészállatok értékesítése jövedelmező üzleti lehetőség, azt már az a néhány Hargita megyei gazda is megtapasztalta, akik a 2014-es, tenyészállat-beszerzést támogató minimis-program alkalmával vemhes üszőiket akár 2000-2500 eurós áron is értékesíteni tudták – emlékeztet Szász.

A salamási szövetkezet is beszállt
A tejhasznú szarvasmarhák hivatalos termelésellenőrzésével Hargita megyéből három akkreditált szakegyesület foglalkozik, közülük a Brassói Pirostarka-tenyésztők Egyesülete – döntően Székelykeresztúr vidékén és Felcsíkon –, illetve idéntől Gyergyó vidékén a salamási mezőgazdasági szövetkezet egyaránt több mint 4200 tehén tejmérését végzi. A harmadik szervezet, a Maros Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete Hargita megyéből 31 gazda 449 állatának hivatalos termelés-ellenőrzését vállalta fel, döntően Maroshévíz térségéből – tájékoztatta lapunkat Szász Ilona.
Elmondta: a törzskönyv valójában azt a nyilvántartást fedi, amiben a jószágokkal kapcsolatos összes mérési adat megtalálható, visszakövethető. Ezzel szemben a jószág fajtatisztaságáról, vérvonaláról és termelési tulajdonságairól a származási és termelési bizonylat árulkodik: ezt utóbbi dokumentumot szoktuk a köznyelvben – helytelenül – törzskönyvnek nevezni – mutat rá Szász Ilona.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.